A Homeland olyankor sosem jó, amikor Carrie kiegyensúlyozott és boldog. Márpedig az ötödik évad első részében azt látjuk, amint Carrie a kis Frannievel mosolyogva kerekezik fel-alá Berlinben, imádkozni jár a templomba, és egy helyes vöröshajú sráccal él együtt. Na ne. Az ő pechére és a mi szerencsénkre egy olyan alapítványnak dolgozik, akik éppen Libanonba készülnek, és dolgozik ott egy újságíró is, aki titkos CIA-papírok birtokába jutott. Hiába gondolta hát Carrie, hogy maga mögött hagyta az egész kémjátszmát, ahogyan az egyik szereplő is megállapítja, Carriet kivehetik a CIA-ból, de CIÁ-t sosem veszik ki Carrieből. Ez a mi nagy szerencsénk.
Nem rúgta be az ajtót az ötödik szezon, de éppen elég konfliktust helyezett el az évadnyitó, hogy aztán szépen berobbantsa őket. Carrie tehát egyrészt visszavonult, de senki sem gondolhatja komolyan, hogy valóban jól érzi magát egy olyan alapítványnál, aminek a vagyona második világháborús bűnökből állt össze, és akik a szír-libanoni határon a Hezbollah segítségével próbálják meg rendezni a menekültválságot. Közben két török etikus hekker szinte viccből és mintegy véletlenül felnyomja a CIA-hálózatát (amire ezek szerint bármelyik nagyteljesítményű pornószájt képes), a német és az amerikai kormány megfigyelési megállapodását egy Edward Snowden-i mozdulattal ki is pörgetik a sajtónak.
Ezt már Saul sem nézheti tétlenül Langley-ből, ahol éppen a Szíriából visszatért Peter Quinn tart pikírt beszámolót arról, hogy semmiféle épkézláb közel-keleti taktikával nem rendelkeznek. A hekkertámadás hírére Saul veszi a zakóját, és meg sem áll Berlinig, hogy ott kellemetlenebbnél kellemetlenebb találkozókat bonyolítson: előbb Carrie-t oktatja ki arról, hogy hülye és naiv, amilyen korábban sosem volt (23. perc, az epizód legjobb jelenete), majd a német hírszerzés figyelmét hívja fel arra, hogy nem Amerika került veszélybe ezzel a szivárgással - itt végre az isteni Nina Hoss is feltűnik, úgy látszik érdemes volt Quinnt bújtatnia az előző évadban, állandó szereplő lett az ötödik évadra.
Saul tehát kezébe veszi az eseményeket, azaz előveszi a csodafegyvert: Quinnt. Aki pont az a lelketlen gyilkológép, mint amikor először találkoztunk vele, rezzenéstelen arccal robbantja fel a célpontját Berlin kellős közepén. Közben Carrie és a Hezbollah egy kellemesnek nem mondható találkán egyezkedik arról, hogy az alapítvány biztonságban lesz libanoni látogatás alkalmával.
Szóval hol is tartunk? Carrie, Saul és Quinn mind egy városban vannak, ahol éppen robbanni fog egy megfigyelési botrány, Carrie a Hezbollah oldalán, Saul a CIA színeiben, Quinn a zavarosban. Mindeközben éleződik a menekültválság, telítődnek a menekülttáborok a szír határ mentén. Mondhatni, ennél aktuálisabb nem is lehetne a Homeland, én a negyedik évad parádés visszatérése után bízom benne, hogy legalább ilyen erős sztorit raknak össze nekünk.
Ja és az első részben nem volt idegesítő jazz-zenével aláfestett főcím sem. Nagyon ajánlom, hogy második résztől visszatérjen Hillary Clinton és a híres mondata a kígyókról és a hátsó udvarokról!
AaannnaaA 2015.10.07. 11:08:54
A poszt két meglátásával vitatkoznék: az előző évadok alapján szerintem Quinn korántsem lelketlen gyilkológép.
Másrészről az, hogy "Carrie a Hezbollah oldalán" erős túlzás - segítséget kért tőlük, hogy bejuthasson a menekülttáborba, és némi nyűg árán meg is kapta.
Jah, tetszett a visszautalás is, mikor a Hezbollah vezető azt mondta a megkötözött nőnek, hogy anno Abu Nazir embere volt. Kis visszapislantás, honnan is indult a sorozat.
scsaba1 2015.10.07. 12:51:13
Sydney Briar életben van! 2015.10.07. 19:30:39
xlngx 2015.10.08. 11:33:30