Azok után, hogy 2018-ban minden eddiginél nehezebb kitűnni egy-egy új sorozattal, a sikeres könyvek adaptációja továbbra is az egyik bevált módszer arra, hogy legyen egy fix közönsége a sorozatnak. Dan Simmons a legmenőbb kortárs írók között van, mégis az AMC új sorozata az első, ami feldolgozza az egyik művét.
A Terror, ez a 10 részes minisorozat 1845-ben játszódik, Sir John Franklin legendássá vált küldetését mutatja be, amikor az Erebus és a Terror hajókkal megpróbálták megtalálni az Atlanti- és Csendes-óceánt északon összekötő hajózási-kereskedelmi átjárót. Az expedíció közül számos legenda keringett, ezekből kiindulva írt Simmons egy történelmi regényt, amit megbolondított néhány földönkívülivel.
Azóta viszont már több mindent tudunk, például a hajók maradványait is megtalálták, erről az Indexen lehet bővebben olvasni. A regényből először filmet szerettek volna készíteni, de az első két rész alapján világos, hogy miért áll sokkal jobban ennek a történetnek a sorozatos formátum.
A dupla premier első epizódjából világos lesz, hogy a sorozat ugrál az időben, nemcsak a Vilmos-király sziget közelében zajló eseményekkel foglalkozik, de a kapitányok angliai életéből is mutat részleteket. Ezzel komplexebb képet ad a sorozat, és ellensúlyozza a horror és thriller elemeket, amik a későbbi epizódokban következnek.
Feltehetőleg maga a valóság is elég vérfagyasztó volt az Erebus és a Terror fedélzetein, Simmons viszont ezt kiegészítette rejtélyes földönkívüli erőkkel, amik legalább olyan veszélyesek a legénységre, mint az éhezés, a higiénia hiánya és a betegségek. Az is érthető, hogy miért passzolt annyira az AMC brandjébe a sorozat, ami egyrészt kosztümös dráma, legendás történelmi alakokról, tehát illik komolyan venni, miközben a thriller és a darabolós horror közkedvelt elemei is megtalálhatóak benne.
Az első két rész főleg ezt a komoly sorozat jelleget építi fel, Edward Berger rendező és Florian Hoffmeister operatőr a magyar stábbal kiegészülve remek munkát végeztek abban, hogy budapesti helyszíneken reprodukálják az északi sarki körülményeket. Az is sokat számít, hogy a három fő szerepre sikerült tökéletes színészeket találniuk. Franklint a Rómában és a Trónok harcában is feltűnt Ciaran Hinds alakítja. Egy nézésével el tudja adni a legendás hajóskapitányt, aki korábbi páratlan szerencséje miatt belehajszolja magát és legénységét egy öngyilkos küldetésbe. Szerencsére sikerül átadnia, hogy miért is mennek ezek az emberek utána akár a halálba is.
Másodtisztjét James Fitzjamest Tobias Menzies alakítja, akinek pont az ilyen szerepek állnak a legjobban. Ha egyszer film készülne a Fideszről, ő lenne a tökéletes választás Rogán Antal szerepére is, figurája pedig pont úgy fontoskodik Franklin kapitány mellett, ahogy a kabinetfőnök szokott a miniszterelnök körül. Tobias nekem két rész alatt elérte, hogy imádjam gyűlölni ezt a karaktert.
A sorozat igazi főhőse és főszereplője a Terror kapitánya, Francis Crozier, akit Jared Harris alakít, szintén nagyszerűen. Ő az, aki sejti, hogy nagy baj lesz, és természetesen kirázza a hideg Fitzjames minden egyes mondatától. A színészek közül ki kell még emelni a Cornelius Hickey-t alakító Adam Nagaitist, aki a legénység tagjai közül kap majd saját történetszálat. Az, hogy ez milyen irányt vesz, biztosan nem fog mindenkinek tetszeni, de nem akarom elspoilerezni.
Azok is csalódhatnak, akik arra számítanak, hogy a paráztatás és a belezés kezdetektől fogva uralja a sorozatot. Érdemes viszont kitartani mellette, mert ahogy Gulyás Buda, a sorozaton dolgozó second unit operatőr mondta a sorozat magyarországi bemutatóján: az első rész egy mesefilm ahhoz képest, ami később következik, pedig már abban is felboncolnak valakit a kamera előtt.
Kíváncsian várom, hogy az igazán durva jeleneteket hogyan illesztik majd be a hangulatba. A Terror biztosan nem az a popcorn sorozat, mint a Walking Dead vagy az Into the Badlands, az elején többet akarnak kihozni a karakterek közötti drámából, mint amennyi benne van. Ahogy írtam a színészek nagyon jók, de a párbeszédek nem mindig érnek fel hozzájuk, néha erőltetettnek hatnak a múltbeli jelenetek az expedíció pillanatai közé bevágva. Ezzel együtt megint készült egy látványos sorozat Magyarországon, amiben sok-sok hazai szakember munkája benne van, amire joggal lehetünk büszkék. Az pedig, hogy a sorozat emlékezetes marad-e a későbbi epizódokban, még kiderül, de a potenciál mindenképp megvan benne.
A Terror bemutatója a magyar AMC-n március 27-én lesz (kedd) hajnal 3-tól eredeti nyelven, szinkronnal először március 29-én, csütörtök este 10-től lehet megnézni.
Coligny 2018.03.27. 08:45:29
Virgil Starkwell 2018.03.27. 09:07:55
konigjanos 2018.03.27. 10:09:10
dr. mesterséges színezék 2018.03.27. 10:17:57
lezlidzsi84 2018.03.27. 10:43:44
Prof. William · http://profwilliam.wordpress.com/ 2018.03.27. 10:48:11
Nem vagyok fideszes de ez már így is zavaró. Nem lehetne csak simán írni? A comment + hogyvolt is remek oldal és az ilyen beszólások (vagyis inkább beírások) csak rontanak a színvonalon.
Virgil Starkwell 2018.03.27. 11:27:08
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2018.03.27. 11:59:28
AaannnaaA 2018.03.27. 12:12:20
Prof. William · http://profwilliam.wordpress.com/ 2018.03.27. 12:59:43
Én abban láttam először/szerettem meg Ciaran Hinds-et mint Caesart. Nagyon jó színész. Egy kicsit féltem amikor Szellemlovas 3/4 meg hasonló ZS filmekben égette magát, de jó látni hogy újra itt van az élvonalban.
Rollende Landstrasse 2018.03.27. 13:44:29
rudo 2018.03.27. 14:25:54
2. És, hogy visszakanyarodjak a cikkhez: nem láttam, nem olvastam - vagyis még bármi is lehet - de az eddigiek alapján egyszerűen nem értem minek a sztoriba belekeverni mindenféle misztikus baromságot. Miért nem elég izgalmas egy történet, ember által sosem járt vidékről, évekig jégbe fagyott hajókról, emberekről, aki sorsa jó 150 évig valódi rejtély volt és csak napjainkban kezdjük látni a teljes képet. Miért nem elég a magában is hajmeresztő élethelyzet, ólommérgezéssel, halucinációkkal, kannibalizmussal, őrülettel megspékelve - főleg, hogy eddig a pontig szin igaz.
dr. mesterséges színezék 2018.03.27. 14:53:53
Ha a kutató Indiana Jones Pataky Attila sorsára jutott, úgy dukál, hogy egyéb felfedezőktől se legyen megtagadva ez a kitörési lehetőség.
dr. mesterséges színezék 2018.03.27. 15:01:54
A folklórba igenis bekerülnek az allűrök és a bakik, minél érinthetetlenebbhez tartoznak, annál inkább - népszopássá válik a használatuk, a felidézésük.
Aki ezt nem tudja... aki ezt nem tudja, és mégis belevág... mégis belevág a bizniszbe, az elkúrja.
Nem kicsit... nem kicsit: nagyon.
rudo 2018.03.27. 15:06:06
Prof. William · http://profwilliam.wordpress.com/ 2018.03.27. 15:07:20
De Dan Simmons ezt felhasználva írt egy -szerintem egész jó- könyvet és az AMC ezt vette meg.
Szerintem úgy lehetne jól megoldani a természetfelettit, ha kiderül hogy ezt egész természetfölötti dolgot csak haluzták az éhségtől és az elszigeteltségtől. De mondjuk biztos, hogy nem ez lesz mert Dan Simmons meglehetősen konkrét ebben a vonatkozásban. Van ott valami a hideg sarkvidéken...
dr. mesterséges színezék 2018.03.27. 15:19:25
Már az emberhús hatékony kinyerésében és fogyasztásában szakavatott Bear Grylls megjelenésétől eltekinteni is komoly kompromisszum volt.
rudo 2018.03.27. 15:37:47
dr. mesterséges színezék 2018.03.27. 16:15:26
dr. mesterséges színezék 2018.03.27. 16:27:51
Hogyezekazindekszesekmireképesek... biztoskivannekikadva...
Prof. William · http://profwilliam.wordpress.com/ 2018.03.27. 16:32:20
Egyes tudósok azt tartják, hogy 100+ embert ha megszakadtak se tudtak volna ellátni az Inuitok akiknek maguknak is elég alacsony volt a népsűrűsége arrafelé.
De az is igaz hogy legalább útbaigazítást kérhettek volna tőlük, vagy esetleg megkérhhették/"fizethették" volna őket hogy segítsenek egy 5-10 fős expedíciónak eljutni a külvilágba. Hogy ezt miért nem tették az rejtély.
Egyesek arra tippelnek hogy a dicső és felsőbbrendű angolokként meg sem fordult a fejükben, hogy segítséget is kérhetnének a "vadaktól."
Kb azért amiért Scott se nézte semmiben az eszkimókat és - Amudensennel ellentétben nem tanult el tőlük létfontosságú dolgokat.
Azt viszont én nem értem hogy a Északnyugati átjáró keresésének miért volt még realitása 1830 után. Hiszen akkor már bizonyossá vált hogy olyan mostoha arra az időjárás, hogy csak jól felszerelt expedíciók remélhetik az átkelést/túlélést.
A kereskedelmi hajózásnak esélye sem lett volna azon a környéken.
dr. mesterséges színezék 2018.03.27. 17:10:38
Pontosan erre tippeltem, amikor az alázat hiányára kérdeztem rá. Egyáltalán nem lepne meg - pedig a korban már volt elég tapasztalata a briteknek arról, hogy sivatagban is, Indiában is azt kell másolni, aki picit régebben ott él, mint a gyüttmentek.
dr. mesterséges színezék 2018.03.27. 17:13:47
Csak nekünk, akik olyan országban élünk, ahol a stratégiai tervezés tavasztól őszig tartó időt jelent, hogy máshol tényleg létezik a "nem tudom mire jó, de felséged egyszer adót fog kivetni rá" elve.
Alaszka megvásárlása pl. csak az olcsósága miatt tűnt jó ötletnek AKKOR - ma meg inkább az a kérdés, hogy mi nincs ott, ami érték, nem hogy mi van.
Prof. William · http://profwilliam.wordpress.com/ 2018.03.27. 18:57:03
Amundsen tanult az eszkimóktól és úgy készült fel az Anktartisz meghódítására (kutyák + szőrme ruhák, kis létszám stb) de Scott mélységesen lealacsonyítónak tartotta hogy a "vadaktól" lesnek el ilyen dolgokat.
Ezért ő igyekezett pont az ellenkezőjét csinálni mint Amundsen.
Kutyák helyett pónikat és benzines vontatókat hozatott, szőrmeruhák és hálózsák ehelyett helyet tollal töltött ruhákat stb amik majdhogynem használhatatlanok voltak az Antarktiszi körülmények között.
Az esemény végigmenetele már ismert.
Kirei 2018.03.27. 23:36:57
A rémen lehet agyalni, hogy mi az isten lesz, hogy fog kinézni és mekkora szerepe lesz a sztoriban.
ügyfélszolgálatos 2018.03.27. 23:45:25
Elegem van a sok hülye parasztból.....
Loralai 2018.03.28. 00:21:54
ügyfélszolgálatos 2018.03.28. 01:51:41
Loralai 2018.03.29. 08:55:01
Kérdő101 2018.03.29. 22:26:53
Kérdő101 2018.03.29. 22:28:01
vadász2 · http://kariblog.blog.hu 2018.03.30. 10:38:36