Negyvenéves a Mézga család. A rajzfilm készítéséről szóló cikksorozatunk első részéből olvasóink megtudhatták, hogyan született a film ötlete, kik a szülőatyák, és hogy milyen kihívásokkal kellett megküzdeni az első magyar családi rajzfilm-sorozat készítése során. Cikkünk második részében szó lesz a második és harmadik széria születéséről, valamint a sorozat szinkronizálásáról. A Comment:com olvasóinak a rajzfilm egyik alkotója, Ternovszky Béla mesél Mézgáékról.

Meglepő, ám ésszerű módon a Mézga-sorozatot nem az első szériából megszokott kispolgári, kelekótya család kalandjaival folytatták, nem a bevált úton haladtak tovább, hanem a műfajon is változtattak, és főhősként is más szereplő került a fókuszba. Az új történetek enyhén filozofikus sci-fi mesék voltak, és a bolygók között csak Aladár utazgatott Blökivel, a család és Máris szomszéd lent maradt a földön, csak az epizódok kerettörténeteiben tűntek föl néhány percig. A Mézga Aladár különös kalandjai első epizódját 1973. január 7-én, vasárnap 18:10-kor vetítették, az Esti mese előtt.

"A második széria előtt az volt a koncepció, hogy nézzük meg közvéleménykutatás segítségével, hogy a családból melyik figurát szereti legjobban a közönség, és ő kerüljön a következő történetek középpontjába - emlékezik Ternovszky Béla. A Magyar Televízió közvéleménykutatása alapján Aladár volt a legnépszerűbb, ami nem meglepő, hiszen a Kriszta nyafogós, a Mézga pipogya, a Paula házsártos. Tehát tényleg ő volt a legértelmesebb. De tudtuk már a Gusztáv-sorozat példáján, hogy egy idő után elfárad a dolog, ugyanazt folytatni éveken át, tizenhárom újabb epizódban nem biztos, hogy izgalmas. A nézőknek sem, de nekünk, alkotóknak sem. Tudtuk, hogy valamilyen frissítés, változtatás, újabb koncepció jó lenne. Akkoriban a tudományos-fantasztikus irodalom már nagyon népszerűvé vált Magyarországon, és az volt a szándékunk, hogy ezt is egy kicsit jobban beemeljük a filmbe, és nem csak az MZ/X-en keresztül. Így került a filmbe a bolygóközi utazás.

Csakhogy a Mézga Aladár különös kalandjai után azt vettük észre, hogy ezzel elveszítette azt a hímporát, ami miatt az első sorozat népszerű volt. A pesti kispolgári családmodell, az otthoni civakodások, és azok a bizonyos karakterek, amelyek jellemzőek egy ilyen családra: hát ez háttérbe szorult. Az epizódonként néha zseniális bolygóhelyszínek, mint a Varia, a Muzikanta és a többi, sok viccelődésre, poénkodásra adtak lehetőséget, de eltűnt, illetve nagyon minimálisra redukálódott az, ami népszerűvé tette az első sorozatot.

E felismerés alapján, hogy mégiscsak a családra kellene koncentrálni a következő szériában, a Vakáción a Mézga családban újra visszatértünk a családhoz. Viszont azzal a hátsó szándékkal, hogy egy olyan összefüggő történetet adjon, amiből esetleg egy egészestés filmet is össze lehet állítani. Voltak erre példák, a Flinstone családból is, és más külföldi sorozatokból is csináltak egészestés filmet. Abban az időben [hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején járunk] az egészestés filmgyártás már beindult ugyan a Pannóniában, sőt - hála az akkori finanszírozásnak - , évente készült egy-egy egészestés film. De már akkor látszott, hogy újabb lehetőségek felé is kell nézelődni, kacsintgatni, mert a nominálértéken nem változó dotáció nem teszi lehetővé, hogy évente egy egészestés film elkészüljön. Úgyhogy az effajta, sorozatból összeállított egészestés filmek jól jöttek. Tegyük hozzá, hogy akkoriban még nem volt videó és dvd, a sorozatokat nem tudták otthon egyben megnézni az emberek, tehát vagy a tévében látták hetente epizódonként, vagy a moziban meg tudták nézni az egészet - ha egészestés készült belőle."

A Vakáción a Mézga család első epizódja 1980. június 15-én, vasárnap 17:05-kor került a nézők elé. Hét év telt el a második széria vetítése óta, de a harmadik sorozat forgatása persze már hamarabb, '77-ben megkezdődött.

"A harmadik széria forgatása hosszúra nyúlt. Egyrészt abban az időben már nem a teljes Pannónia gárdája dolgozott a Mézgán. Az egészestés filmek, egyéb sorozatok, külföldi bérmunka, amelyekből a Pannóniának fönn kellett tartania magát, sok munkaerőt lekötött. Így hát kevesebb munkatárs jutott a harmadik Mézgára. Másrészt pont amiatt, mert egy egészestés filmet is össze akartunk állítani, figyelni kellett arra, hogy az epizódokban hasonlóak legyenek a figurák. Ha külön-külön epizódok vannak, és abban a figura másképp néz ki, vagy másképp rajzoljuk, elmegy. De amikor egy egészestés filmmé összeállítva, folyamatában látja a néző, hogy egyik jelenetben így néz ki, a másikban úgy néz ki, az már nem előnyös. Emiatt is viszonylag kisebb társasággal dolgoztunk, akik végig tudják rajzolni az egészet, és 'tudják tartani' a karaktereket. Viszont így hosszabb időre, majd' három évre nyúlt a munka."

Érdemes elmondani a színészek nevét, akik a hangjukat kölcsönözték a figuráknak. Mézga Géza Harkányi Endre, Rezovits Paula Győry Ilona, Kriszta Földessy Margit, MZ/X Somogyváry Rudolf, Blöki Szabó Ottó hangján szólalt meg. Mézga Aladárt az első két szériában Némethy Attila szinkronizálta, a harmadik sorozatban vette át a stafétát az ifjú Geszti Péter. Máris hangja is változott. Az első két szériában Tomanek Nándort hallhattuk a mogorva szomszédként, a harmadikban Bárdy György került ebbe a szerepbe. És nem árt megemlíteni még Alfonzót, Farkas Antalt, akik mellékszereplőket szinkronizáltak számos epizódban. A Vakáción a Mézga család mesélője pedig Gálvölgyi János volt.

A szinkronhangokat Nepp József választotta ki. "Abban az időben még jól ismertük a színészeket, ugyanis magyar színészek sűrűn előfordultak filmen, televízióban - idézi föl Ternovszky Béla. Ugyanakkor személyes kapcsolatunk is volt velük, hiszen a legremekebb színészek  jártak szinkronizálni a Pannóniába, Latinovitstól Tolnay Kláriig. A Pannónia sokat emlegetett büféjében mindenkivel találkozott az ember, tudtuk, ki mire igazán alkalmas.

A színészek kiválasztása valamelyest kollektív dolog is volt. A vágótól elkezdve az animátorokon át mindenki beleszólt, hogy 'jobb lenne talán x, vagy y', Vagy: 'Farkas Tónit kellene megkérni'. De elsősorban mégiscsak Nepp József volt az, aki a színészválasztást és a dialógfelvételt irányította, és ő instruálta a színészeket is a hangfelvételeknél.

A rajzfilmek esetében elő-dialógfelvételről beszélünk, ami azt jelenti, hogy a színészek nem a már kész filmre szinkronizálnak, hanem olyan módon mondják a szöveget, akár egy hangjátéknál. Először természetesen a szituációval megismerkednek, a képes forgatókönyvből megnézik a figuratervet, hogy egy korpulens, kövér figurát, vagy szikárat kell szinkronizálni, mint a Máris szomszéd. (De lehetőség szerint már eleve úgy választottuk ki a színészt is, hogy morfológiailag hasonlítson a figurára.) Ezek után pedig rádiójátékszerűen eljátszották a dolgot, majd a felvett "hangjátékhoz" igazítottuk mi az animációt."

A rajzfilm-szinkron kulisszatitkai közé tartozik, hogy a színészek nem mindig ismerik a sorozat teljes forgatókönyvét. "Somogyváry Rudolf (MZ/X) például előre elkérte és átnézte a képes forgatókönyvet, hogy tudja, miről szól a sorozat, amelyhez a hangját adja. Végtelenül lelkiismeretesen készült. De volt, akit ez nem érdekelt ennyire, és csak a saját szövegét olvasta el. De mivel elsőosztályú színészekről volt szó, a végeredmény így is, úgy is remek lett.

Manapság minden szereplőt szinte külön vesznek föl. A színész kihagyja a vele párbeszélő színész szövegét, vár egy kicsit, majd folytatja, végül összevágják. De abban az időben törekedtünk arra, hogy két-három szereplő együtt mondja a szöveget, akár egymás szavába vágva. Sokkal élőbb a produkció. (Manapság egyeztetési problémákba ütközik, meg olcsóbbá teszi a felvételt, ha külön-külön veszik föl.)"

Némethy Attilát (Mézga Aladár) csodagyerekként tartották számon akkoriban. Tizenhárom évesen már a Zeneművészeti Főiskola "kiváló tehetségek osztályának" növendéke volt mint zongorista. Emellett gyerekszínészkedett is, a Mézga előtt már számos rádió- és tévéjátékban, színdarabban, filmben szerepelt. Mivel elfoglalt gyerek volt, ezért Nepp József és a színészek az ő kedvéért a vasárnapi felvételeket is vállalták, ami nagy szó volt. 1969-ben a Főiskola megtiltotta Attilának a szerepléseket, akkorra már a Mézga szinkronjával végeztek, de a kissrác egy interjúban elmondta, hogy ha lesz folytatása a sorozatnak, akkor kiharcolja, hogy feloldják a tiltást, mert Lüke Aladár hangja csakis ő lehet. Így is történt. (A képen Földessy Margit - Kriszta és Némethy Attila látható 1970-ben.)

Már cikkünk elején volt szó arról, hogy a Mézga történetek családi filmnek készültek. Felnőttként visszanézve látható, hogy a sorozat valóban nem feltétlenül gyerekeknek szól, sőt sok poén csak felnőtt fejjel érthető.

"Az az igazság, hogy a Pannóniában az alkotók maguktól annyira nem akartak volna kifejezetten gyerekfilmet csinálni - meséli Ternovszky Béla. Merthogy a Pannóniában dolgozók mindvégig próbáltak azzal a sztereotípiával megküzdeni, hogy a rajzfilm egy gyerekműfaj, mesefilm, és hogy csak egy bizonyos korosztálynak való.

Megpróbáltuk tehát azt a beidegződést megcáfolni, hogy a műfaj csak erre alkalmas. Az egyedi filmekkel is, fesztiválfilmekkel igyekeztünk bizonyítani, hogy az animáció tartalmasabb mondanivalók közlésére is képes, illetve szélesebb közönségréteget is meg lehet célozni vele. Ezért is van az, hogy a Pannónia 'belső indíttatású' sorozatai inkább a családi, a szélesebb korosztály számára készült kategóriát preferálták. (Nem véletlen, hogy például a kicsiknek szóló - egyébként remek - esti meséket főleg a Televízió, illetve Bálint Ágnes rendelésére készítettük, nem a Pannónia állt elő ezekkel az ötletekkel.

Ugyanakkor meggyőződésem az is, hogy a gyermek sokkal több mindent ért meg, mint amit feltételez az ember. A hároméves unokám a Macskafogót képes volt élvezni, pedig azt hittük, hogy ez csak kilencéves kortól emészthető. Tudatosan próbáltunk a Mézgában olyan poénokat elsütni, ami a felnőtteknek is szórakoztató, és ha emellett esetleg a gyermek számára valami mégsem világos, akkor a több réteg közül úgyis lesz olyan, amit majd megért. Van egy primér történet, amit nyilván a gyereknek is érteni kell, ha azon túl nem minden kiszólás, verbális poén, intellektuális vicc ül a gyermekeknek, az nem baj. Korosztályonként egyre több mindent tud felfogni belőle, de meglepően sok minden leesett a gyerekeknek is."

Az alkotógárdának voltak törekvései arra, hogy Mézgáékat feltámasszák, de csak két epizód készült el. Ezzel a töredéksorozattal nem lehet közönség elé lépni, csak fesztiválokon nevezni. Több rész nem készülhetett, miután nem finanszírozták, a televízió pedig már nem rendel hazai gyártású animációs sorozatokat.

Hasznos linkek:

 

A Mézga család epizódjai az MTV videótárban.

 

A sorozat epizódjai az Egyszervolt-on, itt.

 

Némethy Attila napjainkban: videó itt.