A kéken villódzó képernyő előtt térdre rogy az emberség, a bennünk bujkáló György Péter a civilizáció végét kiáltaná, de kiszáradt a szánk. Sírnánk, de már nincs könnyünk. Vége mindennek, most már csak a neutronbomba fehér villanása tisztíthat meg mindent. A kultúra meghalt, jaj, bűnözők szerepeltek a Hal a tortánban.
Biztos tele lenne az Élet és Irodalom, meg a Heti Válasz a felháborodott, dühös vagy elkeseredett kommentárokkal, amiért a Tv2 a múlt héten börtönviselteket alkalmazott főzős valóságshow-jában. Csak hát az erkölcsi- és médiakérdésekben világítótoronyként pislákoló publicisták is inkább a Barátok köztöt nézték. Vagy mondjuk a Helyszínelőket a Viasat3-on.
A Hal a tortán iszonyatos kudarca (a keddi mélyponton a műsor közönségaránya 15,5 százalék volt, míg a Barátok közté 43 százalék) ugyanis bebizonyította, hogy nincs igazuk azoknak, akik szerint csak is a vér és a botrány kell a népnek. Valamirevaló antiutópiában kötelező hangulatfestő elem, ahogy a tévé élő, egyenes adásban adja a kivégzéseket, pedig a valóságban az emberek többsége rögtön elkapcsolna, ha gonosztevők rángatóznának egy székhez kötözve főműsoridőben. Egyrészt a börtön, meg a halál elég lehangoló egy kellemes szombat estéhez, másrészt ilyet már láttunk eleget, annyi a különbség, hogy ott a kivégzés után a gonosztevők szmokingban mennek a premierre.
A Tv2 azt hitte, hogy a botrány elég, nincs is szükség jó műsorra. Csak hát nem is tudok elképzelni annál rosszabbat, minthogy azt nézzem egy amúgy is szürke hétköznap este, ahogy Zalatnay Cini piszkálja ki a húscafatokat a műkörme alól. Ráadásul tét nélkül, dráma nélkül, érdekes párbeszédek nélkül, csak úgy Zalatnay és a húscafat kedvéért.
Hazug, unalmas és nagyon idegesítő műsor volt a múlt héten a Hal a tortán, de hát ez van akkor, ha egy valóságshow szerkesztőit egyáltalán nem érdekli a valóság, meg az emberek, akikkel forgatniuk kellene, csak Hollywoodban rongyosra másolt fordulatokban és karakterekben képesek gondolkodni. Nagy Éva úgy nézett ki, mintha ő lenne Julia Roberts az Ocean's Elevenből, Stadlerből felvágós, de kisstílű csalót faragtak, talán Dany DeVitót a Szóljatok a köpcösből, Tasnádi pedig ugye a Keresztapa. Mondjuk a második rész.
A legnagyobb hibát persze éppen Tasnádival követte el a Tv2, és nem csak azért, mert ő aztán tényleg nem egy kellemes sikkasztó vagy egy szerencsés adócsaló: a vádpontok közt ugyebár szerepelt gyilkossága való felbujtás, bűnszövetkezet irányítása, de például az is, hogy sósavval öntette le az anyósát.
De nem is az a legnagyobb baj, hogy egy veszélyes szociopatát ikonnak állított be a csatorna, hanem, hogy kihagyott egy igazi lehetőséget: ahelyett, hogy Don Corleone ripacskodott volna a testőreivel, akár azt is megmutathatták volna, hogy milyen egy ember, aki megpróbál normálisnak tűnni, de néha nagyon nem megy neki.
Persze lehet viccelődni, hogy amikor Tasnádi legutóbb húst szurkált, akkor két évet kapott érte, de ez nem csak gusztustalan, de súlytalan is. Mintha belefinganának a főműsoridőbe.
Pedig csak egy kis bátorság kellett volna ahhoz, hogy egy hülye magyar valóságshow-ból igazán jó reality legyen. Hogy, mondjuk, kiderüljön, milyen is egy veszélyes bűnöző élete. És akkor talán még nézték is volna az emberek, vagy ha nem is, legalább a Tv2-nek most nem kéne ilyen iszonyatosan szégyellnie magát.
Az utolsó 100 komment: