A szlogennel ellentétben Frei Tamás ugyan tegnap este sem nézett a világ mögé, de legalább bekukucskált kicsit a hasítékokon, meg a moly rágta lyukakon. Korrekt klipet forgatott Paris Hilton és Pink tinédzserdalaihoz, ráadásul alig párszor nézett szigorúan a kamerába, hogy újból elismételje a hihetetlen igazságokat, amiket igen, jól hallották kedves nézőink. És már emiatt is megérte.

Persze kicsit különös, hogy egy méregdrága nyakkendőtűket gyűjtő, magát sztárriporternek beállító tévés hüledezik a sztárkultuszon meg a tiniknek készített arcpakolásokon, de hát lehet, hogy ahová ő jár kozmetikushoz, meg manikűröztetni, csak halvány rózsaszín inget és Armani-öltönyt viselő üzletemberek fordulnak meg. Tévés karrierről pedig csak ő álmodott gyerekkorában.

De nem is az a baj, hogy Frei Tamásnak még csak fel sem tűnt, hogy ő maga is büszke fogaskereke az embereket már gyerekkorukban tisztességes sztárfogyasztóvá alakító médiagépezetnek, sőt ezúttal az apró hibákat is megbocsáthatjuk neki. (Hogy az Olsen-ikrek lennének Paris Hilton ellentétei, az amerikai jó kislány mintapéldányai? És Marie-Kate Olsen anorexiájával vagy kokainfüggőségével mi van? Hogy a fiatalon szexuális életet kezdő tiniket tényleg az a veszély fenyegetné, hogy gyorsan megházasodnak? És a több Frei-dossziéban feldolgozott szingli-jelenséggel mi lesz?)

Az igazi probléma, hogy Frei Tamás már megint jól értesült, művelt kozmopolitának akart látszani, közben az öltöny alatt ott a kispolgár, aki flanelingben védi az erkölcs öröknek vélt értékeit. Merthogy Frei minden mondata az értékek pusztulásáról szólt, hogy ezek a mai tinik, juj, már milyen fiatalon sminkelnek és szopnak. Miközben száz éve a nők tizennégy évesen házasodtak, aztán meg gyereket szültek, kétszáz éve pedig nyolc évesek tolták a csilléket a bányában. A középkorban pedig aki már járni tudott, az felnőtt volt, és kész.

A gyerekkor ugyanis nem csak biológia állapot, hanem társadalmi, kulturális tényezők által befolyásolt életszakasz, és nincs olyan örök igazság, ami kimondja, hogy tizenöt éves korig csak a Moncsicsi van, meg az Action Hero, és csak aztán jöhet az alkohol és az arcpakolás. És ez még akkor is így van, ha Freinek abban igaza van, hogy a fogyasztói társadalom egyre korábbra tolja az önfeledt gyerekkor végét. Nem mellesleg a sztárokat utánzó tinik egyáltalán nem felnőttek, ugyanúgy lázadnak és keresik a kertben füvet nyíró és konyhában pacalt főző szülőktől eltérő példaképeket, mint ahogy a nagyanyjuk vagy a dédapjuk. Csak most nem Clark Gable, hanem Justin Timberlake.

Ja, és csak nekem tűnt fel, hogy a tinikről szóló műsorban megszólalók közül csak minden huszadik szőke, mosolygós lányra jutott egy fiú? Talán a tévébe kerüléshez mégis jól jön a divatos ruha, a smink meg a korai arcpakolás?