A magyar Spektrum gyártott egy Behálózva című ismeretterjesztő-sorozatot, amely november 2-án, 16 órakor indul. Barabási Albert-László erdélyi születésű hálózatkutató munkáját mutatják be, aki most Bostonban él, kutat a Harvardon is, és ő találta ki a skálafüggetlen hálózat fogalmát. A hálózatelméletnek egyébként elképesztően sok alkalmazása lehet, például az orvosoknak és a terrorelhárítóknak is segít. Lévai Balázs, a sorozat készítője azt mondja, nagyon-nagyon igyekeztek érdekessé tenni a formátumot.

Van értelme egyáltalán ismeretterjesztő-műsort forgatni? Arra gondolok, hogy miközben az első részt néztem, eszembe jutott, hogy az átadott ismeretanyag elférne egy A4-es oldalon…

Sőt, valójában három képletben is leírható, és lehetne az, hogy ezeket mutatjuk egyenként öt percig a képernyőn. Nagyon sokféleképpen be lehet csomagolni egy tudományos kutatás eredményét, lehet belőle könyvet, szakcikket írni, meg mesefilmet is készíteni. A Spektrum most egy ismeretterjesztő műsort szeretett volna, és gondolom azért döntöttek így, mert szerintük létezik olyan közönség, amelyhez így lehet eljutni.

Amennyire értem, a siker sem attól függ, hogy nagyon nagy lesz-e a nézettség, hanem attól, hogy elérjük-e célcsoportot. Úgy hallottam, többnyire értelmiségi, képzett közönséghez próbálunk szólni, de azért szórakoztató módon. [Lévai Balázs előtte azt mondta, a 35 év fölötti férfiak a célcsoport –  Comment]

És ez a műsor mitől lesz izgalmas?

Hát az izgalmasságért Lévai Balázsék feleltek, de például a hálózatorvoslásról (network medicine) szóló epizódban azt találták ki, hogy Angelina Jolie példáján beszélünk majd arról, hogy miért jó, ha az orvosok nem csak egy adott szerv specialistái, hanem értik a szervezeten belüli kapcsolatokat is. Ha már most így dolgoznánk, lehet, hogy nem is kellett volna leműteni a melleit: azért döntöttek így, mert megvoltak benne azok a gének, amelyek sokszor mutációt okoznak, de azt nem igazán értik, hogy a gének jelenléte hogyan vezet a rákhoz. Amikor azt mutatjuk meg, hogyan segít a hálózattudomány a terrorizmus elleni harcban, végig egy New York-i újságírónő személyes példáját hozzuk fel.

Ön mennyire megszólaló, és mennyire készítő?

A szövegkönyveket és minden mást is Lévai Balázsék írták, viszont mindent átolvastam, és szóltam, ha valamit szerintem máshogy kellett volna mondanunk. Az én feladatom az volt, hogy 1) minden részben legyen egy megfogható és valódi tudományos mag, és 2), hogy ez pontosan, helyesen legyen bemutatva.

Hát igen, de szerintem a kutatóknak valamilyen szinten azért kötelessége elmagyarázni a társadalomnak, hogy mivel foglalkozunk. Nem azt mondom, hogy mindenkinek ismeretterjesztésbe kellene fognia, de ha az eredményeink fontosak, akkor illene róluk beszélnünk is. Nem mindig könnyű egyébként emberi nyelven elmondani a tudományos eredményeket. Viszont azt gondolom, hogy ha egy tudományos eredményt tényleg lehetetlen világosan és tisztán megfogalmazni, akkor megkérdőjelezhető, hogy mennyire fontos.

Még a terrorizmussal is foglalkoznak, ami azért csomó szempontból egy amerikai belpolitikából vett kérdés. A rész alatt végig azt kívántam, bárcsak lenne olyan magyar belpolitikai téma, amin ugyanolyan színvonalon, tudományos eszköztárt bevetve dolgoznának – miért nincs?

Biztos van ilyen belpolitikai téma Magyarországon is! De azért ez eléggé piacfüggő. Az amerikai belpolitika óriási, nagyon sokat beszélnek róla, sokkal jobban megtérül az az energia, amit itt fektetünk be. A személyes életem majdnem egyenlő arányban oszlik el Budapest és Boston között. Viszont a kutatásaimat sajnos inkább Bostonban végzem, sőt, még az ismeretterjesztő könyveimet is angolul publikálom.

Szokott tévézni?

Budapesten és Magyarországon sosem.

És Amerikában? És számítógépen?

Egy sorozat van, amit nézek, a Big Bang Theory. Azt hiszem elsősorban azért szeretem, mert ez is olyan sorozat, amelyben minden rész elején elfelejtik a szereplők, hogy előző héten mi történt, úgyhogy nem baj, ha például véletlenül kihagyok egy részt. De ettől függetlenül is jó, nagyon szerethetők a karakterek, és külön tetszik, hogy a tudományos rész mindig teljesen stimmel. Szóval mintha többszinten működne, mármint élvezik azok is, akiket a tudomány nem érdekel belőle, meg azok is, akik örülnek, ha olyasmit hallanak a tévében, amit egyébként csak a kollégiák szokták megérteni.

Behálózva a Spektrum TV-n, november 2. szombattól kezdve 5 héten keresztül. Én már láttam az első két részt, az első bevezető epizód pont nem volt annyira elképesztően jó, de a második rész határozottan tetszett. Az igyekezet mindenképp látszik, a téma tényleg érdekes, bár pont a formátum azért nem különösebben forradalmi: a Behálózva egy teljesen klasszikus ismeretterjesztő sorozat, azaz kimennek a helyszínre, beszélnek egy emberrel, majd bemennek a laborba, és ott beszélnek tovább, miközben a képernyőn egy animáció illusztrálja a témát. 

A műsor egyes részeinek tartalma:
nov 2.: Bevezetés a hálózatelméletbe
nov. 9.:A terrorista csoportok titkos hálózatai
nov. 16.: Az internet világának hálózatai
nov 23.: A betegségek rejtett hálózata
nov 30.: Üzlet és hálózatkutatás / egy vállalat belső hálózata

Barabási tudományos eredményeiről erre lehet olvasni. 

Fotó: Hernádi Levente Haralamposz / Index