1966-ban az Élet és Irodalom köszöntötte névnapja alkalmából, az Esti Hírlap pedig rendszeres riportokban számolt be a készülő epizódokról. Lúzersége dacára ennyire közkedvelt volt, és az emberek is szerették, nem csak a szerkesztőségek. Ő volt Gusztáv, a kalapos, zakós kispolgár három szál hajjal, uborka orral, aki a kilencvenes években sört reklámozott, de az is illett hozzá.
1961-ben a rajzfilmes bérmunka még nem volt szokványos hazánkban. Így az sem, hogy a Pannónia Filmstúdió megrendelést kapott Jay Frankeltől egy Artur című 13 részes sorozat elkészítésére. Tulajdonképpen ekkor kiáltott föl Macskássy Gyula, a magyar rajzfilmesek ősatyja, és szerzőtársa Várnai györgy, hogy hoppá!, kéne nekünk is egy ilyen sorozat, magyarban. Így született meg a Peti-sorozat, amely ’62-től futott a mozikban (ekkoriban főleg mozi-sorozatokról, és mozi-rövidfilmekről beszélünk), az első magyar rajzfilmsorozat, addig ugyanis nem voltak azonos főhőst szerepeltető rajzsorozatok hazánkban. A Peti-sorozat nem csak belföldre volt eladható, a német, francia, angol, amerikai mozi- és tévébemutatókból befolyt összeg újabb sorozatok gyártását tette lehetővé. Már nem volt megállás.
Ha volt már saját Peti-sorozatunk gyerekeknek, akkor miért ne legyen egy karikaturisztikus sorozat a felnőtt nézőknek? Ez lett Gusztáv, aki nem a semmiből jött, figuráját Nepp József ’61-es Szenvedély című filmecskéjéből emelték át a sorozatba. Maga a széria azonban már közös meló, a közismert Nepp-Dargay-Jankovics trió műve volt, és ’64-ben indult világhódító útjára. A Gusztáv szintén elképesztően sikeres volt, és egy újabb lökést adott a magyar rajzfilmgyártásnak pusztán azzal, hogy sokakban ekkortájt tudatosult, hogy egyáltalán van ilyen. De a siker nem korlátozódott csupán hazánkra, több mint hetven ország vette meg a sorozatot, és vetítette. Így talán leszögezhetjük, hogy töketlen, szürke zakós honfitársunknak nem kis része volt abban, hogy a hatvanas éveket a magyar animáció első aranykoraként tartjuk számon.
Százhúsz részt gyártottak belőle, ebből hatvannyolcat a hatvanas években, aztán hosszú szünet után ’75-től ’77-ig a maradék ötvenkét részt. A Gusztáv egyébként a hatvanas években mozi-sorozatnak készült, mozikban vetítették, de a hetvenes években készített szériák már kifejezetten televíziós sorozatok voltak. És az ős-Gusztáv egészen másképp nézett ki, mint a hetvenes évek szériáiban.
Arról, hogy a figura hogyan nyerte a nevét, megoszlanak a vélemények. Dargay Attila szerint ő nevezte el Ilosvay Gusztávról, aki akkoriban halt meg, és orvos volt, zenét szerzett, forgatókönyvet írt, zörejmester volt, és ezen kívül még sok minden. A vicc az, hogy Jankovics Marcell szerint viszont Dargay úgy találta a nevet a figurának, hogy rábökött a telefonkönyvben egy névre.
Mindig is azt gondoltam, hogy a Gusztáv zenéje azért jazz, mert ez számított modernnek. Hát nem. Azért jazz, mert Nepp József ezt szerette, úgyhogy ez lett. A rajzfilmsorozat jellegzetes muzsikája mindannyiunk agyában ott lüktet. Deák Tamás mellett Pethő Zsolt szerezte, vagyis ugyanaz a zeneszerző, aki például a Vízipók kedélyes tavizenéjét is. Korfestő mozzanatként csempészném ide, hogy a Gusztáv előtt nem sokkal a Lábgombásodás című ismeretterjesztő rövidfilm melódiáit alkotta meg Pethő. Akkoriban még zenekarok álltak rendelkezésére a rajzfilmsorozatok zeneszerzőinek, sőt Pethő Zsolt még azt a luxust is megengedhette magának, ha olyan kedve volt, hogy kevesellje a zenekar létszámát, pedig a zenekarhoz járt karmester is.
Egyébként Jankovics Marcell soha nem tudott azonosulni Gusztáv-figurájával, túl szűkösnek és korlátoltnak érezte ezt a kisember-világot ahhoz, hogy világnézetét megjeleníthesse a rajzfilmben. Próbálta szerencsétlen flótást feljebb taszigálni a ranglétrán, írt is egy forgatókönyvet, amelyben Gusztáv már főnök elvtársként bénázik, de a forgatókönyvet nem fogadták el. Gusztáv tehát maradt, aki volt. És ez nem is baj, képzeljük el, ma mi lenne belőle, ha feljebb mászott volna a ranglétrán. Mondjuk tsz-elnök.
énésén 2006.08.29. 18:19:43
guszti 2006.08.29. 19:20:31
riennevaplus 2006.08.29. 22:40:43
ern0 · http://linkbroker.hu/ 2006.08.31. 09:01:29
molcsa (törölt) 2006.08.31. 10:17:07
Liv 2006.08.31. 12:28:52
Lőrincz Miklós Illatszertár című, a harmincas években írt szindarabjában a gonosz intrikus neve Kádár.
Persze hogy a későbbi korokban ez a figura Kardos néven futott... :)