Hat évad alatt a The Walking Dead nem sokszor tudott sokkolni engem, az első ilyen Rick feleségének szülése és halála volt, a második meg a két kislány halála az amúgy kiváló The Grove című részben. Na jó, volt egy harmadik is, amikor Rick húzott egy Jack Bauert, és kiharapott egy gigát, amikor Carlt éppen meg akarta erőszakolni valaki. A hetedik évad visszatérő epizódja viszont eléggé odavert, és még most sem tudom eldönteni, hogy ez most jó vagy sem. Spoileresen folytatjuk.

Mondom, spoiler.

Fent kicsit túloztam, azzal is sokkolt a TWD, hogy a hatodik évad végén nem mutatta meg, kinek a fejét veri szét Negan, mert úgy éreztem, átbasztak, hiszen akkor is simán ott lettem volna a hetedik évad nyitórészénél, ha megmutatják, hogy kit amortizál le a sármos főgenyó szögesdróttal betekert baseballütője. A hétfői nyitórészt látva viszont azt mondom, jól tették, hogy nem mutatták meg akkor, mert az új epizód, így, ilyen szerkezetben ütött igazán nagyot, és bocs az “ütött” szóért, de tényleg.

Annak idején az is eszembe jutott, hogy el fogják sunnyogni az egészet, és csak pár, gyorsan vágott, szomorú zenére hangolt képet látunk majd A Rémtettről, és lassított felvételben sikoltozó nőket és nagy, kövér férfikönnyeket magukból kipréselő macsókat vágnak be alá. Most meg azt mondom, hogy nem bántam volna, ha a The Walking Dead azon a hídon nem megy át, aminek a végén két péppé vert fejű hulla hever a porban. Nagyon sok kritika érte a sorozatot amiatt, hogy nem elég erőszakos, mármint rengeteg ember-ember gaztett van elsumákolva: a Kormányzó kalandjai közül is kivették a legmegdöbbentőbbeket (pl. azt, amikor Michonne először feldug a seggébe egy kanalat, majd kivájja vele a szemét, és ezután levágja a farkát), és így tovább.

Akik a képregény brutális erőszakosságát kérték számon a sorozattól, egy dologgal nem számoltak. Azzal, hogy ami fekete-fehérben, rajzolva elviselhető, az színesben, élőszereplőkkel eljátszva sokkal durvább, sőt, kifejezetten taszító. Az ahogy Abraham és utána Glenn fejének a szétverését megmutatták, nemcsak szokatlanul zsigeri és naturalista volt, hanem nagyon taszító és undorító. Simán meglettem volna Glenn kigúvadó szeme vagy a szétvert koponyából a földre folyó agyvelő mellett utolsókat remegő keze nélkül, és azt sem hiányzott, ahogy az utolsó jelenetben egy zombi éppen felnyalja Abraham fejének véres cafatait (már ami nem a Lucille nevű baseballütőről lógott le, amit, hát miért is ne, megint csak perceken át mutogattak.)

Elképesztően álszent és képmutató az, ahogy a sorozatban az erőszakot, a káromkodást és a meztelenséget kezelik. Az az egy órás horrorpornó az oké, de bazdmegelni vagy egy pár női mellett megmutatni azt már nem lehet, attól az erkölcscsőszök a plafonig ugranak. Pedig Neganhez pontosan úgy hozzátartozik a fuck szó használata, mint a baseballütő, és így a karakteréből nagyon sok elvész, tessék nekem elhinni (a képregényt olvasók tudják, miről beszélek). Azt viszont simán megértem, miért így rakták össze az epizódot, miért sokkolták a nézőket azzal, ahogy megmutatják, mit jelent valóban az “erősebb kutya baszik” mondás.

Ebből a szempontból az egyik legjobban felépített, legprofibban rendezett epizód volt (egy hibával, amit Greg Nicotero sminkmesteristen és egyben a rész rendezője is elismert: Neganre nem fröccsent a vérből), ami úgy vitte a hullámvasúton körbe a nézőt, hogy amikor már azt hitte, hogy ennél nem lehet brutálisabban gyomron rúgni, hogy már több kín és borzalom nem vár rá, akkor kap egy újabb adagot a képébe. Mondom, ha szigorúan csak szerkesztési szempontokat nézünk, ennél jobb epizódot még nem tett le az asztalra a TWD, kíméletlenül megmutatja, hogyan lehet megtörni egy embert úgy, hogy a végén az egykoron oly magabiztos seriffből egy üveges szemekkel a földön szűkölő roncs legyen. Nincs az az apa, akinek ebben a helyzetben (vágd le a fiad karját, vagy kinyírunk nyolc másikat, és őt is) racionálisan tud gondolkodni, vagy az érdekli, hogy ez kívülről hogy néz ki.

A képek jó, a színészi játék, legalábbis Andrew Lincolné és Jeffrey Dean Moragané hibátlan, a többiek meg amúgy is csak azért voltak ott, hogy remegjenek és ijedt arcot vágjanak. Akik ismerik a képregényt, még egy fokkal jobban rettegthettek, hiszen a Negan+balta kombinációban simán benne volt, hogy Rick végre elveszti a karját (a Kormányó csapta le jó régen), bár amikor feltűnően sokat mutogatták a szerszámot, én már sejtettem, hogy ebből nem lesz amputálás. Glenn halála miatt van kisebb háborgás a neten, de tulajdonképpen érthetetlenül, hiszen a karakter a képregényben is itt halt meg, és egyszer már megúszta a kaszást (szerintem azzal tesztelték, milyen reakciókra számíthatnak később). Abrahamnak már régóta halottnak kellett volna lennie (Denise lenyilazása megvan? Úgy halt meg a képregényben) és a karakterre már nem sok szükség volt a sorozatban sem.

Szerintem az írók most azért gázoltak patakvérben bokáig. mert ha nem lett volna ennyire megdöbbentő az erőszak kéjes tobzódása a képernyőn, akkor Negan, különösen az őt alakító Jeffrey Dean Morgan miatt, egyszerűen nem lett volna elég félelmetes, nem utálták volna annyira a nézők. Mostantól viszont megvan a tévétörténelem leggyűlöltebb karaktere.