Nem, nem Washington, hanem a Gresham-palota. Mindegy, a Quantico második évadában nem ez a legnagyobb marhaság.
(A találatért kösz Gabinak.)
Nem, nem Washington, hanem a Gresham-palota. Mindegy, a Quantico második évadában nem ez a legnagyobb marhaság.
(A találatért kösz Gabinak.)
Az ilyen a világon nincs című, többfelvonásos bohózatunk mai szereplői a közmédia és az azt (is) felügyelő Médiatanács (beugrik Karas Mónika). Az élet írta darab azzal kezdődött, hogy annak idején törvénybe, mit törvénybe, MÉDIATÖRVÉNYBE foglalták, hogy
A közszolgálati médiaszolgáltatás célja a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás; az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás.
Erről mindenki tudta előre, hogy egy vicc, a 88(?) milliárdból működő köztévé vastagon szarik a kiegyensúlyozott tájékoztatásra, de belementünk a játékba, mert miért nem, vesztenivalónk nem sok maradt (a 88 már ugrott amúgy is). Vannak azért olyan cégek és szervezetek, ahol ezt a fenti passzust komolyan gondolják, pl. a berlini székhelyű Democracy Reporting International (DRI) nevű, ami egy héten át figyelte az öt fő, hírműsort is szolgáltató tévécsatorna (M1, TV2, RTL, ATV, Hír TV ) hírműsorait, és azt nézték, hogyan számolnak be a legutóbbi népszavazással kapcsolatos témákról.
Ma este, az amerikai elnökválasztás előtt 3 nappal adja le a Comedy Central az Égessük le Donald Trumpot! című 2011-es roastot, amiben többek között Seth MacFarlane (Family Guy), Mike „Situation” Sorrentino (Jersey Shore) vagy éppen Snoop Dogg fogja szívatni Trumpot meg a többi szívatót. A roast műfajáról itt írtunk, a hazai próbálkozásról meg itt.
A jelenleg éppen a Sztárban Sztárban zsűriző Hajós ismét új műsort indít, amiről ráadásul úgy tudjuk, hogy teljes egészében az övé, ő találta ki a koncepcióját. A Dalfutárról Hajós a Blikknek azt mondta, hogy
Zenei vakrandik és csoportos slágerszülés.
A lényege, hogy a néző megnézheti és lekövetheti, hogyan születik meg egy dal onnantól kezdve, hogy Hajós (a dalfutár) elmegy egy zeneszerzőhöz, hogy írjon egy dallamot, aztán ezzel elmegy a szövegíróhóz, aki ír rá egy szöveget, egy producerhez, aki meghangszereli és egy énekeshez., aki elénekli. A végén pedig megnézzük/hallgatjuk a kész dalt. A koncepció nekem nagyon tetszik,sőt, kifejezetten izgalmasnak tartom, a kérdés csak az, hogy a képernyőn, azaz műsorként hogy fog ez működni.
Az első adást november 18-án 22:50-től vetíti a Super TV2.
Az HBO nem most kezdte azt a jó szokását, hogy Oscar-díjas, igazán nagy nevű alkotókat csábít tévézésre. Viszont az utóbbi időben mindennél könnyebb rávenni ezeket az embereket (írókat vagy rendezőket), hogy tegyenek egy kirándulást a tévébe, ami hosszú időn keresztül eléggé lenézett médium volt. Az utóbbi 10-15 évben jelentősen átalakult a mozis piac, a képregényfilmek és egyéb franchise-ok és közös univerzumban játszódó filmek mellett egyre kevesebb pénz jut a felnőttesebb drámákra, amik egyébként sem számíthatnak 100 milliós bevételre a mozikból. Továbbra is készülnek persze ilyen filmek és a filmfesztiváloknak sem kell attól félniük, hogy nincs mit beválogatni a versenyprogramba. Valami mégis megváltozott, hiszen még Woody Allen is összehozott egy sorozatot az Amazonnak, ami 10 évvel ezelőtt még csak egy hatalmas internetes áruház volt, Steven Soderbergh pedig néhány éve hiába akarta megfilmesíteni Liberace életét Michael Douglas és Matt Damon segítségével, nem talált stúdiót a projekthez, így az HBO-ra készült el a végeredmény.
Ez a kontextus pedig fontos az HBO legújabb, európai koprodukcióban készülő sorozatánál, Az Ifjú pápánál. Paolo Sorrentino olasz rendező egy Oscar-díjjal a zsebében egyébként sincs rászorulva arra, hogy az amerikai stúdióknál kunyizzon, Európában valószínűleg össze tudná szedni projektjeire a pénzt, mégis inkább az HBO-ra csinál egy 10 részes sorozatot, amiből ráadásul már biztosan lesz második évad is. Egy sorozat mind a 10 részének a megrendezése irtó komoly, szellemileg és fizikailag egyaránt megterhelő meló, nem véletlenül megy ritkaság számba. Sorrentino viszont úgy érezhette, hogy ez lehet az a következő kihívás, amibe érdemes belevágni, ráadásul az HBO elég biztos alapot adhat akkor is, ha egyébként nincs tévés tapasztalata.
A dtvnews.hu tette közzé a Telekom IPTV és digitális kábeltévé kínálatát 2017. január 1-jétől igen komolyan érintő átrendeződés hírét: jönnek a TV2 kábelcsatornái, de kikerülnek a csomagokból (AZ ÖSSZESBŐL BAZDMEG) a FIC, azaz Fox International Channels csatornái. MINDEGYIK:
Az összes programcsomagból kikerülnek a következők:
Illetve még ezek is:
Helyettük viszont lesz Spíler TV, Chili TV, Kiwi TV és Humor+, azaz a Vajna-birodalom kábelcsatornái (a már eddig is látható FEM3, Super TV2 és M3 mellé), meg még pár dolog, pl:
The Walking Dead helyett lehet majd názni a Kiwi TV-t. Király.
A FOX-ot megkérdeztük a dologról, azt a választ kaptuk, hogy egyelőre tárgyalásban vannak a Telekommal, de hamarosan adnak hivatalos közleményt.
Persze, hogy nem tudta, hiszen az egész egy baromság. Most viszont a Netflix is beállt az eddig csak alváshiányos rajongók által népszerűsített teória mögé, és egy videóban köti össze a két sorozatot. Mert néhány kapcsolódási pont ugyan akad, de ilyesmiket nyilván bármilyen két sorozat között lehetne találni.
A videó szerint a két AMC-sorozat közötti folytonosságot igazolja, hogy
Ahogy a YouTube egyik kommentelője is fogalmaz: egyes embereknek túl sok idejük van. Persze a Netflix csak nyer rajta, ha most néhányan ráállnak, hogy további kapcsolódási pontokat keressenek a két népszerű sorozat között. Egyébként az megvan, hogy a Westworld valójában a Maffiózók spinoffja?
Azért vagyok ideges ma - több más apró szarság mellett - mert a nyomorult kormánypárti média elérte, hogy kicsit sajnáljam Vona Gábort, akit pedig kurvára nem akartam soha sajnálni. Na jó, vannak olyan élethelyzetek amikor sajnáltam volna egyébként is, de ezeket most hagyjuk, most speciel azért sajnálom KICSIT, mert ő is megkapta a háromrészes Spéder-gobelint a szentháromságtól.
A Lokál kezdte reggel ezzel:
Nem olvastam el, csak a címlapot fotóztam le, a Lokál nem az a lap, amit önként lapozgatnék, csak annyira erősködött az asszony a villamosmegállóban, meg olyan keveset vettek el tőle, hogy eszembe jutottak az Esti Hírlapos rikkancsnapjaim, és hogy milyen szar volt, hogy tőlem nem vették a lapot, miközben a velem együtt áruló csajtól meg igen, hogy megsajnáltam. Meg azért sem olvastam bele, mert tudtam, hogy csak órák kérdése, és online is olvashatom a dolgot, például az Origón:
Vagy a Riposton:
A tálalás más persze, vérmérséklettől és attól függ, az adott lap virtuális nyelve milyen mélyen van az állami seggben, de a lényeg ugyanaz: a múlt héten elkezdett Jobbik-szexbotrányos karaktergyilkosság nem állt meg egy öt évvel ezelőtti sztori felmelegítésénél, most egy három évvel ezelőtti 24.hu-s cikket dobtak fel. Este majd jön a Tények is, gondolom, felkészül a Pesti Srácok. Bravó.
Nem sokáig húzza az RTL Klub az idei X-Faktort, a szokásos tízhetes “döntőzés” helyett hét hét alatt letudják az egészet. Jó, ha számolt az ember egy kicsit, akkor látta, hogy a november 5-én induló élő adásoknak karácsonyig ki kell futniuk (a döntő ennek megfelelően december 17-18-án lesz) Ehhez persze az is kell, hogy megváltoztassák a szabályokat, ami az idei kiadásra praktikusan azt jelenti, hogy az első három adásban 2-2-2 kieső lesz, így a negyedik adásra már csak hatan maradnak (nahát), és onnan az ügymenet a megszokott lesz.
Túl nagy meglepetés nincs benne, vagyis csak az van, na, csak az nem meglepő, hogy van. Úgysem kapunk választ minden kérdésre, de az milyen már, hogy Maeve, a madám lesz a robotlázadás (feltételezett) vezetője???
Ötödik epizódjához érkezett az HBO legújabb sorozata, a Westworld. Ezúttal is jelentkezünk spoileres kibeszélőnkkel a tovább mögött.
Petics Kristóf, az aktmodell/énekes csak nem lesz ott az X-Faktor idei élő adásaiban, mert miután volt egy balhéja (valami szórakozóhelyen megütötték, mire ő kétszer arcon vágta a támadót, majd ÖNVÉDELEMBŐL a földön fekvő faszit még verte egy kicsit), a műsor kreatív producere, Schiwert-Takács László és mentora, Puskás Péter (csokornyakkendőben, mi másban) úgy döntött, hogy eddig és ne tovább, ennyit nem ér meg a pali. Szerintem semennyit nem ért meg, de hát ezt pontosan tudta az RTL is, hiszen az énekhangban nem annyira erős, egóban viszont világbajnok Kristóf pontosan azért került be a műsorba, hogy így ki is kerüljön belőle. A lényeg, hogy foglalkozzanak az X-Faktorral, és tessék, itt van most ez a cikk is, szóval a küldetés teljesítve, bravó, szép munka.
A kizárt versenyző helyére persze úgyis bekerül majd valaki, erről az X-Faktor mai sajtótájékoztatóján csak mondanak valamit.
Nem jutott be az élő adásba a The Wedding at the Slaughterhouse nevű grindcore zenekar, mert az X-Faktor egy tévéműsor, aminek van kereskedelmi értéke, és abba nem fér bele, ha hetente (vagy legalábbis az első héten mindenképpen) egy hosszú hajú, szakállas pali földöntúli hangon hörgi a mikrofonba az aktuális feladatot, "parasztban", ahogy fogalmazott.
November hatodikán tér vissza az HBO-ra az utóbbi évek egyik, vagy talán a legsikeresebb magyar sorozata, az Aranyélet. A magát mutyizásból és ügyeskedésekből fenntartó Miklósi család történetét a közönség és a sajtó is nagy lelkesedéssel fogadta. Ez a sorozat végre nem egy idealizált Magyarországon játszódik, hanem egy olyanban, ami sokkal inkább hasonlít arra, amiben mindannyian élünk. Persze itt nem Erzsébet, hanem Emese utalványt látunk, de még így is sokkal közelebb van ahhoz a mindennapi Abszurdisztánhoz, amiben élünk, mint a legtöbb magyar film vagy sorozat, ami mostanában készül. A készítők az első évadban sorra vettek mindent a csempészett cigarettától, a lakásmaffián keresztül a kátyúk szomorú helyzetéig. A premier előtt beszélgettünk az alkotókkal.
Dyga Zsombor, az egyik rendező elmesélte, hogy maga is meglepődött a sorozatot körüllengő szereteten. Mikor a második évadhoz kerestek helyszíneket, előfordult, hogy a helyiekkel azután tört meg a jég az egyeztetésben, miután elárulták, melyik sorozatról is van szó, rögtön kiderült, hogy rajongókról van szó. Ezt az általános sikert azzal is magyarázták, hogy az Aranyélet szinte egy közszolgálati tévésorozat, hiszen nagyon is a mai Magyarországról szól és a jellegzetesen magyar helyzeteket építi be a történetébe. Anger Zsolt szerint az elmúlt 30 évben ez szinte az egyetlen, ami pontosan mutatja meg, hogy a magyarok 2016-ban hogyan néznek ki. Ónodi Eszter erre mondta, hogy szerinte az Aranyélet lehet az, a 2010-es éveknek, mint ami a 90-es éveknek a Szomszédok.