A köztévé idén is rászánt pár száz millió forintot arra, hogy bebizonyítsa: a mai magyar popzenéből igenis ki lehet választani harminc olyan dalt, amiből a közönség és a szakmai zsűri majd kiszedi azt az egyet, ami megfelelően képviselheti a Nemzetet, így csupa nagy betűvel, pátoszosan, ahogy azt Rákay Philip Úr, a közmédia egyik tótumfaktuma elrebegte. Nemzeti Elődöntő volt ez tehát, az első a sorban, tíz indulóval. Kár, hogy még egy nyomorult Kedvesem sem volt köztük, pedig ByeAlex nótája sem váltotta meg azért a világot tavaly. Igaz, a műsor főcím- és gumizenéjének sikerült betolni, amitől a második Dallal teli óra végére eljutottam arra a pontra, hogy nagyon szerettem volna forró ólmot önteni a fülembe.
Maga a műsor egyébként pont úgy nézett ki, mint egy kertévés tehetségkutató, a díszletek, a LED-képernyős fal, a világítás és a parancsra kurjongató közönség mind stimmelt, volt zsűrije (az említett Rákay mellet Kovács Kati, Rúzsa Magdi és Csiszár Jenő) és két műsorvezetője, volt pontozás és sms-tarhálás, szóval első blikkre nem nagyon volt különbség egy X-Faktor-Voice-Megasztár és A Dal között. Aztán ha jobban megnéztük, akkor repedezni kezdett a smink, és alatta nem volt semmi, csak a sötétség. Novodomszky Éva láttán például konkrétan telefonált a nyolcvanas évek, és kérte vissza a Charlie-frizurát és a szegecses farmerdzsekit, aki pedig megírta a műsorvezetők spontán dán évődését, az szégyellje el magát, de gyorsan, mert ennyire rosszul még Lilu és Istenes Bence sem tudta egymást húzni.
A zsűriről az első adás utolsó percéig sem derült ki, hogy tulajdonképpen mi az istent csinálnak a műsorban. Kritikát nem fogalmaznak meg, üres, iszonyú patetikus frázisokat viszont minden előadó után puffogtattak, és dicsértek, még akkor is, amikor a színpadon kínlódó tinipunkzenekar énekese egy kétperces nóta felétől már remegő hangon tudott csak vinnyogni, és attól lehetett tartani, hogy ha még egy perc van hátra a slágernek szánt Foo Fighters-Blink182 nyúlásból, ott esik össze élő adásban, és kékül el az arca. A Dal szereplőiről vagy jót, vagy semmit, adhatta ki az ukázt a tiszteletbeli zsűrielnök Rákay Philip, vélhetően ezért nem mondhatta el a véleményét a Depresszió zenekarról Csiszár Jenő, aki korábban a rockzenét kutyázta egy interjúban. UPDATE: nem kutyázta, hanem azt mondta Sajó kollégának, hogy a rockzene bizonyos ágai úgynevezett elkapcsolási faktorbak számítanak a Class FM-en.
És ha már a Lukács László úttörőcsapatnál tartunk, a heavy-metal az nem a Depresszió, kedves Gundel Takács Gábor, a Depresszió az olyan, amikor pár srác Linkin Parkot játszik Tankcsapdának öltözve. A zenekar Csak a zene című számát egyébként a köztévé kicsit cenzúrázta is, a szövegükben eredetileg szereplő se kurvák, se kokain helyett a ha durvák a soraim hangzott el, hiába no, 12-es karika, köztévé, Nemzeti Elődöntő, ugye. A többi fellépő mellett egyébként a Depresszió nem is tűnt annyira problémásnak, Hien Get Lucky-nyúlása, Cserpes Laura végig hamisan előadott nótája, Lil C értelmezhetetlen ugrabugrálása, vagy a tinipunk Extensive röhejes vergődése sokkal több "ezek meg mi a fenét keresnek itt" vagy "és akkor a többi 370 jelentkező milyen volt" reakciót válthatott ki a nézőkből, mármint nem a rokonságból, nekik biztos bejöttek a dalok.
Oláh Ibolya sem váltja meg a világot Egy percig sztár című dalával, amiben pont azokat a tehetségkutatókat kutyázza, amitől ő is az lett, ami most (mínusz nyaktetoválás, az saját ötlet lehetett), és Szabó Leslie Máté Pétert, Sose halunk meg-et, Zoránt és Cseh Tamást felidéző dalától sem dobtunk olyan hátast, mint a sírdogáló Rúzsa Magdi és Rákay Philip, aki egyébként úgy megrendült tőle, hogy a fal adta a másikat. A mezőnyből három dal, opparon Dal emelkedett ki, a várandós Marge tökéletes eurovíziós slágere, a Group 'n' Swing szvingje, amivel viszont soha nem lehet nyerni a giccses popfesztiválok non plus ultráján, valamint Király Viktor Bruno Mars-utánérzése. Utóbbit elnézve vitathatatlan, hogy az egykori Megasztár-győztes nagyon jó előadó, tud a színpadon mozogni és viselkedni, nem csak áll egy helyben és kántál, ráadásul nem is hamis.
A zsűri pontjai alapján Király, Marge és Szabó Leslie jutott be a középdöntőbe, a közönség a Depressziót, a Group 'n' Swinget és Oláh Ibolyát juttatta tovább. Folytatás jövő héten, újabb tíz előadóval. Addig is itt az Index alternatív dalversenye, A szám, ahol az első fordulóban szintén tíz szám versenyez: hármat a zsűri, hármat pedig a közönség juttat tovább.
Az utolsó 100 komment: