Disclaimer

Ha a Mezzo tévét és a Spektrumot is 10 éve nézted utoljára mert azóta túl mainstream, vagy ha visszasírod az Ablak c. műsort, akkor tudd hogy az alábbiakat mi is tudjuk:

1) Nem, ez nem igényes műsor.
2) Igen, itt tart a hazai televiziózás.
3) Igen, erre van igény.
4) Igen, erről kell írni. 

Ja, és minden, a poszthoz érdemben hozzá nem szóló, offtopic, nyelvtannáci, gyalázkodó és/vagy személyeskedő kommentet figyelmeztetés nélkül törlünk. 

Írjon nekünk!

Olyat látott, hallott, olvasott, kattintott, amit eddig még soha? Van valami kínzó kérdése a sorozatokról, tévéről, médiáról, amire senki nem tud válaszolni? Írja meg nekünk!

Facebook oldaldoboz

Friss a Hogyvolton

Nincs megjeleníthető elem

Média és mozi az Indexen

Nincs megjeleníthető elem

Kulcsszavak

24 (312) a&e (133) abc (1958) ajánló (1699) amazon (112) amc (913) animációs (109) atv (217) axn (531) baki (261) barátok közt (144) baromság (130) bbc (403) beharangozó (281) beszól (314) blikk (338) bors (267) botrány (320) breaking (124) breaking bad (233) brit (512) bsg (258) bulvár (995) cbs (1865) celeb (108) cinemax (706) comedy central (518) cool (358) csaj (177) csi (159) cw (882) dexter (237) díj (247) discovery (249) discovery channel (111) doku (127) duna ii autonómia (111) duna televízió (1212) duna tv (169) dvd (302) előzetes (123) emmy (189) f/x (450) film (598) filmmúzeum (903) film (338) fnl (132) foci (171) fox (2048) fringe (163) fx (394) glee (227) grace klinika (173) gyász (206) hbo (2971) HBO (107) hbo2 (313) hbo comedy (125) himym (154) hír (2037) híradó (126) hírek (288) hírtv (126) history channel (116) homeland (123) horror (150) hősök (200) house (164) humor (140) idol (248) interjú (540) internet (484) itv (122) játék (146) jóban rosszban (119) kasza (229) kép (798) köztévé (140) kritika (618) lapszemle (169) lifetime (152) lista (178) lost (498) lóvé (164) lovetta (140) m1 (1692) m2 (991) mad men (109) magyar rádió (119) médiaipar (389) mgm (230) mokka (142) mtv (1149) mtva (264) nbc (2137) netflix (376) nézettség (1355) office (195) ortt (159) per (208) pilot (1034) pletyka (325) politika (310) premier (135) promó (268) rádió (341) reality (1934) reklám (323) remake (225) retró (287) rtl (635) rtl ii (146) rtl klub (2212) sajtóközlemény (116) sci-fi (158) scifi (207) sci fi (533) showtime (794) simpsons (115) sitcom (882) snl (276) soa (189) sorozat (11642) sorozathalál (123) sorozatpremier (266) spektrum (169) spinoff (114) spoiler (343) sport (320) sport1 (148) starz (214) survivor (218) syfy (382) szereposztás (1224) sztrájk (136) szülfel (109) talkshow (387) tbbt (233) tehetségkutató (228) tények (119) tévé (136) tévésorozat (148) the voice (100) tnt (390) trailer (182) trónok harca (758) true blood (215) tv (16483) tv2 (3194) tv6 (103) tv paprika (142) twd (307) twitter (119) újság (311) upfronts (107) usa network (316) való világ (100) vélemény (212) vetélkedő (301) viasat (551) viasat3 (647) viasat history (101) vicces (698) videó (3079) x-faktor (186) x faktor (111) youtube (240) zene (213) zone europa (356) Címkefelhő

Kitehetnénk a képernyőre egy képletet is

interjú Barabási Albert-Lászlóval

2013. november 01. 12:00 m_barna 7 komment

5064468_b118d7a7f4aadb9bf4796f39a24789da_wm.jpgA magyar Spektrum gyártott egy Behálózva című ismeretterjesztő-sorozatot, amely november 2-án, 16 órakor indul. Barabási Albert-László erdélyi születésű hálózatkutató munkáját mutatják be, aki most Bostonban él, kutat a Harvardon is, és ő találta ki a skálafüggetlen hálózat fogalmát. A hálózatelméletnek egyébként elképesztően sok alkalmazása lehet, például az orvosoknak és a terrorelhárítóknak is segít. Lévai Balázs, a sorozat készítője azt mondja, nagyon-nagyon igyekeztek érdekessé tenni a formátumot.

Van értelme egyáltalán ismeretterjesztő-műsort forgatni? Arra gondolok, hogy miközben az első részt néztem, eszembe jutott, hogy az átadott ismeretanyag elférne egy A4-es oldalon…

Sőt, valójában három képletben is leírható, és lehetne az, hogy ezeket mutatjuk egyenként öt percig a képernyőn. Nagyon sokféleképpen be lehet csomagolni egy tudományos kutatás eredményét, lehet belőle könyvet, szakcikket írni, meg mesefilmet is készíteni. A Spektrum most egy ismeretterjesztő műsort szeretett volna, és gondolom azért döntöttek így, mert szerintük létezik olyan közönség, amelyhez így lehet eljutni.

Amennyire értem, a siker sem attól függ, hogy nagyon nagy lesz-e a nézettség, hanem attól, hogy elérjük-e célcsoportot. Úgy hallottam, többnyire értelmiségi, képzett közönséghez próbálunk szólni, de azért szórakoztató módon. [Lévai Balázs előtte azt mondta, a 35 év fölötti férfiak a célcsoport –  Comment]

És ez a műsor mitől lesz izgalmas?

Hát az izgalmasságért Lévai Balázsék feleltek, de például a hálózatorvoslásról (network medicine) szóló epizódban azt találták ki, hogy Angelina Jolie példáján beszélünk majd arról, hogy miért jó, ha az orvosok nem csak egy adott szerv specialistái, hanem értik a szervezeten belüli kapcsolatokat is. Ha már most így dolgoznánk, lehet, hogy nem is kellett volna leműteni a melleit: azért döntöttek így, mert megvoltak benne azok a gének, amelyek sokszor mutációt okoznak, de azt nem igazán értik, hogy a gének jelenléte hogyan vezet a rákhoz. Amikor azt mutatjuk meg, hogyan segít a hálózattudomány a terrorizmus elleni harcban, végig egy New York-i újságírónő személyes példáját hozzuk fel.

Ön mennyire megszólaló, és mennyire készítő?

A szövegkönyveket és minden mást is Lévai Balázsék írták, viszont mindent átolvastam, és szóltam, ha valamit szerintem máshogy kellett volna mondanunk. Az én feladatom az volt, hogy 1) minden részben legyen egy megfogható és valódi tudományos mag, és 2), hogy ez pontosan, helyesen legyen bemutatva.

Tudósként sosem haragszik az ismeretterjesztésre? Édesapám matematikus, őt mindig nagyon idegesíti, hogy a játékelméletről a legtöbb emberrel együtt nekem is annyi jut eszembe, hogy win-win.

Hát igen, de szerintem a kutatóknak valamilyen szinten azért kötelessége elmagyarázni a társadalomnak, hogy mivel foglalkozunk. Nem azt mondom, hogy mindenkinek ismeretterjesztésbe kellene fognia, de ha az eredményeink fontosak, akkor illene róluk beszélnünk is. Nem mindig könnyű egyébként emberi nyelven elmondani a tudományos eredményeket. Viszont azt gondolom, hogy ha egy tudományos eredményt tényleg lehetetlen világosan és tisztán megfogalmazni, akkor megkérdőjelezhető, hogy mennyire fontos.

Barabási albert lászló hlh-5748

Még a terrorizmussal is foglalkoznak, ami azért csomó szempontból egy amerikai belpolitikából vett kérdés. A rész alatt végig azt kívántam, bárcsak lenne olyan magyar belpolitikai téma, amin ugyanolyan színvonalon, tudományos eszköztárt bevetve dolgoznának – miért nincs?

Biztos van ilyen belpolitikai téma Magyarországon is! De azért ez eléggé piacfüggő. Az amerikai belpolitika óriási, nagyon sokat beszélnek róla, sokkal jobban megtérül az az energia, amit itt fektetünk be. A személyes életem majdnem egyenlő arányban oszlik el Budapest és Boston között. Viszont a kutatásaimat sajnos inkább Bostonban végzem, sőt, még az ismeretterjesztő könyveimet is angolul publikálom.

Szokott tévézni?

Budapesten és Magyarországon sosem.

És Amerikában? És számítógépen?

Egy sorozat van, amit nézek, a Big Bang Theory. Azt hiszem elsősorban azért szeretem, mert ez is olyan sorozat, amelyben minden rész elején elfelejtik a szereplők, hogy előző héten mi történt, úgyhogy nem baj, ha például véletlenül kihagyok egy részt. De ettől függetlenül is jó, nagyon szerethetők a karakterek, és külön tetszik, hogy a tudományos rész mindig teljesen stimmel. Szóval mintha többszinten működne, mármint élvezik azok is, akiket a tudomány nem érdekel belőle, meg azok is, akik örülnek, ha olyasmit hallanak a tévében, amit egyébként csak a kollégiák szokták megérteni.

Behálózva a Spektrum TV-n, november 2. szombattól kezdve 5 héten keresztül. Én már láttam az első két részt, az első bevezető epizód pont nem volt annyira elképesztően jó, de a második rész határozottan tetszett. Az igyekezet mindenképp látszik, a téma tényleg érdekes, bár pont a formátum azért nem különösebben forradalmi: a Behálózva egy teljesen klasszikus ismeretterjesztő sorozat, azaz kimennek a helyszínre, beszélnek egy emberrel, majd bemennek a laborba, és ott beszélnek tovább, miközben a képernyőn egy animáció illusztrálja a témát. 

A műsor egyes részeinek tartalma:
nov 2.: Bevezetés a hálózatelméletbe
nov. 9.:A terrorista csoportok titkos hálózatai
nov. 16.: Az internet világának hálózatai
nov 23.: A betegségek rejtett hálózata
nov 30.: Üzlet és hálózatkutatás / egy vállalat belső hálózata

Barabási tudományos eredményeiről erre lehet olvasni. 

Fotó: Hernádi Levente Haralamposz / Index

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gyp 2013.11.01. 13:34:00

skálafüggetlen az, nem skalárfüggetlen :)

m_barna 2013.11.01. 14:39:44

@gyp: köszi, javítottuk!

_Maverick · http://newdeal.blog.hu 2013.11.01. 15:14:09

Örülök ennek a cikknek, a sorozatnak és az egész kezdeményezésnek. Nagyon fontos az ilyen jellegű ismeretterjesztés, talán fontosabb, mint valaha.

Ha érdekel valakit, Barabási egy korábbi előadása alapján - mely az ELTE "Az atomoktól a csillagokig" című előadássorozata keretében hangzott el - íródott az alábbi cikk, ami a hálózatkutatás alapjait villantja fel:

voyager.blog.hu/2013/02/11/49_a_halozat_ok_markaban

Trigon_ 2013.11.01. 15:42:47

m_barna, matematikát szerintem nem lehet ismeretterjeszteni, sajnos. Az egész matematika egy szigorúan logikus, nagyon jól követhető tantárgy, amíg csak tantárgy egy gimnáziumban. A megtanulásának, pontosabban a rendszer megértésének is az a feltétele, hogy a tanuló kezdettől figyelmesen kövesse, és megtanulja azt, ahol éppen tartanak. Ennyi, mese nincs, képletek, módszerek, tételek vannak, amelyekből újabb képletek és tételek származnak. Azon kívül, hogy a megérthetőségét érzékletesebb gyakorlati felhasználási esetekkel vagy hasonlatokkal támogatjuk, sokkal többet nem lehet tenni. És ahogy egyre feljebb mászunk a rendszerben, a már ismertekre való támaszkodás során egyre többször kerül elő a számtalan megoldott feladat gyakorlata és az intuíció. A legnagyobb matematikusok az intuícióból alkotnak, amit persze a kiemelkedően széles és összeállt tudás tesz lehetővé. Ezért ismeretterjesztést nem lehet matematikából úgy végezni, hogy nem csak egy nagyon szűk, arra a témára éppen felkészült rétegnek lesz használható.

Persze vannak kivételek. Emlékszem, hogy gyerekkoromban a hétvégi délelőtti gyerekműsorok előtt – hol máshol? – volt a Felsőfokú matematika című műsor. Jól emlékszem az integrálás tárgyalására, mert az ábrák világossá teszik, marha egyszerű dolog, csak a felhasználása sajnos nagyon intuitív. Akkor még csak felsős voltam, vagyis értettem, hogy miről van szó, csak azt nem, hogy ez mire lehet jó. Gimiben, negyedikben jöttem rá, hogy akkor mit láttam. :-)) Ez egy példa arra, hogy talán mégiscsak lehet szó ismeretterjesztésről a matematikában, de akkor nélkülözni kell a rendszerbe illesztés formai eljárásait.

A példaként hozott játékelmélet, és főleg a hozzá csatlakozó valószínűségszámítás speciel a középfokon legrágósabb dolgok közé tartozik. És lehet, hogy az embereket a szerencsejáték kicsit kiszámíthatóvá tétele vonzza, de ne csodáljuk, ha innen aztán a tévedésektől a babonákig mindenfelé elkószálnak.

A fizika, az teljesen más. A fizikát érthetetlenül túlmisztifikálják, pedig a nagy része hihetetlenül egyszerű, csak az embernek annyira kell emlékeznie, hogy mit lát maga körül a mindennapokban. A gond ott kezdődik, hogy az iskolákban a talán megértett fogalmak alapján adott helyzetekben érvényes számszerű értékeket is elő kell állítani, az pedig képleteket és matematikát kíván. Vagyis ha valaki jó esetben érti, hogy miről van szó, és erre egy átlagos diáknak igenis alkalmasnak kell lennie, akkor is elbotlik a számítások elvégzéséhez szükséges matematikán, ha azt nem tanulta meg elég jól. Nem mintha a sima egyenletmegoldásnak akkora mutatványnak kellene lennie, de ez a matektanítás sara, nem a fizikáé.

Az ismeretterjesztés szerintem jó dolog, és nagy tudósok "süllyedtek" olyan szintre, hogy napnál világosabban elmondtak jelenségeket, törvényszerűségeket, pusztán a gyakorlati előfordulásokra, helyzetekre ügyesen rávilágítva. Valójában a saját hatalmas tudásuk tiszta, világos szerkezetét, megértettségét bizonyítva. Én nagyra becsülöm az ismeretterjesztést jól művelő fizikusokat, és bár én nem vagyok fizikus, sem tanár, én is örömmel tanítok, korrepetálok, ismeretterjesztek, és azt hiszem, azt látom, hogy eredménnyel. Én érzelmileg a legnagyobb dicsőségek közé sorolom azt, amikor valakinek sikerül a fejében összekattintani a részismereteket egy egésszé, és látni a másik arcán a felragyogó örömöt. Mert megérteni valamit öröm, erre kellene a tanároknak alapozniuk.

Az viszont tény, hogy ha valaki ezt rosszul csinálja, az kárt okoz. Én is látok ismeretterjesztő műsorokat, amelyeket jobb lett volna elásni és elfelejteni. Azt valóban meg tudom érteni, ha a tudósok ezekre megharagszanak.

Brekicc 2013.11.01. 19:55:15

Vissza nekem a Vundersőn és Győzike cikkeket! Ezzel meg menjenek házalni az Eltére! :P
süti beállítások módosítása