Túl vagyunk a táboron, aminek ugye a jelentősége a nyáj további, drámai ritkítása, illetve, legalábbis a vasárnapot tekintve mindenképpen, hogy sikerült-e egy az egyben megverni a Sztárban sztárt, mert az évben először, de nem utoljára ténylegesen is egymásnak feszült a nézettségi lista első két helyezettje, tök izgi. És ha már az izgalmaknál tartunk: kell is, hogy pár szám miatt az ember vérnyomása kicsit megemelkedjen, mert sajnos az X-Faktor két táboradása erre nem volt képes, felidegesíteni viszont annál inkább sikerült a nézőt, vagyis inkább engem.

A hagyományok és a forgatókönyv drámát ígért, ehelyett parasztvakítást kaptunk, és IGEN, TUDOM, hogy ez csak egy tévéműsor, de komolyan, tényleg azt hiszik, hogy bárki is bekajálta a műbalhékat? A Tóth Gabi vs. Gáspár Laci egymásnak feszülést? Gáspár Laci "felmondását?" Puskás Peti idióta énekesválogatását? A középszerűnek is csak az elfogultság határán túl, becsukott szemmel és füllel nevezhető Balogh Eszter körüli balhét? De tényleg, itt van ez a csaj, aki szegény valamikor, valamiért elhitte, amit mondtak neki, és elindult mindenféle tehetségkutatókon, mint kiderült, Tóth Gabival egyszerre, ami elég frusztráló lehet neki, hiszen az a csaj (is) dönt a sorsáról, akivel együtt vihogtak valami tévéstúdióban vagy 15 éve, ráadásul az előző X-Faktorban már kis híján továbbjutott a mentorházba, de akkor ugye felállították a székből.

Emelje fel a kezét az, aki nem tudta előre, hogy most is fel fogják. Hogy ő azért van itt, hogy ez a drámai vonal ki legyen pipálva, az első táboradásnak meg meglegyen az a drámai csúcspontja, ami heves érzelmeket vált ki a nézőből, és aki emiatt majd vasárnap is leül a tévé elé. Bejött, leül, de nem azért, vagy nem feltétlenül azért, amiért az RTL gondolja, hanem dühből. Balogh Eszter semmivel sem volt jobb vagy rosszabb, mint 2014-ben vagy az idei válogatón, meg is kapta a széket (ha valaki nem tudná, a táborszakaszban immáron második alkalommal azt játsszák, hogy a hat továbbjutó helyet reprezentáló székek ott vannak a színpadon, és oda ültetik le a mentorok azokat, akiket továbbvinnének, DE ha már betelt a hat hely, és mégis jön egy jobb énekes, akkor valakit felállítanak), és ott szorongott szegény, mert ő TÉNYLEG úgy éli meg ezt az egészet, mint az élete fordulópontját.

És akkor jött egy csaj, aki jobban énekelt mint ő, és a 25 felettieket mentoráló Gáspár Laci szépen felállította, mert ehhez neki joga van, mert mondták is a fülébe, hogy na, most baszd ki az Esztert. És Eszter felállt, és nem tudta, hol van, és majdnem kapott egy infarktust, és közben a közönség őrjöngött, és Tóth Gabi megigazította a bóti csöcsről folyamatosan leugrani kívánó felsőt, és a kezébe vette a dolgokat, amik ekkorra már úgy elszabadultak, hogy a folyosóra kimenekülő Gáspár Lacit a csaj szülei zsarolták érzelmi síkon, te, Laci, ez a lány öngyilkos alkart lenni a múltkor, és amikor minden veszni látszott, és már nagyobb vízhozamú patakokban folyt a könny, mint A csillagainkban a hiba bármelyik jelenetében, akkor Tóth Gabi felvitte a színpadra a lányt, és tán toppantott is egyet, nem, és nem, én nem engedem, ez a lány idevaló, Lacikám, válassz mást!

És az egyik széken pont ült egy nyugdíjas hölgy, aki kellemes kocsmahangon énekelt sanzonokat, és akit kurvára senki, se a mentorok, se a szerkesztők, se a nézők, se ő maga nem akar az élő adásban látni, és köteleségszerűen felállt, ölelkezett a fiatalabbik énekestárssal, és méltósággal magasra tartott fejjel kivonult (a méltóság nem tudom, benne volt-e a szerződésben, lehet). És mi ezt kajáljuk be, ugye? Nyilvánvaló, hogy Balogh Eszter nem fog bejutni az élő adásba, mert a hat várományos között legalább öten vannak, akik jobbak nála, és azért sem, mert ezt a drámai szopórollert csapágyasra fogja hajtani az RTL. Hogy aztán ez Gáspár Lacinak jót tett-e vagy sem, a hitelét mennyire játszotta el a csatorna, az hamarosan kiderül.

A második tábor napra maradt három mentor és a csapataik, a csajok (Tóth Gabi), a fiúk (Puskás Peti) és a zenekarok (Bye Alex). A legizgalmasabb és végre valami újat mutató a zenekaros kanyar volt, aminek kisebb szépséghibája, hogy nem 30 banda közül kellett hatot kiválasztani, hanem ránézésre tízből, így azért könnyebb volt ByeAlex dolga. A hat továbbjutó között van sima rockzenekar, glam rock zenekar, grindcore zenekar, bulis duó, hard soult játszó zenekar és egy akusztikus stílben nyomuló hatodik - sajnos a glam és a grindcore zenekarok kiesése szinte tuti a mentorházban, mert hiába mondja ByeAlex, hogy ő a saját feje után megy, a szerkesztők meg a nézettségre hallgatva, és ugyan én reggelig elhallgatnám (na jó, addig nem) az A-Ha slágerek hörgősmetál feldolgozását, de ha van elkapcsolási faktor, akkor ez az, ez meg egy tévéműsor, amit el kell adni. Écska és hard soul zenekarát, és a nagybőgős-gitáros Dynamite Duót tuti továbbjutónak gondolom, a harmadikat majd meglátjuk.

A csajok között igazán nagy hang nem sok van, a szintén nem először erre kolbászoló Jáger Kinga hangja jó, de annyira nem izgalmas, a többiek között én nem látok olyan formát, akire két nappal később emlékeznék. Erre a szegmensre is jutott dráma, a klasszikus, több kiadásban már látott, "a mentor kiborul, mert az énekesek nem veszik komolyan a dolgot és ki kellett hajítania hatot gyorsan, ezért bemegy a többiekhez és lebassza őket, hogy szedjék össze magukat" panel, Gabi jól eladta, egy pillanatig el is hitem, hogy ő is elhiszi. A fiúknál van jó hang, olyan, amit majd bevisznek az élő adásba, pl. az ukrán szobrász srác, akit viszont megnéznék már egy olyan nótában is, amiben nem melankolikus önmarcangolónak kell lennie.

Aztán ott van ez a Kristóf nevű aktmodell gyerek, akiről azt kellene hinnünk, hogy micsoda öntörvényű, lánglelkű, tehetséges előadó, pedig csak egy idegesítő kis ripacs, aki eddig az üvöltözésen túl nem mutatott semmit - azaz, ha az eddigi forgatókönyvekből indulunk ki, a mentorházban majd hoz egy érzelmes nótát, amit úgy ad elő, hogy Puskás Petinek spontán kioldódik a csokornyakkendője, és könnyek között viszi tovább az élő műsorba.

Jövő héten két mentorház, és jöhetnek az élő műsorok.