Nyár végén indul a Tv2-n Vágó új vetélkedője, ami azt jelenti, hogy addig a műsorvezető bevándorolja a csatorna összes műsorát a Mokkától a Naplóig, talán még a 100 csodában is feltűnik, vagy az Időjárásjelentésben. Megmutatják mindenhol az arcát, ahol csak lehet, és amennyiszer lehet, ez egyébként rendben is van. Így vetődött el Vágó Bárdos András 20 év című műsorába a múlt héten (kicsit régen volt, de mi is nyári üzemmódban vagyunk), ami ugye a rendszerváltás után eltelt húsz évről szólna elvileg, de igazából ez lett a csatorna késő esti interjúműsora.

Minket persze nem az elmúlt húsz év érdekel, hanem a beszélgetés médiáról szóló része, merthogy ez is szóba került. A legviccesebb fordulat például az, hogy Vágó István rájött (vagy új műsorának indulása előtt egy picit segítettek neki, hogy rájöjjön), hogy a politizálás, és a műsorvezetősködés egy kereskedelmi csatorna kebelében, nem igazán fér össze. Hát úgy döntött, visszacsippent a lendületből, merthogy egy kereskedelmi televízió nem engedheti meg magának, hogy egy szereplője politikailag megossza a nézőket (értsd: csak az egyik párt szavazótáborra tekintsen rá kvízmesterként). Hogy mit jelent az, hogy "ezentúl ügyesebben kell kifejtenem a véleményem", most ne próbáljuk megfejteni, majd kiderül.

De volt még itt más is, Vágó rögtön a műsor elején kifejthette, hogy kábé mit gondol a televízió mostani szerepéről. "Ez nem az a televíziózás, aminek indult." Anno, amikor Magyarországon elkezdődött a televíziózás, még nem annyira a szórakoztatásnak, hanem "a művészetek egyik új ágának" gondolták ezt a műfajt a tévések és a kritikusok. Hát ez nincs így - mondja most Vágó, rosszul gondoltuk akkoriban, "a televízió most foglalja el azt a helyét, amit megérdemel, és ez nem egy nagyon kitüntetett hely". Abban, amit Vágó fejteget akár még lehetne is igazság, csak nem világos, mit ért Vágó István "a televízió" alatt? A kereskedelmi televíziózást? De kereskedelmi csatornák voltak már nyugaton akkor is, amikor itt Magyarországon épp csak kísérleteztek az új médiummal, és Böbe baba még meg sem született. Mi ebben az új? Ha meg csak Magyarországot nézzük, akkor szórakoztatás volt bőven a kádári televizióban is, ezt ismétli folyamatosan az MTV, nem Rajnai András önmegvalósító tévéjátékait. A kereskedelmi tévékkel párhuzamosan pedig köztévék ma is vannak mindenhol a világon, az, hogy a magyar olyan, amilyen, az külön sztori, szóval nem tiszta, pontosan mi az a dolog Vágó szerint, ami "elfoglalta most a helyét". Szóval mi húsz, mi mennyi?

És bónuszként egy érdekes fejlemény, amin különösen meg se lepődtem: Vágó István szerint az Álljunk meg egy szóra! elhibázott műsor volt, nem is tartja igazán tévéműsornak, és a nyelvet különben sem kell művelni, mert a nyelv kösz, jól elvan nyelvőrök nélkül is. Hát így múlik el a világ dicsősége.