Jó szokás szerint "gálaműsorba" torkollott az egész napos vidékezés a köztévén szombat este. Persze a műsorfolyamot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatta, baráti alapon, így a kampányidőszakban, vagyis nem lehet csak úgy szórakozni, felelőtlenül marháskodni, meg zenélni, a dübörgő show közé muszáj regionális kisfilmeknek álcázott minisztériumi reklámot ékelni.
Ezt még leírni is unalmas, de a bejátszásokban egy adott régión belül az EU-s vidékfejlesztési támogatás, vagyis a LEADER+ program keretében együttműködő településekről láthatunk összeállítást. Szombat estére lehet jobbat, mint amikor lámpalázas polgárok belemondják a kamerába, hogy már van egy kis falusi turizmusunk, de szeretnénk többet? Vagy megilletődött helyi vállalkozók a hátuk mögé bökve bejelentik, hogy itt fognak majd építeni valamit.
Tehát a bejátszások semmitmondóak, de persze ez csak kötelező rossz a támogatás fejében, de sajnos a show-műsoron sem agyaltak túl sokat. A régiós blokkok után a garázsszerű stúdióban megjelent egy-egy zenekar, vagy egy híres ember, akikkel a két műsorvezető váltott néhány szót, vagyis minden a standard mtv-s séma szerint folyt. Mivel a fellépők köthetők valamelyik régióhoz, ezért jelennek meg a képernyő alján olyan feliratok, hogy "Janicsák István, Közép-Magyarország", "Cserhalmi György, Észak-Alföld".
Amikor Bán János egy Radnóti verset kezd el szavalni, akkor már az egész egy elcseszett iskolai ünnepélyre emlékeztet, pedig a slusszpoén még hátra van. Csukás István a nagykun öntudatról beszél, mire Tatár Tímea megkérdezi tőle, hogy "benne van-e a nagykun szellemiség a könyveiben?" Hát ez nagyon jó kérdés, nem is lehet azt így pár percben. Számtalan monográfia és doktori disszertáció témája lehetne a nagykun szellemiség jelenléte Oriza Triznyák, Téglagyári Megálló és a Festéktüsszentő Hapcibenő alakjaiban.
