James Grady 1974-ben írt egy kémregényt a Keselyű hat napja címmel, amiből Sydney Pollack még ugyanabban az évben forgatott egy filmet Robert Redford és Faye Dunaway főszereplésével, de nála már csak három nap jutott a Keselyű fedőnevű ügynöknek aki egy CIA elemzőközpontban rábukkant valamire, amiről még ő maga sem tudta, hogy mi, sőt, arra sem, hogy rábukkant, csak annyit, hogy meg akarják ölni érte. A Condor, azaz Keselyű című tévés remake, ha a fentieket nézzük, legfeljebb egy nap alatt játszódik, de nyugi, nem így van.

És a pilot alapján kifejezetten jól sikerült adaptációnak tűnik.

Az ilyen kémtörténetek mindig is a szívemnek kedvesek voltak, szeretek együtt gondolkodni a szereplőkkel, jaj, vajon melyik mellékszereplő lesz az áruló, vajon hány rétege van az összeesküvésnek, és így tovább. A Condor ennél egy fokkal egyszerűbb, a pilotban tulajdonképpen felvázolja a "mit" és a "kit", legalábbis részben, a "miért" és a "hogyan" meg majd jön a többi kilencben. Az alapsztorit 2018-ra modernizálva megtartották, főhősünk, Joe Turner (Max Irons) egy elemző, aki írt egy olyan algoritmust a CIA-nek, amivel ki lehet szűrni a feltételezett radikális muszlim elemeket, mielőtt még az USA területére lépnek. Aztán egyszer csak a cuccot amerikai állampolgárok szűrésére is elkezdik alkalmazni, ami Joe-nak mindenféle lelki problémát okoz, de mondjuk neki azzal is baja van, hogy senkinek nem beszélhet a munkájáról, ami még a Tinder-randijait is tönkrevágja,

Amikor aztán az algoritmus segítségével a CIA sikeresen megakadályoz egy terrortámadást, és az elemzőközpont rámászik a miértekre és hogyanokra, Joe rábukkan valamire, amire nem kellett volna neki, és kezdődhet a rohanás az életéért. A pilot tempós, de a rohanásban is szépen építget karaktert, felrakja a táblára a legfontosabb szereplőket, köztük a Brendan Fraser alakította pszichopata rosszfiút és a jóságosnak tűnő CIA-középvezető William Hurtot, kapunk egy kis családi hátteret - Joe sógora is CIA-s, sőt, Hurt karaktere meg a nagybátyja - és egy bérgyilkos jócsajt is (Leem Lubany), a szálakat az első óra végére meg pont annyira kavarják meg, hogy úgy álljon fel előle az ember, hogy még, még, még. 

A Turnert alakító Irons nem egy színészfenomén, de lehet vele azonosulni és drukkolni is neki, viszont ami rá és a többi színészre is egyaránt igaz, az, hogy láthatóan élvezték a melót, jó a kémia is köztük, szóval ezen a szinten is működik a dolog. A megvalósításra panasz nem lehet, ugyanaz az Audience nevű adó áll mögötte, mint a Kingdom mögött is, és az milyen fasza sorozat volt már, ugye. Értékelés: 4,5/5 (külön pacsi az Apocalyptica Metallica-feldolgozásért a trailerben), beszerezhető az ismert alternatív forrásokból, hivatalos hazai elérhetőségről egyelőre nem tudni.