A Fargo első két évadánál nem nagyon kell jobb példa arra, miért is éljük a tévésorozatok aranykorát ebben az évtizedben. Noah Hawley úgy nyúlt a Coen fivérek munkájához, hogy annak a stílusát és erényeit meghagyva egy teljes univerzumot épített ki a talán legjobb filmjükre alapozva. De még többet tett hozzá: emlékezetes és eltalált karakterek egész sorát, aprólékosan kidolgozott részletekkel, okosan bonyolított cselekménnyel, tökéletesen adagolt humorral és erőszakkal.

Minden egyes epizód felért egy jobb egész estés filmmel, és Hawley még arra is odafigyelt, hogy a külön idősávok ellenére az évadok több ponton is kapcsolódjanak egymáshoz illetve az eredeti Fargo filmhez. Sőt, megjelent még a sorozatban a természetfeletti is, de nem erőszakosan a képünkbe nyomva, hanem csak épp annyira, hogy a nézőn még az is átfusson, hogy végül is, miért ne, hiszen odakint, a minnesotai prérin biztos történnek néha ép ésszel megmagyarázhatatlan események.

A most véget ért harmadik évad tulajdonképpen ugyanezeket hozta, viszont mégsem sikerült ugyanazokba a magasságokba emelkednie, mint az első kettőnek. Nem drámai színvonalesésről beszélek, mert ez még mindig az a Fargo, amit korábban megszerettünk, de ha az első két évad ötcsillagos volt, akkor ez a harmadik maximum csak négy. Ami még mindig teljesen rendben van, de mégis, a saját maga támasztotta magas elvárásoknak az új Fargo csak részben tudott megfelelni. (Innentől már lehetnek spoilerek!)

A Tények azóta, hogy a kormány seggéből csak nagy néha engedik ki levegőt venni, a hazai tévézés egyik legviccesebb vadhajtása lett, amiben rész- és félinformációk, valamint alternatív tények (azaz konkrét hazugságok és álhírek) is elég kiemelt szerepet kapnak, akkor meg pláne, ha Soros “anyagyilkos is lehetett volna, akár, talán, sőt” Györgyről van szó, aki a legújabb Nagy Sátán ugye, A Szálka Szeretett Miniszterelnökünk Szemében.

Most nem ő, hanem a fia, Alex volt a soros (elnézést) a Tényekben, Alex, a playboy, a bohém, a pénz két kézzel szóró hedonoista nyikhaj, akiről a Ripost, a kormány talpának nyalására szakosodott, újságnak eladott hogyishívják hozott le egy anyagot - javarészt egy 2016-os Daily Mail cikkre alapozva. Jó, nem baj, hogy egy tavaly szeptemberi cikket dolgoznak fel, ha releváns, miért is ne. A probléma azzal van, hogy a playboyság bemutatása és megalapozása során a Tények valahogy nem tudta átlépni a saját árnyékát.

Az M1 kedd esti, Ma este című műsora túlzás nélkül abszurd drámával örvendeztette meg a nézőit. Az, hogy a műsorvezető egészen mást konferált fel vendégnek, még nem olyan döbbenetes, tényleg előfordul néha, hogy az utolsó pillanatban változik a program, és erről már nem értesítik a műsorvezetőt.

Itt viszont maga a műsorvezető vitte az erdőbe saját magát azzal, hogy előbb Jurák Kataként konferált fel egy másik nőt, Füssy Angélát, aki nyilvánvalóan nem Jurák Kata a Pesti Srácoktól, hanem valaki egészen más. De még ez sem lett volna annyira kellemetlen, ha a műsorvezető nem árulta volna el, hogy ők régóta ismerik egymást:

"Ráadásul azért is zavar az ügy, mert nagyon rég óta ismerjük egymást. De hát benne van ez az automatizmus" - mondta a parádés jelenet zárásaként. (Az nem teljesen egyértelmű, hogy akkor most Füssy Angéla vagy Jurák Kata a műsorvezető régi ismerőse, de ez már igazán csak apróság.)

(via 444)

Hála a Netflixnek és a korlátlan mobilnetnek, olyan mennyiségű, különösebb odafigyelést nem igénylő kontentet lehet beszívni az agyba otthon, a budin, a kádban, kaja közbe, a BKV-n és a munkahelyen cigiszünetben, amiről 5-6 évvel ezelőtt álmodni sem mert az ember. Úgyhogy neki is estem minden olyan cuccnak, ami mellett lehet a gyerekre figyelni, vagy átmenni a zebrán anélkül, hogy bárkiben kár esne, a The Ranch meg pont ilyen.

Amikor elkezdődött a nagyon régóta várt harmadik évada Mark Frost és David Lynch kultsorozatának, akkor azt is írtuk, hogy ez már nem az a Twin Peaks, amire emlékezhetünk a kilencvenes évekből. Ez hét részen keresztül igaz is volt, de az amerikai idő szerint vasárnap leadott nyolcadik semmihez sem volt hasonlítható: sem Twin Peakshez, sem sorozathoz, sem bármihez, ami a tévé képernyőjéből szokott kijönni.

Egy öntörvényű kísérleti film volt, néha csodálatos, néha rémisztő, néha pedig egyenesen felfoghatatlan képekkel, amiknek az értelmezését Frost és Lynch teljesen ránk hagyta. Értékelni szinte nem is lehet, csak értelmezni és átélni. Ezt próbáltuk meg most Janecskó Katával, az Index újságírójával, és a szerkesztőség egyetlen olyan Twin Peaks-rajongójával, aki személyesen megfordult a sorozat forgatási helyszínén is.

Innentől erősen spoileres minden, úgyhogy csak érzéssel tessék kattintani.

Eredeti nyelven, magyar felirattal kerül az AMC műsorára a Preacher második évada június 29-től, ami egy kis, de fontos lépés a szinkrontalanítás útján. A csatorna ezzel indokolta a döntést:

A lényeg, hogy nézői élmény, kérem szépen, és valóban, kell az eredeti hang a hangulathoz, ami elvész, ha a texasi akcentus helyett magyarul szólal meg a prédikátor. Tudom, hogy nem az AMC az első olyan adó, ahol felirattal megy premiersorozat, az HBO minden, az amerikai vetítéssel egyidőben látható szériája először feliratosan kerül adásba, de ha jó tudom, az AMC most egyáltalán nem fog szinkronizáltatni.

A 11.22.63, a The Mist és a Mr. Mercedes után egy negyedik Stephen King-adaptáció is képernyőre kerül hamarosan: JJ Abrams (Alias, Lost) és King közösen fejleszti a Hulunak a Castle Rock című projektet, amiben Andre Holland (The Knick), Sissy Spacek (az eredeti Carrie, legutóbb Bloodline) és Jane Levy (Suburgatory, Twin Peaks) szerepel majd. A sorozat az említett hárommal ellentétben nem egy konkrét regényen alapul majd (a Mr. Mercedes három regényt dolgoz fel, a tervek szerint 3 évadban, még mielőtt), hanem egy antológia lesz, ami több, Castle Rockban játszódó történetet fűz össze.

A város King regényeinek egyik ikonikus helyszíne, először a Holtsávban tűnt fel, de itt játszódott a Cujo és a Halálos árnyék is (meg még egy rakás novella), itt él Ruth Deaver (Spacek), Henry (Holland) nevelőanyja, a nyugdíjas egyetemi tanár. A nő memóriája már nem a régi, ami azért baj, mert a város múltjának titkait ő ismer legjobban. Levy a város önjelölt krónikását alakítja, akit megszállottan érdekel a halál, különösen akkor, ha a város lakóit érinti. A sorozat jövőre érkezhet a Hulura.

Ahelyett, hogy írna, ugye, de mindegy, hagyjuk, attól nem lesz a kezünkben hamarabb a Winds of Winter, hogy egy blogposztban puffogunk. A Trónok harca (azaz a Tűz és jég dala-ciklus) írója nemcsak fantasyt, de rendes hard sf-et is ír, már ha hajlandó azzal foglalkozni, AMI A DOLGA LENNE. A Nightflyers című novelláját még 1980-ban írta, ezt adta most el a SyFynak, hogy fejlesszenek belőle pilotot.

Tegnap este a Frizbiben jelentették be, hogy az ATV egy újabb egykori TV2-s arcot igazolt le Bochkor Gábor személyében (jó, az ő esetében nem a TV2, ami először beugrik az embernek, de a Hajdú-Sváby-Kárász-Gaál-Trvtko-Demcsák-Bombera sorba beleillik szépen), aki szeptembertől heti egy alkalommal egy szórakoztató műsorral jelentkezik majd.

Az egyelőre ismeretlen című műsor nem klasszikus talkshow lesz, azaz nem egy íróasztal mögött ülő pali kérdezi a vendégeit, hanem leginkább olyan lesz, mint amit Bochkor a Music FM-en reggelente, az Önindítóban csinál, azaz a közszájon forgó témákat boncolgatja majd. A heti egyszer, egy órában jelentkező műsor az ATV vasárnapi műsorrendjébe kerül be a Napló Sváby Andrással és az Esti Frizbi Hajdú Péterrel közé, és könyörgöm, legyen már a címe valami olyan, hogy Faszomtudja Bochkor Gáborral (a faszomtudjához nem ragaszkodom). 

Teleregény vagy telenovella lesz a RTL új sorozata, az Oltári csajok, nem szappanopera, ezt nagyon fontosnak tartották elmondani az alkotók a mai díszlet- és stúdióbejáráson a sajtónak, de végül is igazuk van, más műfaj, más szabályokkal. Ez a sorozat 100 részes lesz, és van neki vége, míg a Barátok köztnek, ami szappanopera, nincs, nem véletlenül tart 8000 epizód felett. Szóval nem ugyanaz a műfaj, csak messziről, hunyorítva.

Luke Pasqualino és Lucien Laviscount régi jó barátok, de hogy pontosan mióta ismerik egymást, abban nem tudtak megegyezni. Mikor Manchesterben legújabb sorozatuk, a Blöff kapcsán beszélgethettünk velük, amit itthon csütörtök esténként vetít a Viasat 6, ebben a dologban nem tudtak megegyezni. Luke ragaszkodik hozzá, hogy 7 éve, Lucien meggyőződése, viszont, hogy már 8 éve jóban vannak.

A végtelen sznobéria megtestesülése vagy tökéletes korkép (kórkép?) a brit arisztokrácia 1912 és 1926 közötti életéről? Mindegy is, a Downton Abbey, - amiből én mondjuk öt percnél nem bírtam többet, mert az agyamra ment a pucc, de így is levettem, hogy miért kapott annyi kritikai elismerést (mert kurva jól meg van csinálva, azért) - hat évad után véget ért, a rajongük meg sírtak hosszan, de hiába, tavaly már nem volt új kanyar, ez van.

Nademost.

Itt van mind, szépen sorban.