Sokan sokszor mondták már, hogy a popzenében eljátszottak mindent, amit csak lehet. Ettől még lehet azért egymástól eltérő dalokat írni, de olyan esetek is akadnak, amikor szinte egyértelmű két dal között a hasonlóság. Tavaly A Dalból kizárták a Jetlag nevű zenekart, és bár a kizárást a sajtó felé úgy kommunikálták, hogy nem igazán tudtak a gyártók megegyezni a zenekarral, sokkal valószínűbb, hogy a Nyugat.hu-n megjelent plágiumgyanú miatt maradtak le a versenyről. Most nagyon úgy néz ki, hogy idén is van olyan együttes, amelynél komolyan felmerül a plágium gyanúja, ráadásul már a középdöntőben vannak.

A YesYes zenekart leginkább onnan lehet ismerni, hogy a korábban a Csillag születik-ben és az X-Faktorban harmonikával feltűnt Szabó Ádám alapította. Az idei Dalba az I Let You Run Away című számmal kerültek be, majd jutottak tovább a középdöntőben:

Igen ám, azonban egy nappal ezelőtt egy Kram Berev nevű producer feltöltött a Facebookra egy videót, amiben egymás mellé rakta a YesYes és Alan Walker Faded c. számát, és mit ad isten, a kettő megdöbbentően hasonlít egymásra.

A videó aztán hamar lekerült a Facebookról, de nekünk sikerült megszerezni. A videón mindössze annyi történt, hogy kicsit egymáshoz igazították a tempót (mindkettő 80 BPM lett), hogy még feltűnőbben lehessen érzékeltetni a hasonlóságot:

A történetnek viszont itt még nincs vége, ugyanis kiderült, hogy a videót korábban megosztó Kram Berev korábban a YesYes harmadik tagja volt, de már jó egy éve kiszállt a zenekarból, és már ehhez a dalhoz sem volt köze szerzőként. Nyilván ilyen háttérrel nem volt szerencsés kirakni ezt a videót, de valószínűleg ő sem számított rá, hogy pillanatokon belül ellepik az oldalát a trollok, köztük a YesYes-dal szerzője, aki nem mellesleg dolgozott a tavaly plágiumbalhéba keveredett Jetlag-dalon is.

A cikk írásának pillanatában közel 50 db egycsillagos review van Kram Berev összesen 181 lájkkal bíró Facebook-oldalán, ráadásul ezek mind ma, tegnap és tegnapelőtt, vagyis az ominózus videó kikerülése után érkeztek a producer oldalára. Arról nem is beszélve, hogy minden értékelő ismerőse a YesYes tagjainak. Köztük van a producer is, aki az I Let You Run Awayt is szerezte:

Természetesen kíváncsiak voltunk arra, hogy producerek és zenei szakértők hogyan vélekednek a két dal közti hasonlóságról. "Szerintem nem egy az egyben másolata, de a hangszerelése nagyon hasonló. Viszont más az akkordmenet, más a verze, miközben a refrén és a hangszín majdnem teljesen ugyanaz. Más az énektéma, a YesYes dala 15-20 BPM-mel lassabb, de a dropot valószínűleg ez a dal inspirálhatta" - mondta nekünk az egyik forrásunk, aki hozzátette, hogy mindkét dal elég generikus, és egy konditeremben 10 percenként lemegy egy ilyen szám. Egy másik, szintén neve elhallgatását kérő zenész-producer viszont egy fokkal szigorúbban állt a témához:

"Popzenében gyakran igen szűkös a zenei eszköztár, amivel dolgozhatnak a szerzők, így az, ha a hangnem vagy az akkordmenet teljesen ugyanaz két dalban, természetesen lehet véletlen és gyakorlatilag elfogadott. Ebben az esetben az énekdallam - habár fontosabb dallam pontokon valóban hasonlít - eléggé eltér ahhoz, hogy védhető legyen. Az igazi probléma az énekkel párhuzamosan hallható magas szintetizátor szólam, aminek a dallamvezetése és ritmikája viszont legalább 90%-ban stimmel és csak hab a tortán, hogy szinte tökéletesen sikerült a sound design szempontból is lemásolni. Habár az Alan Walker-dal jóval gyorsabb, bevett gyakorlat tempóváltoztatással kikerülni a plágium kockázatát. Összességében nagyon kevés esélyt látok arra, hogy az alkotók nem ismerték ezt a dalt, és teljesen véletlenül írták meg nagyjából ugyanazt a vezérdallamot ezzel a hangszínnel, ezzel a ritmizálással. Kiváncsi vagyok, hogy A Dal szakértői bizottságának ez még belefér-e" - mondta nekünk a producer, és még egy videót is mellékelt, hogy megmutassa a hasonlóságokat.

A harmadik, szintén neve elhallgatását kérő producer szerint "alapvetően szerintem a Faded volt a referencia, a refrénnél egyértelmű a hasonlóság, de azért van változtatás benne, hogy ne legyen plágium" - viszont kitért arra még, hogy szinte minden eurovíziós dalt valaminek a mintájára írják, és szerinte a tavalyi nyúlás a Jetlagtől sokkal súlyosabb volt, mert akkor egy teljes dallamot nyúltak le egy az egyben.

Egyedül Nóniusz Gábor producer-hangmérnök volt az, aki névvel szólalt meg a cikkünkhöz azzal kapcsolatban, hogy valóban lehet-e plágiumról beszélni egy ilyen dal miatt."Szerintem kaptafa-effekt van. Nem egymástól lopnak, hanem megvannak a törvényszerű slágerfordulatok, amiket a hallgató azonnal befogad. A rádiók meg eszik, mert a reklámblokk előtt a júzer nem vált másik csatornára. Viselkedéskultúra-alapú ipari zeneszerzés, pontosan meghatározott piacra. A magyar versenyző dalában pontosan érvényesül minden, ami egy standard eurovíziós dal esetében ki kell, hogy legyen pipálva, de ezeknek a daloknak, mindkettőnek van kb. 1000 alternatívája jelenleg, ami hasonlít. Egyszerűen a kortárs megoldásokat alkalmazzák, nem is nagyon térhet el tőlük, és nem is az a szerepe, hogy meglepjen vagy innovációkat vonultasson fel. Átlagközönséget kell kiszolgálnia, akik nem olyan mélységben vizsgálják a zenét, mint egy szakújságíró vagy egy zenész. Ha ők, mint közönség szeretik ezt, akkor elérte a dal a célját" - mondja Nóniusz.

Az egyelőre nagy kérdés, hogy mi lesz a dal sorsa, hiszen a YesYes továbbment az első körből, így esélyes arra, hogy kijusson az Eurovízióra. Az már más kérdés, hogy egy esetleges győzelem esetén egy 1,5 milliárd megtekintésnél járó dalt valószínűleg külföldön is felismernének páran, de ahogyan hallottuk, A Dal ítészeinek szűrőjén átment a szám, nem érezték úgy, hogy plágiumgyanús lenne.