Az idei monte-carló-i tévéfesztivál nyitógálájának exkluzív bemutatója lesz az Elfeledve (Absentia), a Sony saját gyártású sorozata, aminek rendes tévés bemutatójára majd ősszel kerül sor – nálunk az AXN-en lesz majd látható.

A történet egy Emily Byrne (Stana Katic) nevű FBI-ügynökről szól, aki éppen lelkesen nyomoz egy sorozatgyilkos után, amikor eltűnik, és mivel nem lelik, szépen halottnak is nyilvánítják. Na persze, mert majd a főszereplő csak úgy meghal a harmadik percben, ugye? Hat évvel később előkerül, egy erdei faházból, részleges amnéziával, pucéron. Fogalma sincs arról, mi történt vele az eltelt időben, nem emlékszik semmire. Közben a fia már iskolába jár, a férje újraházasodott, szar az élet, na. Hamarosan újabb gyilkossági ügybe keveredik, közben nyomoz az elrablása ügyében is ami egyre gyanúsabb, így a korábbi kollégái is ellene fordulnak.

440 perc. Ennyi jut majd a hetedik évadban a sárkányokra, az intrikára meg az északi zombihordákra. Ez kevesebb, mint egy átlagos évadhossz (az 9 óra 15 perc, azaz 555 perc), de több, mint a záróévadé, ami csak hat részes lesz. Az egyes epizódok játékideje:

Episode 1: 59 perc
Episode 2: 59 perc
Episode 3: 63 perc
Episode 4: 50 perc
Episode 5: 59 perc
Episode 6: 71 perc
Episode 7: 81 perc

Az átlagos epizódhossz a második évadban volt a legalacsonyabb a maga 54:25 percével, míg az elsőben a legmagasabb 56:08 perccel. Na, ezt most felülmúljuk a 63 perces átlaggal, amit az utolsó két rész húz fel kellemesen. 

Jó, nem pontosan így fogalmazott Alex Kurtzman alkotó, aki, és most kicsit idegesebb vagyok a kelleténél, a rémes Múmia-rebootot is rendezte. Azért vagyok ideges, mert a Star Trek-sorozatokat nagyon szeretem, (kivéve az eredeti, James T. Kirk kapitányosat) még az Enterprise-t is szívesen néztem, sőt, megvettem a díszdobozos DVD-kiadást is belőle, és nagyon szerettem volna, ha az a Bryan Fulller dolgozik rajta, aki bevallottan Trekkie, és vallásos révületbe esett, amikor a CBS felkérte arra, hogy támassza fel a franchise-t.

Természetesen a Last Days of Tényeken láttuk azt a screenshotot, ami még a Tények szintjéhez képest is egészen szórakoztató. "Azt sem tudni vajon létezik-e", írja a tényekes riport, miközben a képen éppen - ki mást - Soros Györgyöt láthatjuk. Sajnos a valóság ennél sokkal szomorúbb, de az egyik szemünk még így is őszintén tud nevetni azon, ahogy Gönczi Gábor továbbra is rezzenéstelen arccal mantrázza a TV2 Fidesz-propagandáját.

Olyan van, hogy valaki véletlenül elszólja magát élő egyenes adásban, de hogy rövid időn belül kétszer is egymástól függetlenül Jeremy Cuntnak mondják Jeremy Hunt egészségügyi miniszter nevét a brit hírcsatornákon, azért mégis ritkaság.

Pláne, hogy Hunt a legtöbbet támadott brit miniszterek közé tartozik, ezért igen éles visszhangot váltott ki, hogy ennek ellenére is megőrzi a posztját Theresa May új kormányában. Mindkét baki a kormányalakításról szóló hírekben történt.

Jeremy who? @SkyNews You have got to watch this Freudian slip #JeremyHunt #skynews #Cabinet pic.twitter.com/xshtvApbL4

— Lee Morris (@1leemorris) June 11, 2017

What makes this even more brilliant is the fact that its intentional. pic.twitter.com/tyNf3MRMmz

— Ben (@LFC_NEW5) June 11, 2017

Vasárnap előbb a Sky News hírolvasója, majd a BBC-s Ellie Price mondott Jeremy Cuntot (a cunt a női nemi szerv legtrágárabb elnevezése, nemtől függetlenül használják sértésre). Külön vicces, hogy mindez egy órán belül történt, 

4.2. A kereskedelmi televíziózás kialakulása

1997 októberétől – a világon Magyarországon elsőként – két országos lefedettségű földi sugárzású kereskedelmi csatorna kezdte meg működését. Az MTM-SBS érdekeltségébe tartozó „tv2” és a CLT-UFA, Pearson csoport kötelékében lévő „RTL Klub”. Az új struktúra tökéletesen megfelelt a fejlett európai országokban kialakult úgynevezett sokcsatornás modellnek. A különbség csupán annyi volt, hogy míg máshol ez hosszú, szerves fejlődés során alakult ki, addig nálunk ez egy gyorsan lezajló, radikális és meglepő változásokat hozó folyamatnak bizonyult. Nemcsak a műsorszolgáltatói, hanem a műsorterjesztői oldalon is jelentős fejlődés ment végbe, mindenféle szempontból nagyobb választási lehetőséget biztosítva ezzel a fogyasztóknak. A földi kereskedelmi adók startja előtt hazánkban csak kábelhálózatokon jelenhetett meg magyar nyelvű kereskedelmi csatorna. A kábelhálózatok kapacitása lehetővé tette – a minimális számú kereskedelmi adás mellett – idegen nyelvű szatellit programok, önkormányzatok és helyi közösségek műsorának szolgáltatását. 1997 októberét követően azonban a magyar televíziós piac teljesen átrendeződött.

Ami a filmben a Wonder Woman, az a tévében a The Walking Dead: a Nielsen tavaly óta rangsorolja a tévéműsorokat annak megfelelően is, hogy az egyes epizódok vetítése előtt és után milyen közösségi médiás jelenlétük van, hányan beszélnek róluk. Az első helyen nem nagy meglepetésre a The Walking Dead végzett, amiről epizódonként átlagosan kétmillió Facebook- és Twitter-bejegyzés születet.

A verseny a zombis sorozat egyértelmű fölényét hozta, a második helyre befutott Empire 860 000 interakcóval bírt. Az első tízbe bejutott még a This Is Us (Rólunk szól) című családi sorozat 436 000 említéssel, a Saturday Night Live (365 000) és az American Horror Story: Roanoke is (292 000).

Tessék, egy vallomás: imádtam a Stargate Universe-et. Két évadot élt csak meg a harmadik Stargate-sorozat, de nekem ez a túlélősdi a semmiba robogó(?) ősi űrhajóval és a rajta rekedt legénységgel bejött. Robert Carlyle mindig is egyik kedvenc brit színészem volt, a sorozat vizuális megjelenítése pedig nekem nagyon tetszett, és igen, tele volt baromsággal, de valamiért meg tudtam nekik bocsájtani a forgatókönyv baklövéseit.

Az SGU aztán 2011-ben egy bazinagy clifhangerrel ért véget, Eli ott állt egyedül a hajón, miközben mindenki bevonult a hibernáló kapszulákba (azért maradt ki a szórásból, mert egy kapszula beszart, és neki volt a legtöbb esélye, hogy rájöjjön, higy kell megjavítani). Innen folytatódik majd a Back to Destiny című harmadik évad, amit már meg is lehet vásárolni az Amazonon és a Comixology appon keresztül, 4 dollárért. Az írói Mark L. Haynes & J.C. Vaughn, a rajzolója Giancarlo Caracuzzo.