Na tessék, miután eltemettük az amerikai televíziózás jelenleg leghosszabb ideje műsoron levő sorozatát, azt a Law&Ordert, amit a 20. évad után, a 21., abszolút rekordot jelentő előtt kaszált el térdben az NBC, kiderül, hogy az egyik kábelcsatorna, mégpedig a Mad Mennel és a Breaking Baddel egyre sikeresebb, a Rubiconnal és a Walking Deaddel pedig majd még nagyobb nézőközönséget is szerző AMC újabb jó húzással jelezné a nagyoknak, hogy igenis, számolni kell velük is.

Az AMC ugyanis állítólag megkereste az NBc Unversalt, és érdeklődnek, mennyibe fájna nekik az, ha a franchise három spinoffot is produkáló mamáját átvinnék a kábelcsatornára, és ha nem is 22 epizódos évadokkal, de a kábeleseknél bevált 12-13 részes etapokkal feltámasztanák.
Nehéz dolga van a köztévének, ha nincsen foci. Nyár van, a pénz elfogyott (ahogy tegnap panaszkodtak róla a Híradóban), de adásszünet mégsem lehet. Legyen akkor Önök kérték!, csak műsorvezetőnek tegyünk bele egy kabarérendezőt és nevezzük másképp:
Korábban tipelgettünk
Az ABC idei pilotberendelései közül az egyik legérdekesebbnek ígérkezett a Detroit 1-8-7 című krimi, mégpedig azért, mert szakítva a hagyományokkal, a készítők nem egy szimpla procedurális sorozatot, vagy a zsaruk magánéletére fókuszáló szenvelgést forgattak, hanem áldokumentarista elemekkel átszőtt szériát, ami testközelbe hozta volna a mindennapi melót és így tovább.
A kétségtelenül leghülyébb nevű hollywoodi színész (a nőknél Moon Bloodgood verhetetlen) díjára is esélyes mini-sorozatpestis, Skeet Ulrich lett a Law&Order LA első főszereplője. A Law&Order franchise legkisebb gyermekét anélkül rendelte be az NBC sorozatra, hogy egy képkockát láttak volna belőle, sőt, a forgatókönyv sem volt meg, csak Dick Wolf ötlete egy nyugati parti kiadásról. Végül is, valahol igazuk van, ebben a műfajban túl nagy meglepetés nem fogja érni az embert, be lehet ezt a procedurális izét vakon is rendelni.
A Blikk Nők új gasztronómiai kiadványa maga a súlyos középszer: negyed kiló igénytelenség egy teáskanálnyi ízléstelenséggel összekeverve, és már lehet is tálalni. Mármint a standokon, még szerencse, hogy a borítója alapján úgyse fogja senki megvenni, legalábbis nehezen tudok elképzelni olyan embert, aki ezt a halványzöld betűvel és sárgás-fehér tortával díszített lapot kiszúrja az újságos háta mögött.