Az HBO tegnap este leadta a Trónok Harca hatodik évadának nyolcadik részét mi pedig most is összeszedtük a legfontosabb eseményeket az epizódból. Spoilerek a tovább mögött.

Nem is olyan régen még Tyrion volt a(z egyik) legkedveltebb karakter a sorozatban, aki egyszerre volt iszákos, pökhendi, élvhajhász alak, tragikus gyerekkorral és testi adottságokkal megáldott hős és ügyes politikus. Nővére és édesapja folyamatosan nehezítette a helyzetét, de igyekezett megoldani a helyzetet. Aztán megszabadult tőlük, levetkőzte egy élet apa problémáit és azt gondoltuk, hogy semmi jobb nem történhet annál vele, minthogy összehozza a sors Danyvel, aki egy másik, közkedvelt főszereplő a sorozatban a saját családi problémáival, meg hatalomvággyal.

Kettőjük találkozása aztán nem hozta azt a tűzijátékot, amit elvártunk volna, de aztán nem is maradtak ők igazán sokáig egy légtérben, mert Dany kénytelen volt menekülni. Tyrion tehát egyedül maradt és megint dörzsölhette a néző kezét, hogy végre egy érdekes helyzet, ahol Tyrion azt csinálhatja, amiről eddig is sejtettük, hogy jó: menedzselni egy város ügyeit. Sajnos a végeredény itt sem tudott felérni a potenciálhoz, bár tény, hogy rabszolgaság eltörlésének valódi nehézsége legalább egy kis érdekességet nyújtott. Ezt leszámítva viszont nagyjából minden, ami az évadban Tyrionnal történt az csalódás volt és ezt már a finálé sem fogja tudni igazán helyrehozni.

Ez egy évadnyi elpazarlása egy remek karakternek és egy azt tökéletesen eljátszó színésznek.

Ráadásul már megint azt gondolta az epizódot jegyző Benioff és Weiss, hogy a legjobban úgy lehet Tyriont, Missandeit és Szürke Féreget használni, ha beültetjük őket egy szobába és hagyjuk, hogy normális emberként egy szobában próbálják meg elütni az időt. Egy ideig nem kell sem a történetet, sem a saját ügyeiket előre görgetni. Ez most a legutóbbinál is kínosabban sül el, ahogy tényleg azt kell nézni, hogy vicceket próbálnak mesélni egymásnak. Kínos, persze, hogy kínos, mi más lenne. Fogalmam sincs miért gondolták ezt jó döntésnek. Az epizód első felében a legfontosabb történés, hogy Varys elindul vissza Westerosra és van egy ötlete arra, hogy kitől tudna Danynek hajókat szerezni. Nem derül ki, hogy pontosan kiről van szó, és nem is tudom melyik lenne a jobb: ha a fináléban már meg is érkezne és látnánk hova megy tovább ez a szál, vagy az ha lógna a levegőben a jövő áprilisig.

A másik fontos eseményt később látjuk, az említett viccelődés után. Tyrion terve teljes kudarcot vallott, a mesterek arra használták fel a békét, hogy összegyűjtsék az erejüket, majd most mindent bevetve támadjanak Mereennek. Szerencsére ez még mindig a tökéletes időzítések sorozata, úgyhogy mielőtt igazán elfajulna a helyzet megérkezik a sárkányok anyja a semmiből. Azt hiszem a rendezés számlájára kell írni, de az epizód egyik legmeghatározóbb belépője, egyáltalán nem sikerült emlékezetesre, inkább furcsa, még akkor is ha a háttérben elszálló Drogonnal érzékeltetik, hogy sárkány háton érkezett.

Ha tematikusan vizsgáljuk, akkor a Meereen-szál tanulsága, hogy a nem igazán lehet itt nagy reformokat végrehajtani, egyedül csendben, amíg ott lesz a háttérhatalom, akinek az az érdeke, hogy rabszolgákat tartson, addig nem fogják hagyni, hogy egyetlen város is eltérjen ettől. Vagy gyökerestől megszüntetik a problémát, vagy felesleges üzlettel, tárgyalással próbálkozni. A Trónok Harca kezdeti állapota integet vissza, mintha az eltelt időszakban hiába dolgoztak volna annyian, hogy a status quo megváltozzon, nem igazán sikerült ebből semmit elérni.

Az epizód elég keserű szájízt hagyott maga után, mert már csak két rész van már csak hátra, de igazán előrehaladni nem sikerült, nagyjából minden arról szólt, hogy előkészítse a fináléban jövő durva eseményeket. Ezek után nem félek attól, hogy az egy nagyon meghatározó pontja lesz a sorozatnak és ott lesz igazán érvényes, hogy a sorozat lelövi Martin könyveinek fontos csavarjait, de nem az lenne egy sorozatnak a lényege, hogy az út a lényeg, nem csak a cél? Ezeket az építkezős pillanatokat kellene jól megragadni, ahogy például a múlt héten többnyire sikerült is.

Bár léptünk egyet előre Arya és Sandor Clegane szálán is, de mégsem érezzük azt, hogy komolyat haladt volna előre a történet. Arya történetében eleve el kell fogadni olyan tényeket, hogy abba a rengeteg szúrásba nemhogy nem halt bele, de addig sem vérzett el, míg végigment a városon egészen a mostanra már jól ismert társulat öltözőjéig. Ez egy dolog, de aztán némi ágyban fekvés meg leves után úgy meggyógyul, hogy mikor megérkezik a lány, aki meg akarja gyilkolni, addigra úgy tud rohanni az utcákon, mint Tom Cruise szebb napjain és egy percig sem akadályozzák őt a korábbi sérülései. Aztán a menekülés után végül a nagy leszámolás képernyőn kívül történik. Olyan, mint mikor a pornófilmből a lényeg marad ki. Arya jellemfejlődésében elég fontos szerepet tölt be, hogy leszámol ezzel a lánnyal, meg az egész bérgyilkososdival, ezek után nem mutatni a diadalát nem tűnik helyes döntésnek.

Megvan a jelentősége a sötétnek, a maga elé tartott kardnak, de ezek önmagukban nem kárpótolják a nézőt, amiért az egyik epizód kulcsjelenete maximum a képzeletünkben játszódott le.

Valahol megértem, hogy miért tűnt jó ötletnek így megoldani ezt, mikor a többi fontos esemény is az epizódban is ilyen váratlanul unalmas és vérmentes. Ott van a Véreb szála is, ami az előző részben kezdődött bosszúhadjáratot zárja rövidre és hirtelen nem is igazán tudjuk, hogy Sándorunknak merre és miért kellene tovább haladnia a történetben. De az egy dolog, hogy maga a plot kiég, az is számít, hogy hogyan. A Véreb még a vérengzés lehetőségét sem kapja meg, el kell fogadnia Beric Dondarrion döntését, aki ragaszkodik hozzá, hogy nem ő nem egy vadember, ezért fel kell lógatni az árulókat, nem lehet őket úgy kibelezni, ahogy Clegane szeretné. Ebből a szempontból ez a bosszú sem úgy játszódik le, ahogy a sorozattól megszoktuk.

A királyvárbeli események a finálét készítik elő nagy szorgossággal, ennek keretében látjuk, hogy Cersei folyamatos meccse a főverébbel folytatódik és nem hajlandó elébe menni, azt mondja, hogy jöjjön ő hozzá. Ebbe viszont a láncos, mezítlábas, kemény gyerekek, élükön az unokatestvérével nem akarnak belemenni, aminek végzetes következményei lesznek, ugyanis miután sikerül letépni az veréb fejét a helyéről, a Főveréb belátja, hogy ha igazán ki akarnak baszni Cerseivel akkor muszáj lesz betiltani a harcos tárgyalást, mert az élőhalott Hegyet senki sem fogja tudni legyőzni. Itt persze simán lehet, hogy ettől függetlenül is megtörtént volna ez, de így nyilván még durvább, hogy Cersei újabb arrogáns húzása sült el visszafelé.

Az, hogy betiltják a harcos ítéletet szintén illik az epizódhoz, ahol a legdurvább tragédiák vagy képernyőn kívül vagy vérontás nélkül történnek. Épp betiltottak valamit, amiről tudjuk, hogy mindenki nagyon várta, rajongói teóriák sora épült arra, hogy a két Clegane testvér esik majd egymásnak Cersei tárgyalásán, erre tessék betiltják az egészet a fenébe. Az biztos, hogy az egykori királyné rosszul jár majd és ezzel szorították igazán sarokba, ami még igazán durva és meglepő dolgokra is ráveheti őt. Mindenesetre Tommen árulása csak még jobban aláhúzza azt, amit az előző részben írtam, Cerseinek semmi értelme nincs a városban maradnia, a fiát már azelőtt elveszítette, hogy meghalt volna, ez pedig igazán nagy szívás valakinek, aki ennyire imádta a gyerekeit.

Tommen szerencsére tematikusan kapcsolódik az epizód legnagyobb és leggrandiózusabb történetszálához, Zúgó bevételéhez, ami természetesen szintén a lehető legkevésbé látványos vagy izgalmas módon zajlik le. Edmure fogvatartásával amennyire csak lehet igyekeznek megidézni azt, mikor Jaime volt hasonló helyzetben és nyilván benne is folyamatosan ott vannak a korábbi emlékek. Ez kiegészül azzal, hogy visszatér az a Királyölő, akit az első évadban láttunk Brant kilökni az ablakból. Simán megfenyegeti Edmure-t azzal, hogy kiírtja a családját is, ha azzal közelebb kerül ahhoz, hogy megszerezze a várat. Mert erre az egészre úgy tekint, mint egy nyűgre, amit muszáj letudni mielőtt visszamehet imádott szereméhez. Senki és semmi nem fontos neki, csak ő és ehhez mindenen átgázol, nem érdeklik a gyerekek vagy az ártatlanok.

Itt megint az a probléma, hogy a sorozat igazán nagy erénye, hogy az évadok alatt egy egy karakter jelentősen megváltozhat jóból rossz is lehet vagy fordítva. A legelcsépeltebb példa a Breaking Bad és főszereplője, ami egy szépen elnyújtott átalakulásról szól és ez nagyon fontos volt a sikeréhez. Egy karakter eljut A pontból B pontba. Jaime-vel azt gondoltuk, hogy szintén látható egy ilyen folyamat, egy ponton már úgy nézett ki, hogy soha nem jön helyre a viszonyuk a testvérével, de egyszer csak a készítők resetelték a kapcsolatukat, hogy pontosan ott tartson, mint az első évadban. Jó, meghalt két közös gyerekük, a tragédia összehozza az embereket, de úgy nézett ki, hogy az a tökéletes összhang, ami megvolt nekik, soha többé nem jön vissza. Ehhez képest már a búcsúzáskor is azt mondta Jaime, hogy bassza meg mindenki más rajtuk kívül, a készítők pedig ragaszkodnak hozzá, hogy Jaime érzései Cersei iránt örökké tartanak. Közben hiába érte őt egy csomó benyomás, azok csak abban erősítették meg, hogy olyan maradjon, mint eddig volt. Az izgalmas karakter dráma a változásról kellene, hogy szóljon. 

Edmure szempontjából legalább érdekes az epizód eleji patthelyzet. Ő választhat, hogy melyik családját árulja el és tudja, hogy ha életben marad, akkor a gerincéről így vagy úgy, le kell mondania, de legalább eldöntheti, milyen szörnyűségekkel él majd együtt a jövőben. A frissen házasodott Frey családot választja, cserébe elárulja a Fekete halat, meg a várat hősiesen visszaszerző embereket. Ezt alapból szívszorító nézni, de az egész konfliktusban nem vettünk elég ideig részt ahhoz, hogy igazán nagy hatása legyen. Edmure meg alig volt pár percet a képernyőn az egész sorozat ideje alatt. Itt is arról van szó, hogy a kibelezést meg a harcot várjuk, de helyette egy újabb csendes árulást kapunk.

Visszatérve Jaime-re, Brienne nagy hatással volt arra, hogy megváltozzon és eltávolodjon Cersei-től, tehát vele továbbra sem tud úgy bánni, mint mindenki mással. Nem fogatja el, pedig többször megvan rá a lehetősége. Stannis nagy falat volt, de ez a jelentőségteljes búcsúzás a hajóval még azt is előre jelezheti, hogy Brienne majd még Jaime-nek is elhozza a halált? Ha igen, az jó sokára lesz, de azt hiszem nem véletlenül mondták ki ilyen jelentőségteljesen, hogy ellenségek és a távolba révedő egyébként valamennyire kínos evezés is ennek az irányába mutat. Ez nagyon érdekessé teszi a jövőt, de ezzel is az a baj, hogy minden, ami történt az majd később lesz érdekes és az epizód után szinte csak arról beszélne az ember, hogy mi lesz ezután. Pedig mikor jó a sorozat, akkor általában kell egy hét, mire az ember feldolgozza, hogy mi is történt a héten. Na a nyolcadik résznek nem kell egy hét. 

Egyéb felfedezések:

• Milyen szóbeszédről beszélt Qyburn? Ha valami meg fogja menteni Cersei-t akkor az nem a Hegy lesz, hanem a madárkák? De kiről derül ki sötét titok? Behozzák, hogy a Főveréb pedofil?
• Persze az epizódból nem marad ki teljesen a vérontás, ráadásul pont egy rajongót kaszabol le Sandor. Ennek részleteiről itt lehet olvasni.
• A Clegane-bowlról nem tudom, hogy van-e összeszedett magyar leírás, de angol találni elég sokat, itt van egy részletesebb. Marad a kérdés, hogy mi lesz akkor a zombi-hegy nagy jelentősége vajon?
• Azzal kezdődik az epizód, hogy milyen jól tette Lady Crane, hogy átformálta Cersei monológját, mert így tényleg zabálja a közönség a jelenetet. Ha elfogadjuk, hogy a színdarabon keresztül kommunikálnak a készítők, akkor ez egy elég saját vállukat megveregető kiszólás, hogy milyen jól tették, hogy bátran hozzányúltak Martin regényeihez. Nyilván ezt soha nem ismernék be nyilvánosan, de azt hiszem azt gondolják magukról, hogy jobbá tették a történetet.
• Olyan kiszólásra is jut idő, hogy Varys azt mondja túl sokszor törték már össze a szívét. Ezek után azon sem lepődnék meg, ha most láttuk volna utoljára.
• Ez az egész zúgói kiruccanás nem igazán formálja Brienne vagy Jaime karakterét. Legalábbis nem látom, hogy tanultak volna valamit, vagy alakított volna bármit is a személyiségükön. Akkor meg mire volt ez jó?
• Úgyis mindenkit az érdekel, hogy a jövő héten északon kívül bármi másra jut-e idő. És hogy meghal-e Ramsey, ha igen akkor hogyan.