Közeledünk az X-Faktor végéhez ezt leginkább onnan tudhatja az, aki idén egy adást sem nézett még meg, hogy Istenes Bence most már alapjáraton is üvölt, amikor pedig nagyon lelkesnek kell lennie, akkor úgy racsít, hogy lejjebb kell venni a tévé hangját, mert a szomszéd még azt hinné, hogy valakit nyúznak a konyhában. Bencus, ahogy AfterX Zsófi és Tóth Gabi is hívja, az adás alatt kacérkodott egy nagymama gondolatával, tök spontán szelfizett a szponzortelefonnal, és többször elmondta, hogy a The Biebers Magyarország legnagyobb zenekara, szóval ő is kezd már agyilag leépülni.

Olyan ez a műsor, mint egy gép, bedarál mindenkit, zsűritagot, énekest, műsorvezetőt, és éppen ezért nem bánom, hogy a Tha Shudras a döntő kapujában hasalt el - nekik szerintem az X-Faktor megnyerése nem tett volna túl jót, nem tudtak volna megmaradni annak, amik, egy érdekes underground zenekarnak. Persze lehet, hogy ők most nem értenek velem egyet, mert kurvára a mainstreambe akartak tartozni, és kurvák cipőjéből vedelni az akciós pezsgőt a maglódi madarasteszkó parkolójában rendezett roadshow után, de valahogy kétlem. Az mindenesetre stílszerű volt, hogy Trap kapitány búcsúzásképpen belebeatboxolt Bencus mikrofonjába, szépen keretbe foglalta az X-Faktor-kalandjukat vele.

Filmzene volt a téma, azaz tulajdonképpen bármit el lehetett énekelni, akár az Ace of Spades-t is a Motörheadtől, mert elhangzott például a Zombie Nightmare című horrorban 1987-ben, de nem voltak különösebb illúzióim, bár, és ezt most tök őszintén mondom, Nagy Ricsi punkos bőrdzsekijét és piros kockás gatyáját látva legalább egy Anarchy in the UK-ben reménykedtem (Felhangolva, 2010), és megfogadtam, hogy ha eltolja, küldök rá egy sms-t. Nem így történt, a szegény ember Vastag Csabája a OneRepublictól énekelte Love Runs Out című slágert közpesen érdekesen, és eltolta Dés László Legyen úgy című számát is zongorakísérettel, egy fokkal jobban, de továbbra is úgy, hogy még mindig nem jutna eszembe a CD-jét megvenni az ellenségemnek sem.

Bezzeg Tha Shudras albumot vennék, akár a feleségemnek is, mert a zenekar még akkor is érdekesebb, mint az összes eddigi X-Faktor-induló 98 százaléka, ha éppen elkúrják a heti feladatot, mint például tegnap este, amikor Trap kapitány formán kívül énekelt, mintha ő is érezte volna, hogy a lendület nagyjából eddig tartott, és nincs tovább. A hangosításra én eddig nem panaszkodtam, mert nincs olyan abszolút hallásom, mint Mr. Közbiztonság Szilárd nevű kommentelőnknek, de azt rohadtul hiányoltam például a Rihanna-nótából (S&M), hogy a bőgő és a gitár jó vastagon megdörrenjen a refrén előtt, amit pedig Trap úr és kedves barátai igazán beleüvölthették volna a mikrofonba, valahogy így:

A másik nem-párbajdaluk az Aladdin betétdala volt, aminél már teljesen elfogytak, és ugyan a mentorok a közönségre bízták a döntést, de ekkor én már biztosra vettem, hogy itt van vége a dalnak. A párbajban a Shudras a görcsös lámpalázba oltott önbizalomhiány két lábon járó és hamiskásan éneklő elő szobrával, Benjivel küzdött meg, aki a műsorban Christina Perri A Thousand Years és Kállay Saunders András My Baby című dalait kapta, előbbi alatt igyekezett mosolyogni, de lehet Alföldi jelzett neki az asztaltól, hogy ezt nagyon gyorsan hagyja abba, mert a nóta felétől megint olyan volt, mint egy kiscsoportos óvodás, aki a délelőtti rohangálásban teleszarta a gatyáját, és legszívesebben a világból kiszaladna, csak ne kelljen az óvónéni elé kerülni. A döntőben semmi esélye nincs szerintem, és jövő szombaton ő lesz az első, aki pakolhat.

A két versenyben maradt nőnek kell majd megvívnia a tavaly a mentorházból kiejtett Nagy Ricsivel (és most azért csak megfordul a fejemben, hogy az nem úgy zajlott-e, hogy az RTL Klub nem akarta ellőni abban az évadban, csak megfuttatták egy kicsit, hogy jobb sztorit lehessen neki írni, na mindegy), a hangszálproblémák miatt most nagyon visszafogott Horányi Julinak, aki viszont így, hamiskásan, erőlködve is jobb volt, mint a mezőny nagy része - van a nőben valami, amitől hallani akarom, hogy mivel áll elő a következő adásra.

Tóth Andi az évad Nagy Felfedezettje, tényleg nagy hang van a torkában, de a Whitney Houston-nótát nagyon nem kellett volna odaadni neki, de ha már így alakult, akkor nem kellett volna 45 éves görög nőnek öltöztetni hozzá, de mit értek én a divathoz. Szerintem például Tóth Gabi tegnapi göndör haja kifejezetten nevetséges volt, és ha már egy ilyen csöcsre feszülős, a hátán teljesen kivágott cuccot adnak rá, legalább a mellbimbójára rakhattak volna egy tapaszt, vagy mittudomén, Alföldi gallér nélküli zakóját pedig el kellene égetni (még mielőtt felveszi, jóhogy). Szikora 15 éves tanítványa az első produkciójával viszont mellé lőtt, Tóth Gabi Elég volt című nótája ugyanis nem volt jó a szájából, sőt, néhol kifejezetten erőltetettnek hangzott. Mentségére szóljon, hogy a nála jóval jobb énekes Tóth Vera a Sztárban sztár című műsorban is megkínlódott ezzel a nótával. Mutatok belőle egy verziót, tessék:

A műsor profizmusa, a látványvilág egységessége hétről-hétre adott, erről különösebben nem kell beszélni, Koós Gyuri álmában megrendez egy ilyen show-t, és százkét adás után már nagyjából én is tudom, melyik kamerát melyik követi majd, és mikor fog a zsűriasztalra kivágni - azt lehet unalmasnak is tartani, de szerintem a profizmus soha nem az. Azt viszont nem teljesen értettem, hogy miért kellett beolvasni egy házasságtörőnek tűnő, de persze biztos csak vicc twitterüzenetet, amit látva Tóth Gabi és Alföldi kis híján infarktust kapott, bár a profilt elnézve egy kamufiókkal van dolgunk, de soha nem lehet tudni.

Ja, és még valami: Szikora Róbertnek üzenem innen is, hogy Danics Dóra nem férfi, és mivel tavaly ő nyerte az X-Faktort, így azon már túl vagyunk, hogy nő is nyerjen tehetségkutatót az RTL Klubon, bár hozzá hasonlóan legszívesebben én is elfelejteném az előző évadot.

Jövő héten szombaton kezdődik a döntő, vasárnap megélőzzük, bizony. Addig is egy Tóth Gabi-animgif. Szívesen.