Mindig igyekszünk figyelemmel kísérni a közmédia saját zenés műsor próbálkozását, A Dalt, aminek ugye annyi a lényege, hogy Rákay Philip, Csiszár Jenő és a szakmai grémium eldönti, hogy szerintük milyen dallal ildomos indulni egy olyan komoly zenei eseményen, mint az Eurovíziós Dalfesztivál. Így nem véletlen, hogy egész komoly feltételeket szabnak az induláshoz, amiket végigfutva néhol szomorú, néhol meg kifejezetten szórakoztató dolgokra lehet bukkanni.

A pályázatból például kiderül, hogy a győztes majd nem Magyarországot, a magyarságot, a magyarokat képviseli, hanem Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt-t.

Az Eurovíziós Dalfesztiválon magyar színekben induló versenyző az őt nevező Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt-t (a továbbiakban a pályázat kiíróját) képviseli a nemzetközi versenyen.

Aztán jönnek a pályázati feltételek, amik elvileg azért vannak (és voltak már ugyanezek tavaly is), hogy ne lehessen csak úgy bárkinek bármit nevezgetni.

Csak olyan, énekes vagy együttes (a továbbiakban előadó) nevezhet, akinek korábban már megjelent zenei albuma vagy országosan játszott rádió- illetve televízió-felvétele, és rendelkezik lemezkiadóval és/vagy hivatásos zenei menedzserrel kötött szerződéssel.

Ez azért is különösen érdekes kikötés, mert halvány emlékeim szerint a tavalyi mezőnyben induló Passed Mesmerize c. száma volt az első általuk publikált dal, amit a Petőfi Rádió csak A Dal promózásaként kezdett el játszani 2015-től. Alig alakultak meg előtte, nemhogy hivatásos zenei menedzserrel kötött szerződésük lett volna. Bár lehet ezt a novemberi Index-posztot ítélték meg roszágosan játszott rádió- illetve televízió-felvételnek. Az meg különösen szórakoztató, hogy az MTVA szerint ki lehet hivatásos zenei menedzser, mert ugyan vannak ilyen OKJ-k és képzések, de a hivatásos zenei menedzser annyira állja meg a helyét, mint egy DJ Jeszy által kiállított DJ-igazolvány.

Ha a stockholmi verseny elődöntőjéig terjedő időszakban valamelyik előadó ellen büntetőeljárás indul vagy van folyamatban, illetve közfelháborodást vagy botrányt okozó viselkedést tanúsít, a pályázat kiírója a verseny bármelyik fázisában kizárhatja a pályázók közül.

Még szerencse, hogy a súlyos testi sértéssel vádolt Kállay-Saunders András esetében nem élt ezzel a lehetőséggel a közmédia, biztos előre érezték, hogy a jó helyezés érdekében megéri néha megengedőnek lenni. Pláne, ha a nemzetközi szabályzatnak nincs is erre vonatkozó kitétele.

A pályázat kiírója a dalok magyar nyelven való éneklését támogatja.

Ehhez képest Kállay-Saunders András és Csemer Boglárka is angol nyelvű dallal nyerte meg a hazai versenyt.

Egyébként még van pár olyan, inkább csak érdekességként kiemelt információ, amit lehet sokan nem is tudtak a műsorról:

• kötelező a fél-playback, vagyis az énekhang valóban élő, de hangszerek csak díszletek lehetnek
• hatnál többen nem lehetnek egyszerre a színpadon
• és annak ellenére, hogy "a pályázat kiírója a dalok magyar nyelven való éneklését támogatja", azért a biztonság kedvéért megírták az összes kikötést angolul is.

Azt azért mindenképpen hozzá kell tenni, hogy az idei kiírás nem különbözik szinte semmiben a tavalyitól, maximum annyi, hogy a magyar nyelven előadott dal csak ajánlott volt, nem pedig támogatott.