Amikor Stephen Colbert bejelentette, hogy elindul az amerikai elnökválasztáson, nekem azonnal Robert Redford A jelölt című filmje ugrott be, aminek a története ugyan nem sokban hajaz a Colbert-féle barbatrükkre (Redford egy totál ismeretlen, politikában abszolút nem jártas átlagember, akiből a stratégák szenátort faragnak, lásd még "média és politikai manipuláció a hetvenes évek Amerikájában"), de az utolsó jelenet nagyon is. Ebben ugyanis bejelentik Redfordnak, hogy nyert, ő lesz a szenátor, erre ő totál beszarva csak ennyit kérdez vissza: "És most mi lesz?"

A helyzet kezd kísértetiesen a filmre hasonlítani, ugyanis az indulását többször is azzal indokló Colbert, miszerint ő csak elindulni akar, nem nyerni, a kezdeti 2%-os népszerűségi mutatóról két hét alatt felugrott 13%-ra, ami már számottevő adat - az pedig egyenesen elgondolkodtató, hogy ha a demokraták és a republikánusok nagyágyúi, Clintonné és Giuliani ellen nézzük, akkor a 18-29-es korosztály szavazatainak majd' 28%-a Colberté lehet.

A komikus népszerűségét a Facebook nevű közösségi oldalon indított 1,000,000 Strong For Stephen T. Colbert felhasználói csoport is jelzi (Egymillióan Colbertért), amire egy hét alatt 800 000 felhasználó íratkozott fel, ezzel a leglátogatottabb politikai csoport lett belőle a többmillió felhasználót tömörítő site-on (olyan, mint az iwiw, csak faszább). Ami most következik Colbert számára, az a Dél-karolina állambeli előválasztás, ami azért keményebb lesz, mint a nethuszárkodás meg a szájkarate. Csak utána úgy ne járjon, mint Redford a filmben.