Amilyen gyengén indult Shonda Rhimes politikai szappanoperája tavalyelőtt, olyan fasza sorozat lett belőle, és ezért is vagyok ideges a második évad zárórésze láttán, mert nagyon úgy érzem, kezd kifulladni az írói gárda. Kár lenne pedig, pár karakterben van még kraft, és ha Olivia Pope, azaz Kerry Washington megint képes lesz becsukni a száját huzamosabb időre, akkor újabb jó évadot kaphatunk. Spoileresek leszünk.
Terített betlit mondani csak akkor szabad, ha nincs lyuk a lapjainkban, ellenkező esetben vigyorogva jön a kontra és a zsebbenyúlás. A Scandal a második évad 22. részében mindent, de most szó szerint tessék érteni, MINDENT kitett az asztalra, megoldották az össze nagy kérdést, az elcsalt elnökválasztásnak immáron nyoma sincs, Josh Molina visszakapta az állását, sőt, ki is nevezték államügyésznek, Fritz megtudta, hogy Olivia dugott a katonaemberrel, Olivia meg azt, hogy Fritz megfojtott egy öregasszonyt, szóval nem maradt egyetlen szál sem az eddig felépített, meglehetősen szövevényes és csak nagyon nagy fenntartásokkal hihetővé tett sztoriból, amit lehetett volna folytatni.
Erre az utolsó jelentben, tök oda nem illően, és gyanítom, utólag támadt, hirtelen ötlettől vezérelve betolják azt, hogy valahogy kikerült az Olivia-Frizt ügy a sajtóhoz, az Oliviát elemészteni igyekvő ügynökség feje meg nem más, mint Pope fater, mert miért ne, hiszen fekete ő is, pont kapóra jön a dolog. Hogy a harmadik évadban mi lesz a központi téma, nem tudhatom, de nem is nagyon érdekel. A nagy áthúzódó szál, az, amiatt a sorozatot néztem, az megszűnt, még egy ilyet felrakni a sakktáblára nagyon nehéz lesz. A Scandal pedig az ABC legnézettebb drámája, nem értem, Rhimes miért nem húzta a dolgot még legalább egy fél évadon át, közben simán felvezethetett volna egy új szálat, tök felesleges volt letörölni az asztalt és előről kezdeni mindent.
Ami a pozitívumokat illeti, Guillermo Diaz úgy hozza a megtört bérgyilkost, mint senki, a kis padawanja meg nagyszerű szadista állat lesz a jövőben - ebben a párosban van még mit keresni. Cyrus üvöltözése ezzel szemben kezd már nagyon idegesíteni, az infarktusnál drukkoltam, hogy ne élje túl, de nem volt ilyen szerencsém. A heti ügyek egyébként érdekesen voltak, legalábbis legtöbbször, szóval azokkal nincs bajom, amit viszont kezd az agyamra menni, az a Rhimes-sorozatokra jellemző dialógus, illetve az ott elsütött állandó manírok, a feleslegesen elhadart mondatok, majd azok állandó ismételgetése, ami már a Grace klinikában is nagyon mesterkélt volt, de tudom, hogy ez ún. stílusjegy, és vagy megszokom, vagy keresek más guilty pleasure-t. Asszem az utóbbi lesz. Értékelés: 3/5 (finálé) 4/5 (évad)
ErrorFlynn 2013.05.22. 13:37:49
2013.05.22. 14:45:59
Kellene egy listát írni a folyamatosan nyitott szájjal létező színészekről. Szerintem hosszú lenne :)