Százhúsz részt gyártottak belőle, ebből hatvannyolcat a hatvanas években, aztán hosszú szünet után ’75-től ’77-ig a maradék ötvenkét részt. A Gusztáv egyébként a hatvanas években mozi-sorozatnak készült, mozikban vetítették, de a hetvenes években készített szériák már kifejezetten televíziós sorozatok voltak. És az ős-Gusztáv egészen másképp nézett ki, mint a hetvenes évek szériáiban.

Arról, hogy a figura hogyan nyerte a nevét, megoszlanak a vélemények. Dargay Attila szerint ő nevezte el Ilosvay Gusztávról, aki akkoriban halt meg, és orvos volt, zenét szerzett, forgatókönyvet írt, zörejmester volt, és ezen kívül még sok minden. A vicc az, hogy Jankovics Marcell szerint viszont Dargay úgy találta a nevet a figurának, hogy rábökött a telefonkönyvben egy névre.

Mindig is azt gondoltam, hogy a Gusztáv zenéje azért jazz, mert ez számított modernnek. Hát nem. Azért jazz, mert Nepp József ezt szerette, úgyhogy ez lett. A rajzfilmsorozat jellegzetes muzsikája mindannyiunk agyában ott lüktet. Deák Tamás mellett Pethő Zsolt szerezte, vagyis ugyanaz a zeneszerző, aki például a Vízipók kedélyes tavizenéjét is. Korfestő mozzanatként csempészném ide, hogy a Gusztáv előtt nem sokkal a Lábgombásodás című ismeretterjesztő rövidfilm melódiáit alkotta meg Pethő. Akkoriban még zenekarok álltak rendelkezésére a rajzfilmsorozatok zeneszerzőinek, sőt Pethő Zsolt még azt a luxust is megengedhette magának, ha olyan kedve volt, hogy kevesellje a zenekar létszámát, pedig a zenekarhoz járt karmester is.

Egyébként Jankovics Marcell soha nem tudott azonosulni Gusztáv-figurájával, túl szűkösnek és korlátoltnak érezte ezt a kisember-világot ahhoz, hogy világnézetét megjeleníthesse a rajzfilmben. Próbálta szerencsétlen flótást feljebb taszigálni a ranglétrán, írt is egy forgatókönyvet, amelyben Gusztáv már főnök elvtársként bénázik, de a forgatókönyvet nem fogadták el. Gusztáv tehát maradt, aki volt. És ez nem is baj, képzeljük el, ma mi lenne belőle, ha feljebb mászott volna a ranglétrán. Mondjuk tsz-elnök.