Ha nem tudom előre, hogy ez egy botrányos epizód lesz, akkor eszembe nem jutott volna az első tíz percben, hogy az Összezárva Friderikusszal Árpa Attilával készített epizódjával valami nem stimmel. Bejött a pali, ahogy előtte Tóth Gabi, Rubint Réka vagy éppen Gyurcsány Ferenc, pont úgy rácsodálkozott a környezetre, mint az eddigi vendégek, és hozzájuk hasonlóan leült inni Sándorral, mert az ember ezek szerint csak akkor tud fesztelenül beszélgetni, ha van benne egy kis pia. Közösen megnézték a családi fotókat és elkezdtek beszélgetni Árpa gyerekkoráról, a karrierje kezdeteiről és hasonlókról. Árpa nem tudom, milyen a magánéletben, mennyire közlékeny és nyílt, az viszont hamar kiderült, hogy a Gyurcsány-féle, hosszúra nyúlt, magyarázkodós-anekdotázós beszélgetést itt el lehet felejteni, mert Árpa nem jó alany erre.

Ő szeret nagyokat hallgatni.

A szerkesztők meg úgy voltak vele, hogy néhány csend beszédesebb, mint a szófosás, így zenét toltak a nagy hallgatások alá, Friderikuszt és az elméletileg hozzá 24 órára beköltöző riportalanyt keresztbe vágták feléje, és megmutatták a csendet. Amiben nem történik semmi. Az, hogy Árpa mikortól érezte magát annyira kényelmetlenül, hogy már csak egyszavas válaszokat adjon, és hogy pontosan ennek mi volt az oka, az a műsorból nem derült ki, a vágással meg ugye elég jól lehet manipulálni. Nem azt mondom hogy van valahol egy kivágott jelenet, amiben Friderikusz halálra cikizi Árpát, és mi már csak ennek a folyományával találkoztunk, de valahol, valami félre ment, mert az eleve zárkózottnak, unottnak tűnő színész-rendező-producer, a Való Világ egykori kitalálója (aki most már elborzadva néz a teremtményére és a kereskedelmi tévézésre) egy idő után kezdett elviselhetetlen lenni, és ha ezt én a tévé előtt látom, odabent kurva nagy bajban lehetett Friderikusz.

Az, hogy szakembere dolgoznak mögötte, és hogy ő maga sem most kezdte a tévézést viszont azt garantálta, hogy ebből úgy fognak kijönni, hogy

• legyen műsor,
• azt Árpa ne tiltsa le,
• és mindketten jól jöjjenek ki a félresikerült kalandból.

Árpa lelkiállapotát megítélni megint csak nem az én dolgom, én néző vagyok, aki vasárnap este fél tízkor azért ül le a tévé elé, hogy szórakozzon. Nem érdekel, hogy a riportalanynak a felvétel idején szar kedve volt, az viszont igen, ha ebből (kedvetlen alany, egyre idegesebb riporter,) nem olyan műsor jön ki, amilyet eddig kaptam, és amilyet várok. Hogy a vágók vért izzadtak ezen a 46 percen, az tuti, Árpa hajnal kettőkor rongyolt ki a stúdióban felhúzott modellakásból, azaz úgy tíz órát volt bent, ami elméletileg elég egy műsor összerakásához, de ha annyira passzív a pali, mint Árpa volt, akkor a dolog nehézségi szintje exponenciálisan nő. Árpáról az derült ki, hogy az apja egy takarékos ember, a lánya a mindene, nem akar többé tévézni, pocsék színésznek tartja magát, láthatóan bántja, hogy nem futott be hollywoodi karriert, és az is, hogy nincs ideje amerikaifutballozni.

Voltak olyan momentumok, amik nagyon emberinek tűntek, és ilyenkor az adás is meglendült, pörögtek a kérdések és válaszok, sor kerül némi anekdotázásra is, de amikor Friderikusz igyekezett volna lehántani egy réteget Árpa lelkéről, akkor befordult, és csak minimális információt adott át, amivel rettenetesen megkeserítette Friderikusz dolgát, aki tapasztalt tévés lévén az adás felénél már pontosan tudta, hogy ebből nem lesz énekes halott, és azon dolgozott, hogy ebből a katyvaszból minél kevesebb sérüléssel kerüljön ki. Egy ponton Friderikusz annyira megunja a dogot, hogy rá is kérdez, mi bajod van neked, Attila, majd folytatja tovább a kérdezősködést, míg tudja, de már itt érződik rajta, hogy nem sok van már ebben a műsorban.

Az ilyen esetek előfordulnak, mi van akkor, ha a stúdióba menet kap egy rossz hírt a delikvens, de nem akarja lemondani a forgatást, mert a végén csak van egy csekk, amin az ő neve szerepel kedvezményezettként, és amikor majd beváltja, úgysem foglalkozik azzal, hogy mi volt 2 perce a TV2-ben. A megmentett anyag utolsó tíz perce egy terápiás kisfilm, amiben Árpa arról beszél burkoltan, hogy a feleségével megromlott a kapcsolata, és kurvára nem érdekli Friderikusz és szarik ő a bulvárra, és bocs, de nekem ez nem megy, a műsorvezető meg elengedi a dolgot, jól van akkor barátom, menj haza, oldd meg, és ha majd úgy gondolod, és lesz még műsor öt év múlva, akkor dumálunk.

Nagy felhajtás volt, csendesen elült, tessék továbbhaladni, nincs itt semmi látnivaló.