Az egyik legváratlanabb dolog, ami 2017-ben történt velem, hogy egy baráti sugallat hatására elkezdtem nézni a Tóth János című sorozatot. Idén előtte olyanokat néztem, mint a Homeland, Fargo, The Handmaid's Tale, The Man in The High Castle, szóval mi sem állt távolabb tőlem, mint egy jó kis köztévés sitcom. Ódzkodtam is tőle, de aztán hagytam magam rábeszélni, és egyáltalán nem bántam meg. Sőt, húsz rész után egész nyugodtan ki merem jelenteni, hogy a Tóth János egy egészen üdítő magyar sorozat lett.
A sztori röviden: Tóth János huszonhét évig osztályvezető volt a közigazgatásban, aztán egyszer csak összeomlik az élete. Elveszíti az állását, kiderül, hogy az anyja összejött egy gimnáziumi haverjával, az egyetemista unokatestvéréhez költözik, akinek nem tudja elviselni szakmunkás lakótársát. Innen indulunk, ami még önmagában nem ígér sokat. A haverom bejáratos anyám agyába vonal főleg az Amerikai pite szintű szívós-fingós vígjátékokból lehet ismerős, azonban szerencsére jóval több van a Tóth Jánosban, mint ennek a poénnak a rogyásig történő ismételgetése. Annál is inkább, mert a sorozat vezérfonala, hogy Tóth Jánosnak 55 évesen közigazgatási múlttal a háta mögött munkát kell keresnie. Ez pedig nem éppen egyszerű, hiszen mint kiderül, a főhős nagyjából semmihez sem ért, azon kívül, hogy van egy nagyjából alapszintű, a munkaerőpiacon nagyjából értelmezhetetlen képzettsége.
Úgyhogy rögtön az elején kiderül, hogy nem marad neki más út, csak a közmunka. A közmunka pedig szarra sem jó,
ha bármi haszna lenne annak, amit csinálok, biztos fizetnének is érte, így meg nem kérdezősdködök, azt mondták, vágjam le, levágom
- mondja egy indokolatlanul füvet nyíró közmunkás.
A közmunka-shaming nemcsak egy pillanatra előkerülő gag, a sorozatban több részen keresztül követhetjük a közmunkázó Tóth János sanyarú sorsát, amelyből pontosan kiderül, mennyire értelmetlenül zajlik például az utcaseprés a közmunkás brigádoknál. Ami az állami szférát illeti, rövid, de nem túl derűs betekintést kaphatunk a kormányhivatalok működésébe is.
Csábító lenne azt mondani, hogy a Tóth János közpénzből húzza rá a vízes lepedőt a Fidesz-rezsimre, azonban távolról sem erről van szó. A Tóth János egy szarkasztikus sorozat, de a kritika nem a politikával foglalkozik, hanem a pesszimista, saját mocsarában dagonyázó, keserédes magyar társadalom hangulatát festi le.
Egy olyan világot mutat be, amiben a legnagyobb szórakozás sokszor, ha az emberek a sárga földig leisszák magukat, ahol a családtagok, barátok egymásban is csak annyi bízhatnak, hogy ha anyagiagról van szó, gondolkodás és lelkiismeret-furdalás nélkül átbasszák egymást, és ahol az állampolgár az állam számára csak egy arctalan porszem. De azért ha valaki aktuálpolitikai áthallást keres a sorozatban, könnyen megtalálhatja, leginkább Tóth János és a házban lakó török bevándorló kapcsolatában.
A nyitottságtól, együttérzéstől és a mások elfogadásától fényévnyi távolságra álló Tóth János pontosan olyan mély gyűlölettel kevert előítéletekkel fogadja a magyar akcentussal szépen beszélő barátságos, beilleszkedni akaró törököt, ahogy mostanából a magyarok fogadják az idegennek tűnő embereket. A sokszor meglepő cselekmény és az alkalmanként ütős helyzetkomikumok mellett a Tóth János legnagyobb erőssége Mucsi Zoltán, aki szépen hozza a főszereplő karaktert. Húsz rész alatt még pillanatokra sem sikerült azonosulni vele, kicsinyes, ingerült, önző és hazug, ugyanakkor a jellemfejlődés jeleit is mutatja. A sorozat harmadára már egész jól összebarátkozott a török szomszéddal.
Ami viszont elég zavaró, hogy a többi szereplő eléggé egydimenziósra sikerült, és ezen a színészek játéka sem segít sokat. Főleg János unokaöccse (Balázs) és a barátnője (Szilvi) jeleneteinél éreztem azt többször, hogy jöhetne már a következő snitt. A másik problémám, hogy a sorozat ugyan vicces, de nem annyira, mint egy sitcomtól várnám. Minden részben van pár jó gag, de sajnos elég sok az üresjárat.
Összességében a Tóth János egy érdekes próbálkozás, hol több, de inkább kevesebb jó pillanattal. Nem bánom, hogy megnéztem belőle húsz részt, és kivételesen azt sem, hogy erre költöttek az adómból. Valószínűleg egy-két részt még meg fogok nézni, de valami csodának kéne történnie, hogy végigküzdjem magam az 52 részes évadon.
A sorozat csütörtök esténként megy a Duna TV-n, az epizódokat pedig vissza lehet nézni a közmédia honlapján. A Tóth János nagyjából most tart a háromnegyedénél, valamikor jövő tavasszal lesz majd vége.
theus 2017.12.21. 09:43:46
Esetleg, hogy Mucsi idegesen ordibál?
Mikó? 2017.12.21. 10:08:21
mikimackó 2017.12.21. 10:21:29
bovorac 2017.12.21. 10:42:50
időnként fojtottan - ordibál, az kicsit sok.
bovorac 2017.12.21. 10:45:12
Samott 2017.12.21. 10:56:01
oc 2017.12.21. 10:56:32
mikimackó 2017.12.21. 11:49:51
bovorac 2017.12.21. 11:59:37
Dolgozzatok! 2017.12.21. 12:19:49
Sidaries · http://delorean.blog.hu 2017.12.21. 12:25:35
Master of Disaster 2017.12.21. 12:45:43
a HR-es, angolnyelvü poén vitte a pálmát, ott sírva röhögtünk, de más "csúcsra" nem emlékszem
Ballib Cenzúrázók Réme 10 2017.12.21. 15:02:03
A ballib hazudozással ellentétben az ország sebesebben fejlődik mint bármikor, ma már visszavándorolnak az elmúlt nyolc évben elmenekült magyarok és a Teszko is tele van vásárlókkal ami jól mutatja hogy az emberek nagyon tehetősek lettek Orbán Viktor kormányzása alatt. Ezt persze a liberálisok próbálják elhazudni, Tóth Jánosokat találnak ki maguknak.
Persze a Mészáros családról nem írnának regényt, mert akkor kiderülne, hogy a társadalom legmélyebb rétegébőljövő, nyolcosztályt épp hogy elvégzett, a falusi reménytelenségben leledző egyszeri magyar emberből is lehet sikerember, aki a szorgalmával és a tudásával még a Zukerbergert is túlszárnyalja. És ezt bárki eerheti ma Orbán Viktor országában, csak éppen be kellene állnia a nemzet soraiba és nem pedig a Soros által pénzelt álcivilek soraiba.
scsaba1 2017.12.21. 17:54:00
Gondolom ezt a poént a A tökös, a török, az őr meg a nő (tán francia?) filmből nyúlták. Ott is visszatérő poén volt, hogy a kurd főszereplőt letöröközik. Mert egyébként valóban: a törökök meg a kurdok pont olyan kutya-macska viszonyban vannak, mint a katalánok a spanyolokkal, a magyar a románnal stb..stb...
scsaba1 2017.12.21. 18:07:19
Mondjuk a Munkaügyek sem volt mentes a magyar vígjátékokra oly jellemző színpadias-operettes ripacskodástól. Illetve egy rahedli közalkalmazotti státuszban dagonyázó ismerős különféle sztorijai után nem tudtam nem dokumentumfilmként nézni és inkább felkúrtam magamat rajta, mint térdcsapkodva nevettem...
Vantara Béla 2017.12.21. 18:50:28
"hála az új egymilió (sic!) állásnak amit Orbán Viktor teremtett"
igen, azzal, hogy a szakképzett munkaerőt külföldre kergette, a cégek ráfanyalodnak az ilyen tóthjánosokra is. neked is csak ezért van mégállásod a 80-as IQ-ddal
" az ország sebesebben fejlődik mint bármikor"
az EU-s pénzek nélkül 2008 óta minden évben csökkent volna a GDP
" ma már visszavándorolnak az elmúlt nyolc évben elmenekült magyarok"
milyen gyönyörű freudi elszólás. de még nincs 8 év, csak 7 és fél. és persze dehogy vándorolnak vissza, ez wishful thinking, béna vagy
"a Teszko is tele van vásárlókkal ami jól mutatja hogy az emberek nagyon tehetősek lettek Orbán Viktor kormányzása alatt"
igen, a "teszkós" közismerten a luxuscikkek szinonimája
"aki a szorgalmával és a tudásával még a Zukerbergert is túlszárnyalja"
"Mészáros Lőrinc" (értsd: Orbán Viktor) vagyona: 100 milliárd forint
Mark Zuckerberg vagyona: 50 milliárd dollár
de hát miért pont a matek menne neked, ugye
körülbelül öt intellektuális harakirit követtél el egyszerre a kommentedben, szerintem mondd le az internetet, innen már nem jutsz feljebb
Vantara Béla 2017.12.21. 19:52:46
ennek a sikerembernek az a mailcíme, hogy "meszaroslorinc@freemail.hu" :DDDDDDDDDDDD
köszönöm a kommentált 2018.02.13. 14:58:54
@scsaba1: olybá tűnik ezekből, hogy a hatásvadász ripacskodás szintjén tart a magyar színészet. Ami színházban nem igaz, tv-ben már az, de nem profik által lebutított szerep formájában, hanem amatőrök ripacskodásai vannak, igaz, az legalább natív velük. Mucsi valószínűleg jó pénzt kap ezért.
@bovorac: milyen tekintetben vérprofi? Nekem nem sikerült ilyen rétegét felfedeznem. A Szomszédok az adott korszellem nyelvén szólt mindenkihez, mindenkié volt, a BK meg a bugyuta és érzelmileg visszamaradottak acsarkodásaira, áskálódásaira épül jobbára. Zubog az izzadtság a produkcióikból, értelmes ember számára motivációjuk nulla, így a nézésre irányuló is az, akárhányszor néztem bele, nem tudok olyan pillanatot említeni, amikor ne szövegfelolvasás történt volna, valamicske kis hitelesség szag helyett. Nem tudnak úgy hangsúlyozni és hazudni a kamerába, hogy ne ordítsák intonációval, testbeszéddel azt, hogy "kurvára szerepet játszom!". Egyfajta felvett arcpolitika is lehetne ez, hátrányból előnyt kovácsolandó, de ez igazából semmihez nem jó. A célközönségnek mindenesetre megfelel. A nézhetetlenség - idővel kiderüléses gondolatodat frappánsnak találom, valóban így van.
@mikimackó: ez aztán a derék párhuzam.
mikimackó 2018.02.13. 15:46:08