Kezd kissé kínossá válni, hogy a hazai ún. műveltségi vetélkedőkben, vagy legalábbis azokban, melyekben olyan kérdéseket tesznek fel, amik túlmutatnak mondjuk a "hogy hívják a szétszilikonozott ajkú playmate kutyáját?" kérdéskörön, egyre több bakit követnek el a készítők. Ha szigorúak akarunk lenni, és már mért ne lennénk azok, ha a tegnapi Széfben feltett kérdésre (Melyik császár tette államvallássá a kereszténységet a Római Birodalomban?) a középiskolai érettségin azt a választ adjuk, amit a Széfben nagy tapsikolás közepette elfogadtak (Nagy Konstantin), akkor úgy vágnak ki minket a vizsgáról, mint a proverbiális négylábút dolgát végezni.

Nagy Konstantin császár ugyanis csak elfogadottá tette a kereszténység gyakorlását a birodalomban: 313-ban kiadott milánói ediktumában eltörölte a vallás gyakorlásáért korábban járó büntetéseket, feltehetően azért, mert ő maga is felvette a kereszténységet (bár egyes források szerint ez csak egy ügyes politikai húzás volt). A kereszténységet hivatalos államvallássá I. Theodosius császár tette, az érdem tehát az övé, és az ő nevét kellett volna a Széf lelkes szerkesztőinek is megtalálni a kvízhez, ha máshol nem is, legalább a wikipédián mondjuk megkérdezhetnék egy történésztől. A tegnapi versenyzők egyébként nem nyertek egy fillért sem a rossz válasszal, de akkor is idegesítő, hogy a korábban a Párbajban és a szintén a Széfben elkövetett bakikból még mindig nem tanultak a kertévék szorgos alkalmazottai.