Ha az emberre rátelefonálnak, hogy vállalja be egy most induló beszélgetős műsor vezetését, akkor nyilván az okoz először fejtörést, hogy kik legyenek a vendégek. A legjobb választás a főnökünk, kenyéradó gazdánk, akivel érdemes jóban lenni, aztán gondolom jönnek a haverok, üzletfelek, szponzorok, ahogy kell.

Az ATV Csattanó című műsora tegnap debütált, és Beregi Péter, a Mikroszkóp Színpad színművésze vezeti. Igazából a Mikroszkóp Színpad tagjai már erősen beépültek az ATV-be a Vonósnégyes című műsorral, de azért az nem kis poén, hogy Beregi a legelső műsor vendégeként saját főnökét, Sas Józsefet, a Mikroszkóp Színpad igazgatóját hívta meg, sőt, még a műsor mottóját is tőle választotta. Így ugyanis az történt, hogy a műsor egy része a főnök úr erényeinek taglalásával telt el, és mivel rengeteg erénye van, ezért ezeket Beregi sorra is vette egyenként. Mivel roppant empatikusak vagyunk, megértjük, hogy szeretik egymást, meg tisztelik, meg hasonlók, de hát ez mégiscsak egy tévéműsor, még ha a kedélyesebb, kötetlenebb fajtából is. Már a beszélgetés elején megtett tiszteletkörök is kínosak voltak, de kiderült, hogy a műsor szerkezetét tiszteletkörök alkotják, úgyhogy a műsor henger, vagy gömb alakú.

Beregi inkább komikusként, mint riporterként viselkedett az első adásban, ha rajta múlik, végig magánál tartja a szót, és végtelen láncolatban anekdotákat mesél a direktor úr hőstetteiről. A szerencse az volt, hogy a direktor úr is azért ült itt, hogy anekdotákat meséljen saját hőstetteiről, úgyhogy kihasználva a másodpercnyi szüneteket, amikor Beregi levegőt vett, magához kaparintotta a szót, így a Beregi-túlsúly problémája megoldódott magától.

De azért voltak itt még nagy találmányok. Hogy az igazgató úr fényezése ne csak egyszemélyes legyen, ezért bejátszásokkal lett szinesítve a dolog: mit mondanak a kollegák Sasjózsiról. De minimálba nyomták ezt is, mert két embert kérdeztek csak meg, igaz, azok két sztorit adhattak elő, és akkor matematika törvényei szerint kijön a négy bejátszás, az meg már olyan, mint ha sok lenne.

A legzavarbaejtőbb azonban az interjú az interjúban rész volt, az igazgató urat saját lakásán egy hölgy faggatta, és azóta se értem, miért kellett ezt felvételt közbeszúrni, hiszen maga a Csattanó egy interjúműsor. Egy ideig azt is hittem, már vége a beszélgetésnek, csak én nem vettem észre, hogy elköszöntek, és hogy ez már egy tök másik műsor a változatosság kedvéért szintén Sasjózsival.

Azért azt be kell vallani, még ha perverz dolog is, hogy a műsornak voltak élvezhető pillanatai, ezek a színészanekdoták viccesek sokszor, és a kötetlenség, meg a kedélyesség nem rossz dolog a Szulák-show-k világában, mondjuk a gagyi azért itt is kulcsszó, de legalább nem műanyag, és nem kiszámított. Na, és az se volt semmi, amikor Beregi és a direktor közösen danolászni kezdtek.