A Comedy Central saját gyártású műsorában a meghívott neves vendégeknek egy számukra teljesen váratlan, idegen helyzetben kell helytállniuk: kizárólag rajtuk múlik, hogy miként másznak ki a slamasztikából. A szituációkat az improvizációs szakértők, a Grund Színház színészei segítségével állítják fel.
Mennyi kínai él Budapesten? Miért nem látunk öreg kínaiakat az utcán? Tényleg üzemelnek titkos madzsongbarlangok a józsefvárosi éjszakában? Szeretnek egyáltalán a kínaiak a magyarországi kínai büfékben enni vagy máshová járnak? Fizetnek adót vagy ügyeskednek? És kik azok a banángyerekek? Nagyjából ezek a kérdések és a rájuk adott válaszok motoszkálhattak a hazai Spektrum csatorna kreatív stábjának és a nagyvárosi gasztrosétákat szervező Csontos Sárának a fejében, amikor úgy döntöttek, négyrészes dokusorozatot forgatnak a VIII. kerületi Chinatownról, azaz a Kőbányai úti ázsiai piac és az ott dolgozók mindennapjairól. Kicsi ország, kicsi Kína címmel. Megnéztük mi is az első részt.
A legfontosabb dolog, ami kiderül a sorozatból (azon túl, hogy Epres Attila még mindig az egyik legjobb narrátorhang) az, hogy a Ganz-Mávag telepen lévő kínai piac már régen nem egyenlő azzal a sztereotípiával, hogy itt adókerülő zugárusok és nagykereskedelmi lerakatok egy Adios tornacipőt ezerért, sokat ötszázért adnak. A budapesti kínaiaknak elegáns boltjaik is vannak, de saját templommal, fodrászattal, hírlapszerkesztőséggel, kórussal, focicsapattal valamint csak kínai alkalmazottakat foglalkoztató OTP Bankkal is rendelkeznek.
Az egykori Monty Python-szkeccsek animációfelelőse, Terry Gilliam tévésorozatot akar készíteni az 1981-es kultfilmjéből, a szintén Monty Python-tag Michael Palinnel együtt jegyzett Időbűnökből Időbanditákból. Az ötlet szerintem marha jó, mert a Mindenható térképét ellopó törpék ide-oda ugrálása a téridő kontiinumban lényegében kimeríthetetlen humorforrás lehet, hiszen mindig akadhat valami kifigurázásra alkalmas, sorsfordító történelmi esemény. Ráadásul az időutazások miatt nemcsak térben és időben, de a zsánerek közt is lehet ugrálni: akár epizódonként át lehet vinni a hangulatot sci-fibe, dark fantasybe, sword&sandal filmbe, kosztümös drámába vagy akár noirba is.
Csak nehogy úgy járjon Gilliam ezzel a projektjével is, mint az elátkozott Don Quixote-vel, amit már vagy 15 éve képtelen összehozni. Arról sajnos egyelőre nincs hír, hogy Michael Palin is beszáll-e a produkcióba társíróként vagy főszereplőként, pedig az lenne csak igazán nagy királyság!
Ha valaki eddig azért panaszkodott a The Walking Deadre, hogy nincs benne elég zombi, a hatodik évad nyitórésze után elégedetten dőlhet hátra, mert annyi zombit soha nem láttunk a tévében (de szerintem filmen is csak a Z világháborúban), amennyit a Greg Nicotero rendezte évadnyitóban ráküldtek a főszereplőkre. Spoileresek leszünk, óvatosan a klikkolással.
Az HBO kistestvére, a Cinemax a Trónok harca hype-ot meglovagolva gyorsan megszerezte George R. R. Martin 1989-ben kaidott farkasemberes novellájának, a Skin Trade-nek az adaptációs jogait - írja a Vanity Fair, meg úgy nagyjából a fél internet. Martin örömmel oda is adta nekik, és már alig várja, hogy elinduljon a közös munka Kalinda Vazquez író-producerrel, aki korábban a Prison Break, a Nikita és a Once Upon a Time csapatában is dolgozott.
Martin persze gyorsan leszögezte, hogy sem íróként, sem producerként nem fog részt venni a pilot epizód elkészítésében, mert még be kell fejeznie a Trónok harca 6. kötetét. Utóbbi kijelentése miatt viszont felrobbant az internet, hiszen a 67 éves író már évek óta azzal hülyíti a rajongóit, hogy a 6. könyv lényegében már rég kész van, csak nagyon hosszadalmas a szerkesztési procedúra. Közben meg ezer más dologra igent mond: Captain Cosmos címmel szuperhősös tévésorozatot akar fejleszteni az HBO-nak, illetve évek óta előzménysorozatot szeretne a Dunk&Egg-történetekből, amelyek nemrég itthon is megjelentek egy novelláskötetben.
De hogy ne mindig csak fanyalogjunk: Martin vérfarkasos története állítólag veszett jó, ráadásul abban a Dark Visions novelláskötetben jelent meg, amibe Stephen King is írt három horrorsztorit.
A CW egyik sikersorozatának mondható, a Vámpír "Az alkonyat, csak annyira máshogy, hogy ne pereljenek be" Naplók hetedik alkalommal tér vissza a képernyőnkre. Rutinosan bontottam egy chipset, majd bekészítettem a szokásos vödröt és a törülközőket az ilyenkor szokásos nyáltenger érkezéséhez... és hát helló.
A sorozat nagy megújulása lett, hogy legalább felezni, ha nem harmadolni sikerült az átlag nyál- és könnytengert, ami roppant örömteli hír! Ezzel kábé amúgy ki is fújt a pozitívumok sora, de ez elég is ahhoz, hogy már sokkal jobb évadkezdést kapjunk, mint legutóbb. Innentől spoileresen.
Avagy a CW másik vámpíros sorozata. Amit bizony régóta sokkal jobban lehetett élvezni, mint az alapszériát (The Vampire Diaries), ahonnan kinőtte magát. A probléma az, hogy szóról szóra bemásolhatnám egy korábbi évadnyitó szövegét. Ami ugye önmagában nem lenne baj, csak hogy mivel ez a harmadik évad, kicsit korán van még ahhoz, hogy saját magukat ismételjék a készítők. A tovább mögött spoileresen.
Amíg az első adásban a szolid szakértőket, a másodikban a vicces showmaneket játszották, a harmadikban a mindenkinek beszólunk maszkot öltötték magukra - írja a Blikk.
"A szünetekben például Csonka András arcán kifejezetten látszott a csalódottság, hiszen neki nem csak az általa alakított Levy T miatt kellett hallgatnia Majka durva beszólásait, de az is rajta csattant, amikor a Csonkát megformáló Peter Sramek színpadra lépett."
Az adásról egyébként sixx is írt, itt lehet elolvasni.
Az Undateable egy erős közepes volt a Jóbarátok-klón szitkom seregben. Aztán az előző évad végén megpróbálkoztak azzal, hogy élőben ment a buli. Ami azt jelenti, hogy nincs baki, nincs elröhögés, nincs elfelejtett mondat - nincs vágás, nincs felvesszük újra, más szögből. És ez baromi, baromi jót tett a sorozatnak. Nyugodtan be lehet próbálni az évadnyitó duplát azoknak is, akik eddig még egy részt se láttak a sorozatból, semmi probléma nem lesz vele - azon kívül, hogy röhögni fognak egy jót.
A Sztárban sztár idei évada is a harmadik adásra állt bele abba a mederbe, amiben innentől kényelmesen érzi majd magát a műsor, és ugyan az első két (de főleg az első) varázsát nekem nem tudja egyelőre visszahozni, de stabilan a legszórakoztatóbb műsor a tévében a Gyertek át szombat este! néhány jobb momentuma mellett. Csak mintha azok az innovatív, ügyes megoldások, amikkel az első kanyart lehozta a stáb, mostanra már eltűntek volna, pár felvillanáson kívül inkább a tutira, a biztosra mentek az alkotók, attól meg “nem lesz szexi a mozi”, ahogy egy tévés ismerősöm szokta mondani.
Mikor máskor lett volna technikai problémája szegény AXN-nek, mint tegnap este, amikor a Csillagok háborúját adták a tévében (a saga első három részével nagyon izmos, 10 százalék környéki közönségarányt produkáltak)? A csatorna Facebook oldalának tanúsága szerint a Digi, a Vidanet és a UPC hálózatában csak monoszkópot láttak a nézők Luke Skywalker helyett, míg a Telekom nézői vígan élvezhették a klasszikus űroperát. A kommentek alapján a felháborodás elég nagy volt, pedig erről legkevésbé az AXN tehetett. Jó, ezt ilyenkor nem lehet elmagyarázni a feldühödött jedirajongóknak, szóval hagyjuk is. Az AXN egy posztban a következőket ígérte:
A műhold szolgáltatónk dolgozik a probléma elhárításán. amennyiben a mai napon nem sikerül megoldani, holnap 18:15-től újra nézhető a mai rész, illetve utána 21:00-tól a 4-ik rész premierje. Ez minden bizonnyal a Sithek bosszúja, de harcolunk ellene. Elnézést kérünk a kellemetlenségért!
Nem tudjuk, hogy végül megjavult-e a rakoncátlan rendszer (nemigen), így aki tegnap lemaradt a filmről, ma pótolhatja.
Amikor a rém idegesítő pali elkezdte rágni a poharat, már tudtam, hogy helyben vagyunk, a Csillag születik oppardon Got Talent rálépett arra az útra, amit neki szántak a reality formátumgyárakban, és pontosan úgy működik, mint a bikicsunájozásra épített énekes tehetségkutatók. Jó, nem nagy truváj kitalálni, aki látott már egy ilyen műsort, az tulajdonképpen az összeset látta, itt nem lesz levehető ajtajú turmixgépet a képzelt telefonon kereső ideges humorista, az élő adásba bekerülő 30 produkció nagy részét táncosok és más mozgásművészek no meg énekesek adják majd, és nem hiszem, hogy nagyon mellélövök azzal, ha egy nagyon ügyes kutyát vagy foggal sörösüveget nyitó vidrát, esetleg pasziánszozó selyemmajmot is kapunk majd valamelyik adásban, ugyanis a Got Talent-műsorok az egész világon mindenütt ugyanúgy működnek.
Talán emlékszik mindenki arra a kiszivárgott köztévés belsős utasításra, amely szerint nem lehet menekült gyereket mutatni a híradóban. A tiltásnak ezennel biztosan vége, az M1 most már bátran mutat fiatal migránsokat.
De még hogy!
Reggel többször is leadták, a honlapra pedig gondosan felpakolták azt a riportot, amelynek lényege, hogy milyen brutálisak a menekült gyerekek. És ezek már kis korukban fegyvert fogdosnak! És már kiskorukban részt vesznek emberek lefejezésében! Brutálisak!
A majdnem három perces anyagban alapos oknyomozással bizonyítják mindezt. A köztévé napok óta folyamatosan vizsgálja a menekültek elhagyott telefonjait, és az egyik telefonon olyat találtak a lelkes szerkesztők, hogy személyiségi jogokat totálisan mellőzve is muszáj volt bemutatniuk.
Negyedik évadát tapossa a CW képregényes üdvöskéje, és valljuk be férfiasan, talán ennek is köszönhető, hogy ezen a nyitányon érződött némi fáradtság. A jelmezek, a harcok, a főgonosz, a nagy csavarok: minden egy kicsit gagyibb lett.
Az Arrow eddig minőségi popcorn szórakozást nyújtott egészen megbízhatóan - most meg hirtelen ráharaptunk az évadnyitó alatt egy marék szénné égett, elsózott kukoricára az eddigi vajas mellett. Magasra tették a lécet, és a felét sem sikerült átvinni. A tovább mögött spoilerektől nem mentesen folytatódik az írás.