Tessék kitalálni, mi a közös a következő sajtóorgánumokban és televíziókban: Tv2, RTL Klub, Hír Tv, ATV, Reuters Wall Street Journal, New York Times, HVG, Origo és Index? Az, hogy mind alaposan beszámolt a budapesti diáktüntetésekről. A köztévé velük szemben annyira azért nem tartotta fontosnak azt, hogy az utcára vonultak a felsőoktatási hallgatók, hogy a reggeli híradókban főanyag legyen a téma, a hétkor és nyolckor leadott, ötperces kiadásokban egy szó nem esett az eseményről, mert minek, ugye, a munkába menő népet nem kell ilyen felesleges marhaságokkal vegzálni.

Nem vagyunk tévés szerkesztők, de ha az ötperces kiadásba befért a minimálbér-emelés (kormánypozitív), a rezsicsökkentés (kormánypozitív), a stratégiai megállapodás a rezsicsökkentésről (kormánypozitív), illetve egy lakástűz, egy gázrobbanás, egy kis színes a tűzmegelőzési bizottságról, egy közérdekű hír hidegről és végül egy jótékonysági aukció híre, akkor a diákok is kaphattak volna 20 másodpercet. 

Igaz, a hatórás, félórás híradóban szenteltek az eseménynek három percet, szóval nem érheti szó a ház elejét, ez most nem olyan, mint amikor kiretusáltak valakit a tévéből, vagy amikor 2006-ban csak megmagyarázhatatlan fáziskéséssel számoltak be arról, hogy éppen saját székházukat ostromolja a tömeg - miközben a Hír TV már a lépcsőről tudósított élőben. A közmédia másik csápja, a Kossuth rádió is foglalkozott a diáktüntetéssel egy kicsit ma reggel, az előre borítékolható negatív előjellel. Miután a kormányszóvivő tegnap megpendítette, hogy a diákönkormányzatok elnökei gyanúsan régóta járnak főiskolára/egyetemre, a 180 perc című műsorban menten ráugrottak a lumpen elemekre, de izomból, éljen az objektív és elfogulatlan tájékoztatás ugye.

Értjük mi, szorosra húzta a pórázt a gazda, ez valahol még a kilógó, nyalásra liffenő nyelvre is magyarázat, de nem lehetne ezt mondjuk úgy csinálni, ahogy azt a médiatörvény előírja? Segítünk:

A közszolgálati médiaszolgáltatás céljai:

a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteg- hez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, ugyanakkor lehetőséget teremt valamennyi társadalmi rétegnek vagy kulturálisan elkülönülő csoportnak az országos nyilvánosságban való megjelenésre, mind- ezt úgy, hogy segítse az egyes csoportok, rétegek közti közeledést, megértést, az integrálódást,

b) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás (...)

illetve

A közszolgálati médiaszolgáltatás az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül működik. az állami és ön- kormányzati szervek, állami vagy önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok a közszolgálati média tartalmát nem befolyásolhatják. nem gyakorolhatnak nyomást a közszolgálati média munkatársaira, vezetőire, nem befolyá- solhatják annak működését sem. 

Nem mi találtuk ki, a médiatörvényben olvastuk. Küldjünk belőle egy példányt?