Puzsér Róbert főállású idegbeteg, tényleg az a munkája, hogy vöröslő ütőérrel ordibáljon, de olyan intenzitással, hogy a nagymamák már ne is arra figyeljenek, hogy mit mond, hanem, hogy gyere már be Gézu, ez mindjárt itt kap nekem szívinfarktust. Ez egy tehetségkutatóban még elmegy, de nem hiszem, hogy sok reklámszakember hisz abban, hogy a dacos ellenkezésnek és az önimádatból fakadó hülyeségnek van reklámértéke. De most itt a cáfolat, a reklámszakemberek és copywriterek, pedig döbbenetükben lefejelhetik füstüveg dohányzóasztalra felstócolt nullás lisztet.

Pedig a Társaság a Szabadságjogokért internetes kampányt épített arra, hogy Puzsér teljesen összefüggéstelenül beszól nekik, Till Attila, Hajós András, a taszos Dénes Balázs meg Péterfy Bori pedig csak megdöbbenten pislog közben. Puzsér tényleg olyan, mint aki száz forintossal működik, és ha bedobunk egy érmét, tetszőleges témában küld el mindenkit a picsába. Majd a végén pittyeg egy kicsit, mint egy nyilvános telefon, majd bontja a vonalat.

A cél nemes: a videóval arra akarják rábírni a demokráciát féltő internetezőket, hogy havonta ezer forinttal támogassák a jogvédő szervezetet, amely többek között újságírókat véd, ha cégek, állami hivatalnokok, vagy intézmények beperlik, mert egy-egy cikkel túl messzire mentek a tények előkotrásában.

Puzsér szerint viszont hülyeség pénzt adni pár tucat állampolgár jogi védelmére, inkább olyan rendszert kell építeni, amiben igazságtalanság nem is fordulhat elő. Ja, és a sör ingyen van, az oroszlánok szelíden játszanak az óvodásokkal, és a kéken ragyogó égen mindig ott a 48 bites színmélységű szivárvány. Puzsér ugyan a kisfilm utolsó pillanataiban bevallja, hogy csak viccelt, mert az ő kötekedése nélkül unalmas lett volna a reklámfilm, de ez azért olyan, mint amikor virágot, gyűrűt, meg Balira szóló repülőjegyeket visz az első randira, aztán a nő döbbent arcát látva benyögi, hogy nyugi, nem vagyok hibbant, csak poén volt.