Már Susan Boyle esetében is felmerült a kérdés, hogy vajon mennyire spontán ez az egész, azaz a modern Hamupipőke-történet az egyszeri szegény asszonyról, aki elmegy szerencsét próbálni a nagyvárosba, batyujában csak három hamuban sült pogácsával, és mire magához tér, már egy hózentrógeres amerikai csávó faggatja élő adásban a CNN-en. A tehetségkutatók és a reality-műsorok valóságtartalmát ismerve az életemet azért nem merném feltenni arra, hogy a Britain's Got Talent című műsor készítői ne tudták volna pontosan, hogy micsoda hangot rejt a 47 éves skót szűzlány meglehetősen, izé, átlagos külseje, és arra sem, hogy erről ne tájékoztatták volna a zsűritagokat. Mindenesetre Simon Cowell már megkínálta egy lemezszerződéssel, beindult a gépezet ezerrel.

A fenti videó a műsor második adásából származik, ami múlt szombaton került adásba, és az első részhez hasonlóan prezentált egy olyan énekest, hogy csak néz az ember hitetlenkedve maga elé: ebben a sztárokra kiéhezett világban majdnemhogy lehetetlennek tartjuk, hogy a 12 éves kiskölyök eddig elkerülte volna az ún "talent scout" népség (profi tehetségkutatók) figyelmét. A lóláb leginkább akkor lóg ki, amikor Simon Cowell leállítja a kissrác első számát, és megkérdezi tőle, hogy van-e esetleg valami más a tarsolyában, mert az Amy Winehouse-előadása borzasztó volt: vagy előre tudta, hogy igen, van egy másik szám, amitől le fog hidalni a jónép (és ez a valószínűbb), vagy (és akkor elnézést Simontól) kibaszott jó érzéke van ehhez a dologhoz. Shaheen egyelőre még nem tart ott, ahol Susan, de szombat este óta már 1.5 millió nézője volt a YouTub-re feltett klipjének, így jó úton halad az amerikai talkshow-k színpada felé.