A tévés horror-revival legfrissebb termését a Fox aratta le a The Following című újoncával, amire már akkor csorgattuk a nyálunkat, amikor még csak annyit lehetett tudni róla, hogy Kevin Bacon és James Purefoy szerepel benne. Aztán jöttek a hírek, hogy sorozatgyilkosos móka lesz, amiben Purefoy megint genyó lesz - jobban is áll neki a rosszfiú szerepe, mint a The Philantropist nem túl meggyőző milliomos jótevőjéé - Kevin Bacon meg a kissé klisés törvény embere, akinek baja van az alkohollal. Kevin Williams, a Sikoly-franchise és a Vámpírnaplók egyik alkotója ehhez a felálláshoz tett hozzá egy nagyszerűen felépített, szépen fényképezett, a network tévé határait feszegető horrorsztorit, mi meg a pilot alatt majd összeszartuk magunkat vagy háromszor. Spoilerek jönnek, óvatosan tessen izgatni a hanyattegeret.

Network tévére véres horrort eladni csak egy fokkal könnyebb, mint a köztévével megértetni a "pártatlan tájékoztatás" szóösszetételt. Sokat kell vele vesződni, és a vágáson áll vagy bukik minden, mondjuk azon, hogy sikerül-e eltalálni azt a pillanatot, amikor a saját szemét egy jégcsákánnyal kivájó, a meztelen testét Poe-idézetekkel teletetováltató(?) fehércseléd szétmarcangolt szemgödréből a vér szökőkútszerűen lövell ki, vagy sem. A The Following simán elmegy addig, amíg a Foxon este kilenckor lehet, ijesztgetni pedig nagyon tud - a jégcsákányos jelenet mellett ott volt még a kutyás, vagy az utolsó percekben a mennyezetről lezuhanó szőkenő hullája, én mindkettőn megijedtem, pedig azárt nagyjából lehetett sejteni, hogy mi fog következni.

A sorozat egy FBI-ügynök és egy okos sorozatgyilkos története, előbbi pár éve elkapta az utóbbit, amibe kis híján belehalt (szíven lett döfve), otthagyta a testületet, írt egy tényregényt a Sorozatgyilkos és Én témakörben, majd bólintott egy nagyot és elkezdett vedelni. Vodkát, mert azt az ásványvizes üvegben is be lehet vinni mindenhová. Aztán eltelik pár év, a sorozatgyilkos véres ösvényt maga mögött hagyva meglóg a sittről, mert van neki egy áldozata még korábbról, akinek nem vájta ki a szemét. A denás FBI-ügynök meg hirtelen keresett árucikk lesz, mert ő ismeri a genyó észjárását, és így tovább - ezt a részét a forgatókönyvnek bárki össze tudja rakni.

A történet csavarját viszont már nem, hiszen a gyilkos, miközben a kóterben ült, a könyvtári számítógépen nem pornót nézegetett, mint minden rendes elítélt, hanem szervezett magának egy szakkört, amiben hozzá hasonló elmebeteg állatok vannak, akik majd helyette gyilkolnak - mert a pilotnak azzal van vége, hogy Kevin Bacon megint elkapja a csávót. A sztori egyik (mellék?)szála egy szerelmi háromszög a gyilkos neje, a gyilkos és Bacon között, és van egy gyerek is, aki vagy az egyiké, vagy a másiké, szóval lesz még konfliktusforrás azon túl is, hogy Bacon alkoholista ügynökét rühellik az FBI-nál, és kicsit remeg a keze a piától.

A pilottal én tökéletesen meg voltam elégedve, filmszerű élményt nyújtott (lehet Bacon jelenléte miatt), a forgatókönyv bakijain (hogy a viharba' szabadulhatna ki egy 15 nőt legyilkoló állat csak így a halálsorról, miért nem vitték be a rendőrségre az előző kört túlélő csajt, stb.) pedig simán túl lehet lépni, mert a történet leköti az embert, Purefoy nagyon gonosz, Bacon meg nagyon szenved, amit kifejezetten jól tud, ugye. A Hannibal Lecteres felállás persze ismerős, és vélhetően a pilot utáni 14 részben hetente egy-egy kis gyilkossal kell majd leszámolni (és visszaszerezni az elrabolt kisfiút), ami akár egy sima Gyilkos elmékbe is átfordíthatja a sorozatot, de én bízom abban, hogy Williamson tudja, mit csinál.