Imádom a jó sportműsorokat. Nem azokat, amiket a magyar sporttévéken láthatunk, mert idegesít a gagyi megvalósítás, a mondvacsinált szakértők okoskodása, nem beszélve Várhidi Péter legendás mágnestáblájáról és as műsorvezetők zakójára ráragasztott szponzorfeliratokról, amiktől most is a rosszullét környékez. Az ilyen dolgok tökéletesen ki tudnak zökkenteni az adott sportesemény élvezetéből, így gondosan ügyelek arra, hogy stúdióbeszélgetéseket, zuhanyhíradókat meg felvezető műsorokat még véletlenül se nézzek meg, inkább lemaradok a kezdőrúgásról, de nem akarom látni az amatőr idétlenkedést.

A skála másik végén ott vannak azok az amerikai sportműsorok, amiket eddig csak ritka tengerentúli utazásaim alatt láttam, de a mai napig jól emlékszem rájuk, mert profin összerakott, valódi szakértőkkel megtámogatott, érdekes, pörgős és szponzorzakótól mentes showműsorok voltak, azzal a feladattal, hogy eladják az esti meccset, hogy a képernyő elé szögezzék a nézőt. Ezt a feladatukat tökéletesen ellátták, és iszonyatosan hiányoztak a tévéből, legalábbis nekem. Aztán két napja átváltottam a szolgáltatóm egyik csomagjából egy nagyobbra, és kapcsolgatás közben ráakadtam az ESPN America nevű adóra. Azóta sem kapcsoltam el róla.

Minden, ami hiányzott nekem a tévés sportműsorokból, most a helyére került, a poszt megírása előtt fejeződött be például a vasárnapi amerikaifutball-főcsoportdöntőket, azaz a Super Bowl elődöntőit felvezető kétórás Sunday NFL Countdown című műsor, amit tátott szájjal néztem elejétől a végéig, pont úgy, mint egy kisgyerek, aki először látja megelevenedni mesehőseit a képernyőn. Mindent megtudtam a négy csapatról, amit akartam, sőt, azt is, amit eddig nem is sejtettem, hogy tudni érdemes, kismillió adatot, statisztikát kaptam, de nem úgy,mint nálunk szokás, hogy ül a csávó egy asztalnál, és felolvassa őket, hanem színvonalas kisfilmekkel, inzertekkel, grafikákkal, videóbejátszásokkal kísérve.

A műsorvezetők nem beszélő fejek, hanem egykori edzők és játékosok, akik egy percig sem akarnak pártatlannak tűnni, és ha véleményük van, akkor elmondják, még akkor is, ha ez valakinek esetleg rosszul esik. Az egész műsor hiteles és valós, egy percig sem érzi az ember azt, hogy az éppen nyilatkozó szakember azért nyal be tövig a az egyik csapatnak, mert ott remél állást kapni, amint a jelenleg bohóckodó edzőt onnan kirúgják, mint oly sokszor előfordul a mi közvetítéseink alatt.

Az NFL közvetítése eleve megér egy misét, a többi sportág a nyomába sem érhet annak a színvonalnak, amit ezek a meccsek képviselnek. Nincs olyan pillanat, momentum, passz, lépés, lélegzet, amit a kamerák nem vennének fel, és a rendezők ne mutatnának meg azonnal, nem lekésve, hanem a legjobb ütemben bevágva. A közvetítések ráadásul csak az egyik részét jelentik az NFL meccseknek, mert ott vannak még a lélegzetelállító NFL-filmek, amiket egy külön stáb vesz minden egyes meccsről, az edzőkre, az oldalvonal mellet álldogáló játékosokra koncentrálva. Ezeket a felvételeket aztán a meccs legjobb jeleneteivel összevágják, kismillió szuperlassított akciót mutatnak meg és azt, hogyan reagálja ezeket le az edző, a játékos és a nézők - ez így elmesélve nagyon triviálisnak tűnik, de embertelen meló van mögöttük.

Az amerikai sportokat sokszor vádolják azzal, hogy csak a show-ra mennek rá, nem a sportra, az csak másodlagos - ez így ebben a formában nem igaz. Az igaz, hogy az amerikaiak minden sportot maximálisan kihasználnak annak érdekében, hogy azokból a lehető legtöbbet kihozzák anyagilag, de ezzel egészen pontosan mi is a probléma? Az nehogy baj legyen már, hogy valaki pénzt akar keresni egy meccsen vagy annak közvetítésén. Az NFL jelenleg érvényes tévészerződésének összértéke 12 milliárd dollárra rúg és 2011-ben jár le (az ESPN-nek 2013-ig van szerződése, az még 8 milliárdot hoz). Ebből a világ összes labdarúgó-bajnokságának közvetítési jogait meg lehetne vásárolni legalább két évre.

Az ESPN America műsorát nemcsak a futball, hanem a kosárlabda és a jégkorong rajongóinak is melegen ajánlom, élő meccsek, összefoglalók jönnek sorban egymás után, ha valaki ezen az adón nem találja meg a neki kedves amerikai sportműsorát, menthetetlen.