Redditen nagyjából minden felhasználó azt játszotta a Westworlddel, amit a Man In Black az igazi vadnyugaton, és a játék mélyebb szintjeit kereste. Nos, páran rá is akadtak a jelek szerint, legalábbis akkora véletleneket találtak, amik már túl vannak a sima legyintésen. Spoileresen folytatjuk, úgyhogy még van idő visszafordulni a Westworld-kezdőknek.

Az egész elmélet William, vagyis mint megtudtuk, Man In Black feleségével kezdődik. Julietet csak képen látjuk, ez az a fotó, amitől Dolores apja, Peter Abernathy I. a későbbi idősávban rövidzárlatot kap, és ami miatt le is szerelik szegény robotot. Azt, hogy ez valóban William akkor még csak menyasszonya, később felesége, a 9. részben tudjuk meg.

Ez az a kép.

Erről viszont egy redditelő elég hamar kiderítette, hogy nem a sorozathoz készítették külön, hanem egy úgynevezett stock photo, bárki megveheti a Getty képei közül. A címe egyébként: taxi halad el egy nő mellett a Times Square-en éjszaka.

Vagyis Julietet nem gondolták túl, egy random valaki, aki csak arra kellett, hogy ne beszéljenek róla, mint Columbo feleségéről, hanem legyen egy arc is a névhez.

A dolog ott válik durvává, hogy ezt a képet egy Erik Von Weber nevű fotós készítette. Weber ugye Arnold vezetékneve.

Ha megnézzük a Gettyben Erik Von Weber képeit, találunk 28 oldalnyira valót, köztük olyanokat, amik NAGYON közel állnak a Westworldhöz.

Például egy cowboyt a pusztaságban.

Vagy fehér vegyvédelmi ruhás fickót.

Vagy hófehér, vágtázó lovat.

Meg egy pont ugyanolyan szamurájt, mint a SW földalatti laborjában.

Persze Erik Von Weber 28 oldalnyi Getty-képe mellett egy gyors Google-kereséssel kiderül, hogy könyvekben is előszeretettel használják a képeit illusztrációnak, tehát ha csak nem kezdték el a Westworld mitológiáját építeni (a robotok?) 2008 táján, akkor a világ legnagyobb véletlenjeiről beszélhetünk.

Vagy simán csak leolvad az arcunk, amikor a képen látható Juliet feltűnik a második évad egyik flashbackjében.

(Vagy a Westworld mindenkinek pareidoliát okozott - olyan illuzórikus érzet, amely során bizonytalan és véletlenszerű ingereket (hangokat vagy képeket) konkrétnak és tisztán kivehetőnek érzünk.)