
Nem irigylem Ken Jeongot. A Másnaposok-filmekben amellett, hogy borzasztó sztereotipikus kínai akcentussal üvöltözött artikulátlanul, egy szál alsónadrágban és pöcsben rohangált, mert neki ezt dobta a gép. A legfurább az egészben az, hogy mindezt orvosként teszi, mármint nem a karaktere, hanem Jeong, aki valójában orvos. A Másnaposokban azonban a nép imádta, és az ABC úgy gondolta, ebből a tévében is ki lehet facsarni valamit, megszületett hát a Dr. Ken című többkamerás, élő közönség előtt felvett sitcom.
Úgy 20 évvel később, mint értelme lett volna, már ha volt egyáltalán.
A sorozat a legrosszabb sitcomhagyományokat, ezerszer ismert vicceket és rossz sablonkaraktereket hoz, de ezeket legalább következetesen: nincs olyan szereplő, akire ránézve ne lehetne belőni a karakterét, hogy ő lesz a vicceseket beszóló ápoló, a harsány feka nővér, aki mindent tud, a megértő feleség, a lázadó tinilány, vagy, és most tessék megkapaszkodni Dr. Gregory House Nike-pipás botjában, nem tud bánni az emberekkel. Bár zseniális diagnoszta (ilyen sem volt még soha a tévében), az emberek idegesítik, és goromba velük. Komolyan, én sem hittem el, hogy 2015-ben ilyen alapötletű sitcommal elő lehet állni, és tessék.