Amikor a comment:com-on először írtam a tíz évvel ezelőtt bemutatott Deadwoodról, így kezdtem a kritikát:

Az HBO mindig tudott jó sorozatokat csinálni (Sopranos, Drót, Sírhant Művek, Róma) és ez alól a Deadwood sem kivétel. Egy, a műfaj szűkre szabott korlátait igencsak feszegető westernről van szó. (…) A Deadwood az a sorozat, amelyik még a kábelen is kiverte a biztosítékot.

Ki hát. Ennyi káromkodást azelőtt még senki nem hallott a tévében, és azóta sem nagyon tudták űberelni (a moziban a Wall Street farkasa rátett egy lapáttal), és hétről hétre kaptunk újabb leckét az emberi aljasságból is, mert ritkán látható szemét gazembereket vonultatott fel a sorozat. Brutálisan nyers, gonosz, kemény sorozat ez, amiben nincsenek hősök, csak túlélők, akik 1876-ban egy olyan területen igyekeznek életben maradni, ami nem tartozik az USA fennhatósága alá, így a törvények sem vonatkoznak rá, és ugyan lesz egy seriff a városban, de tisztelni, na azt kurvára nem volt hajlandó mindenki. Mr. Wu disznói például konkrétan szartak rá.

Pár érdekesség a Deadwoodról

• A fuck szó és változatai összesen 2980 alkalommal hallhatóak a 36 epizód alatt, azaz percenként 1,6.
• A Bullock Hotel a mai napig áll Deadwoodban - ezt még annak idején Seth Bullock seriff (Timothy Olyphant alakította) építette annak idején.
• A sorozatban Wild Bill Hickock és Seth Bullock ismerik egymást, pedig a valóságban Bullock egy nappal Wild Bill halála után érkezett a városba.
• Al Swearengen az életben egy mocskos szemétláda volt, sokkal genyóbb, mint amilyennek Ian McShane láttatta.
• Garret Dillahunt két karaktert is eljátszott a sorozatban: Jack McCallt és Francis Wolcottot, pedig Bullock szerepére jelentkezett a szereplőválogatás során. Ahol majdnem George Hearst lett belőle ráadásul.
• A Deadwood egykori szereplőgárdájából eddig 14-en szerepeltek a Sons of Anarchy-ban és tízen a Justifiedban. (Uproxx)

A filmszerű megvalósítás, az élethű díszletek, a hiteles környezet és jelmezek mind annak az elvakult és kényszeres aprólékosságnak köszönhető, ami a sorozatot alkotó David Milch hozott magával a forgatásra. Amikor az HBO rábólintott a sorozatra, Milch egy évre beült a deadwoodi könyvtárba, és a helyi lapot olvasgatta, mármint az 1876-90 közötti évfolyamokat, mert mindent tudni akart az akkori nyelvről, és főleg arról, hogy milyen apró, a történelemkönyvekbe említés szintjén sem bekerülő sztorikról számoltak be a lapok - ezekből aztán mellékszálak és karakterek lettek azon a történelmi tablón, amin főleg valós történelmi személyeket ábrázolt nagy műgonddal.

A Deadwood mocskos volt, és durva, a cocksucker szó többször hangzott el, mint a helló, de mindeközben a dialógusok olyan shakespeare-i szófordulatokat és mondatszerkezeteket tartalmaztak, amilyeneket sem előtte, sem utána nem hallottunk tévében. Hol másutt küldtek volna el valakit a bús picsába azzal, hogy

Those who doubt me suck cock, by choice?

Ugye. A szöveg ritmusa, az a lenyűgöző könnyedség, amivel Milch legalábbis látszólag, ontotta magából az olyan dialógusokat, amiket hallva könny szökött az ember szemébe (az én esetemben gyakran kétszer is, mert a hivatalos, de itthon piacra nem dobott DVD-verzión több epizódot is én fordítottam, és ennél nehezebb feladatom azóta sem volt ilyen téren, mármint a fordításán).

E.B. Farnum: Madam, in the chambers of my heart beats a love for every crooked timber of this shitbox of a structure, this building. This building, its warped floorboards and...
Richardson: [drops dishes in the background] Fie!
E.B. Farnum: Why, even in Richardson, my chef, my eyes see a beloved household pet somehow walking upright - see in Richardson a half-witted child, nonetheless adored.

A dialógusok és a valós történelmi személyekkel valóban megtörtént események (no meg a melléjük tett, fikciós, de legalább olyan érdekes szálak), a zseniális színészek, (akiket mindjárt fel is sorolunk, mert megérdemlik) a kiváló rendezés és az az atmoszféra, ami az első percben tökön ragadta az embert és nem eresztette, a 2000-es évek elejének egyik legjobb sorozatává tette a Deadwoodot. Sajnos Milch nem egy egyszerű alak (itt van egy interjúm vele), és az HBO-nak a harmadik évadra lett elege az utolsó pillanatos változásokból, átírt forgatókönyvekből és késésekből, leginkább pedig az emiatt napokig álló, de borzasztó magas pluszköltséget termelő forgatásból. Milch nem valósíthatta meg álmát, nem tudta lezárni a történetet megfelelően - a Deadwood egy újabb olyan sorozat lett, ami idő előtt távozott, és amit szerintem ma simán műsoron tartana a csatorna.

Ezt a videót pedig tessék szépen végignézni, aztán megrendelni a díszdobozos DVD-gyűjteményt:

Nagy köszönet minden faszszopónak, aki ebben a projektben részt vett:

Az alkotók:

David Milch

+ az íróstáb: Regina Corrado, Ted Mann, Elizabeth Sarnoff, Jody Worth, Bryan McDonald, Malcolm MacRury, John Belluso, Ricky Jay, George Putnam, Sara Hess, Victoria Morrow, Steve Shill, W. Earl Brown, Alix Lambert, Bernadette McNamara, Kem Nunn, Nick Towne és Zack Whedon.

+ a rendezők: Ed Bianchi, Daniel Minahan, Davis Guggenheim, Gregg Fienberg, Mark Tinker, Steve Shill, Alan Taylor, Michael Engler, Walter Hill, Michael Almereyda, Timothy Van Patten, Daniel Attias, Adam Davidson és Tim Hunter.

+ a színészek: Timothy Olyphant, Ian McShane,Molly Parker, Jim Beaver, W. Earl Brown, Dayton Callie, Kim Dickens, Brad Dourif, Anna Gunn, John Hawkes, Jeffrey Jones, Paula Malcomson, Leon Rippy, William Sanderson, Robin Weigert, Sean Bridgers, Garret Dillahunt, Titus Welliver, Brent Sexton, Powers Boothe, Keith Carradine és még sokan mások.

És a végére egy képgaléria, mert még nem volt elég csicsás a cikk (igaz, Laci?):