A viccmagyarázásnál nincs hülyébb műfaj, úgyhogy rövid leszek. Orosz József beszerzett egy relativizálógépet. Ez úgy működik, hogy mondjuk beírom, hogy holokauszt, aztán kiadja, hogy utolsó mohikán, vagy valami hasonló, de egészen kis hülyeségeket is be lehet ütni, például, politikai hazugság, választási ígéretek, elkúrtuk. Orosz Józsefnek erre azt adta ki a gép, hogy Mikulás, angyalka, kegyes hazugság. Úgyhogy Orosz József nekiszögezte a hétfői Nap-Keltében Dávid Ibolyának a kérdést, hogy az ön gyermekei várják a Mikulást? Majd rámutatott: na de hát hazudunk a gyerekeinknek is, nincs is Mikulás! Végül kibökte a kulcsszót: "kegyes hazugság". "Ezek a hazugságaink mennyiben különböznek a politika kegyes, vagy nem kegyes hazugságaitól?"

Egyébként nem akarok úgy tenni, mintha teljes egészében érteném, mire akart kilyukadni, ha érteném, akkor nem érdekelne, hogy megkattant-e. Szóval mi van? Ha a gyerekeinket azzal fenyítjük, hogy elvisz a rézfaszú bagoly, akkor a politikai hazugság tulajdonképpen már nem is olyan durva? És hogy ideje lenne a politika körében is bevezetni a kegyes hazugság fogalmát, mert akkor bizonyos hazugságok kimagyarázhatóak lennének? Ha viszont így van, akkor Orosz igazán megértőbb lehetne az ellenzék tévelygéseivel szemben is.

És ha következetesek vagyunk, akkor Szörnyeteg Lajos, meg Mikkamakka mától fogva nem is mesehősök, hanem történelmi személyiségek, hiszen annyi mindenben hazudunk, hogy nyugodtan el lehet törölni a mesék és a valóság közötti határokat.

De maradt még két vicc ebben a Mikulás-csomagban, amiért Orosz virgácsot érdemelne. Tudtommal a politikus és a nép között nem ugyanaz a viszony, mint szülő és a gyerek között, ébresztő! A másik vicc az, hogy Orosz példázatában a teli puttony = választási ígéretek. Azt keverte csak össze, hogy a Mikulás-sztoriban nem az ajándék a kamu, hanem a Mikulás. Elég nagy baromság lenne azzal hitegetni a gyerekeket, hogy lesz sok ajándék, aztán nem kapnának semmit, csak egy izzadó, vattaszakállú, részeg fószert piros fürdőköpenyben, akinek még mi fizetünk, plusz hallgatjuk négy éven keresztül az ökörségeit.