Sajnos csak tegnap jutottam el odáig, hogy belekezdjek a Damages (A hatalom hálójában címmel tessék az RTL és a z AXN műsorán keresni) harmadik évadába, de öt perc elég volt hozzá, hogy belássam: a network drámák 90 százaléka olyan messze van ettől a színvonaltól, mint Kósa Lajos huszáros képmása a rideg valóságtól. Az ugrás után spoileres leszek, óvatosan a klikkolással.
Az még hagyján, hogy a harmadik évad nyitóepizódjának első félóráját tátott szájjal néztem, és jóleső idegességgel káromkodtam a szadista írók újabb és újabb semmiből előhúzott balcsapottjai után, de amit az első rész utolsó öt percében elsütöttek, attól letettem a hajamat, hogy ilyen zavaros képpel éljek (nincs parókám, nyugi) - milyen már, hogy az egyik közönségkedvenc szereplőt simán kinyírják a sorozat harmadik évadában, és ezt még meg is mutatják nekünk?
Ahhoz persze hozzászoktam két évad alatt, hogy semmi nem az, aminek látszik, így a Bernie Madoff üzletember szemét tolvaj csaló gazember mintájára megformált idei főgonoszról egy percig nem hittem el, hogy nincs pénze, és a kedves neje sem úgy nézett ki, mint aki tonhal-konzerven él hetek óta, ó nem. A Damages-ben persze ez a jó, meg a széttöredezett szerkezet, amibe beleférnek a félévvel ezelőtti, és a félév múlva megtörténő események, furcsa, semmiből előkerülő titokzatos csávók, elejtett megjegyzések, amiknek csak hetek múlva lesz értelme, és minicliffhangerek az epizódokban, de olyanok, amiket másutt szünetre vonulás előtt szokás elejteni, évadonként maximum kétszer.
Az alap szereplőgárdához csatlakozó idei új arcok talán még izmosabbak, mint tavaly, pedig Martin Short és Lily Tomlin komikus múltját ismerve el sem tudtam hinni, hogy ilyen kiváló alakítást nyújtanak majd egy drámai szerepben - Martin Short ügyvédjének figurája azokkal a vizenyős szemekkel, és cinikusan lebiggyedő ajkakkal zseniális. Jó választás volt ez egyelőre ártatlannak tűnő Scott Campbell is, de róla tudtam, hogy kiváló drámai karakterszínész.
A legnagyobb változás idén természetesen az, hogy Ellen (Rose Byrne) nem Patty alkalmazottja, hanem az államügyészi hivatalban dolgozik, és kerget pitiáner drogdílereket, de csak idő kérdése, hogy bekerüljön a karakter a fősodorba, hiszen a halott Tom mellett ott találták a táskáját, ami annyira nőies, hogy tisztességes férfi azzal ki nem lép az utcára. Imádom a Damages-ben azt, hogy hagyja a nézőt gondolkodni, azt, hogy folyamatosan a puzzle összerakására ösztökéli, de úgy, hogy közben a hátralevő darabokat az írók úgy méretezik át, ahogy nekik tetszik, és hetente kapunk egy új megoldandó feladatot, majd amikor úgy gondoljuk, hiogy most már pontosan tudjuk, mi történt, akkor jön egy akkora csavar az arcunkba, hogy elesünk tőle.
Jó, hogy van nekünk ismét Damages, kell még egy sorozat az FNL mellé, most, hogy a Nip/Tuck önmaga kínos paródiájába ment át, és a Sons of Anarchy szünetel. Jövő héten jön vissza a Lost, akkor már három kötelező dráma lesz a menüben, na jó, négy, mert a The Good Wife is felzárkózik szépen lassan.
Gaines · http://delta.blog.hu 2010.01.29. 15:24:08
Ami a jó drámákat illeti az utolsó bekezdésben, OFF nálam a Men of a Certain Age jött föl nagyon az eleve jó kezdés után, és mostanra kötelezővé nőtte ki magát. Nem néztem volna ki se a TNT-ből egy ilyen természetes, realisztikus sorozatot, se Ray Romanóból egy ilyen nüanszos alakítást (és Braugher is kurvajó, de azt mindig lehetett tudni). OFF END
theodore 2010.01.29. 18:27:55
Yeto 2010.01.29. 19:26:49
Dark Wolf 2010.01.29. 22:37:14
A puzzle összerakása pedig lehetetlen, az eddigi 2 évadban mindig, amikor már úgy gondoltam, hogy tudom, mire megy ki a játék, kiderült, hogy kurvára nem úgy van, és csak WTF-olhattam ezerrel.
penna 2010.01.30. 10:23:23
A Men of valóban nagyon jó, epizódról epizódra javul. Utoljára a 6. részt láttam, amitől teljesen odavoltam :). Csak tartsák ezt a színvonalat.