A tévésorozatok hemzsegnek a termékelhelyezéses reklámoktól, amikor a Mentalista Hagen Dazs fagyit nyalogat, azt nem azért teszi, mert Simon Baker szereti az epres-sajttortás édességet (pedig kurvajó), vagy a producer érez elkötelezettséget a márka iránt, hanem mert a sorozat pénzt kap érte. Ez persze nem újdonság, és nem is ismeretlen húzás a magyar néző előtt sem, aki a Kisvárosban percenként feltűnő Balogh és társa gumiabroncs-javító és inszemináló kft feliratú teherautók látványán nőtt fel.

A How I Met Your Mother készítőinek vagy egy okos marketingcégnek azonban eszébe jutott, hogy mi van azokkal az epizódokkal, amiket leforgattak mondjuk két éve, de azóta is vígan vetítenek a világ minden részén? Azokba nem lehetne valahogy belecsempészni egy releváns, friss termék hirdetését? Dehogynem, kérem szépen, a digitális technika mindenre és még annál is sokkal többre képes: a Consumerist nevű fogyasztóvédelmi blog (a Tékozló Homár nagymamája) egyik olvasója találta ezt a helyes kis gerillareklámot, amin a Zookeeper című filmet reklámozza a sorozat - két évvel azelőtt, hogy a film a mozikba került volna.

Nem ez az egyetlen ilyen próbálkozás, a HIMYM egy másik epizódjában a Bad Teacher című, szint én idén mozikba kerülő film plakátját lehet látni, viszont az epizódot 2009-ben forgatták. A jelenségről az EW.com hosszabban is írt, a történet lényege, hogy a gyártó 20th Century Fox rájött, hogy a szindikátusi (ismétlő) sugárzásba eladott epizódokból még több pént csikarhat ki az ilyen kis trükkökkel, és felvette a kapcsolatot egy SeamBI nevű reklámcéggel, akik pont arra szakosodtak, hogyan lehet régi epizódokba digitális technikával új tartalmat illeszteni.

Egy-egy húszperces epizódban 2-3 olyan jelenet van, amit fel lehet ilyen módszerrel turbózni, az ugyanis tutira kiakasztaná a nézőket, ha lépten-nyomon új reklámokba ütköznének. A cég ehelyett kínosan ügyel arra, hogy az utólag beillesztett képsorok szerves részét képezzék az adott jelenetnek és nemcsak magát a terméket (a film reklámja), hanem az azt hordozó kiegészítőt is bedigizik (a harmadik képen látható plazmatévé), és kitalálják, hogyan töltsön be olyan funkciót, ami nem lóg ki a képből (a tévében látható kép alsó részén folyamatosan tőzsdeinformációt és sporteredményeket közölnek, mintha egy sima kocsmai tévé lenne.)

Az első olyan sorozat, amiben ezt a fajta reklámot a 20th Century alkalmazta, a My Name Is Earl volt, melynek mind a 96 epizódjába sikerült valami újat beintegrálni. Ezeket a reklámokat csak a tévében ismétlésként leadott részekben láthatjuk, a DVD vagy Blu-Ray kiadásokra nem kerülnek rá (hálistennek?)