Miért nincs Fringe? Miért csak most van Hősök? Hova tűnt a Castle? Ezeket a kérdéseket naponta kapjuk kommentben és emailben is, ideje nagyjából rendet tenni a fejekben. A magyar kereskedelmi televíziók nem az amerikai évadbeosztást követik, nálunk nem akkor és nem úgy kezdődik az évad, mint odaát, és mivel igen kevés saját gyártású (epizpdius vagy reality-tartalom) áll a tévék rendelkezésére, a tévés évet annak megfelelően alakítják, hogy ezeket mikor akarják műsorba tolni.

A külföldről vásárolt sorozatok évadait a Tv2 és az RTL nem feltétlenül azért nem adja le egyben, mert nem nézettek, vagy mert ki akarnak tolni a rajongókkal, hanem azért, mert itthon még mindig nem alakult ki az a televíziós sorozatkultúra, ami rászokatta a nézőket az évad fogalmára. A nézők nagy többsége nem 22 részes évadban, hanem 365 napos naptári évben gondolkodik, és ezt követik a tévék is, tessék csak megnézni az eszement epizódszámozásokat, mittudomén, CSI:Miami 128. rész, amiből az egyszeri tévénéző soha nem tudja meg, hogy melyik évadban járunk - már ha érdekli.

Ezért fordulhat elő, hogy a Castle vagy a Született feleségek az évadzáró előtt két résszel kerül le a képernyőről - a műsorok beosztása nem a szeptember-december / február-május rendszer szerint történik, ráadásul a régóta műsoron levő és garantáltan jó nézettséget hozó veteránok (Grace klinika, Vészhelyzet) vagy a magyar fogalmak szerinti új évadot kezdő saját gyártású műsorok előnyt élveznek az újoncokkal szemben.

Ez van, ezt kell szeretni. A magyar televíziózási szokásokban nem, ez az egyetlen furcsaság, említhetném menten a máshol halálzónának tekinthető hétvége érthetetlen sikerét hazánkban, vagy a már-már vallásos jelleget öltő Terence Hill-Bud Spencer-kultuszt, és akkor még fanatikus magyar rajongókkal bíró Cobra-11-ről nem is beszéltem. A kertévék nem mernek drasztikusan változtatni a bevált módszereken, mert attól tartanak, hogy a közönség elfordul tőlük.