Ron Perlman a monte-carlói tévéfesztiválra nem azért jött, hogy egy konkrét sorozatot promózzon, hanem zsűritagnak - a minisorozatok zsűrijében ült a Hídból ismerős Kim Bodnia társaságában. Ettől még persze van neki olyan sorozata, amiről lehetett beszélni, az Amazonnak forgatta a Hand of God címűt, korábban hat évet töltött el egy Harley Davidson nyergében a Sons of Anarchyban, és így tovább, de persze a filmes karriert sem szabad elfelejteni, aminek egyik kétségtelen csúcsa a Hellboy 1-2 volt. Tíz percet kaptunk vele, ez lett belőle.     

Hogy áll a Hand of God forgatása?

Most fejeztük be az első évadot. Hogy aztán lesz-e folytatás, azt nem tudhatom, sajnos nem az én döntésem, hanem a főnökeimé, akik ebben az esetben az Amazonnál dolgoznak. De úgy tudom, bejött nekik.

Mennyire elégedett a sorozattal?

Számomra ez volt pályafutásom egyik legmeghatározóbb, egyben legkielégítőbb élménye, mármint művészi értelemben véve. Itt tudtam kiteljesedni úgy, ahogy mindig is akartam. A forgatókönyvek egytől egyig mind tökéletesek voltak, nagyszerű szereplőgárdával dolgozhattam együtt, a karakterem pedig a legösszetettebb volt, amit valaha eljátszhattam. Olyan mértékű kihívást jelentett, amilyennel nagyon régóta nem találkoztam. Nagyon szeretném, ha a sorozat mág jó sokáig készülhetne, de mint említettem, ez nem az én döntésem, még úgy sem, hogy ez egyik producere én vagyok. Minden azon múlik szerintem, hogy milyen lesz a fogadtatása, ha sokan megnézik, lesz következő évad.

A Hand of God az Amazon egyik olyan pilotja, amit a közönség elég magasra pontozott ahhoz, hogy sorozat legyen belőle. A könyváruházból a nyugati világ legnagyobb online kereskedőcégévé avanzsált Amazon ugyanis úgy kezdett bele a sorozatgyártásba, hogy több projektet bekért pilotra, ezeket közzétette a nagyközönség számára, és azokat, amiket a legmagasabbra pontoztak, berendelte sorozatra. Ilyen például a nálunk a Foxon látható Harry Bosch - A nyomozó is. Perlman sorozata egy olyan korrupt, meglehetősen meredek dolgokat csináló bíróról szól, aki meg van arról győződve, hogy Isten utasításait végrehajtva kell önbíráskodnia. További szereplők: Dana Delany, Andre Royo, Garret Dillahunt és Alona Tal.     

Miért olyan meghatározó ez a karakter?

Mert megvan a kellő súlya. Egy olyan bíróról van szó, aki többgenerációs, kvázi arisztokrata családból származik, aki mindig mindent megkapott és elért, és most olyan helyzetben találja magát, amivel nem tud mit kezdeni: a fia haldoklik, és nem tehet semmit. Hiába van pénze és hatalma, ez semmit nem ér, nem befolyásolhatja azt, ami a fiával történik. Tulajdonképpen eszét veszti a fájdalomtól, és már nem érdekli semmi, olyan dolgokat tesz, amiket egy bíró soha nem tehetne meg, de leszarja, mert megvan hozzá a pénze, hogy mindent elkenjen. Soha nem szenvedett vereséget, csak a győzelmet ismeri, és most itt áll egy olyan helyzetben, amikor életében először vereségre áll.

Mi a cím jelentősége? (Hand of God = Isten keze)

Egy templom neve, ahol a bíró megnyugvást talál, egy evangelista egyházról van szó egyébként, tudja, mint amit a tévében lehet látni a sok cirkusszal meg bohóckodással. Ez az egyház viszonylag új, és éppen azon vannak, hogy tehetősebb klientúrát bevonzzanak, na ehhez pont kapóra jön a bíró, aki láthatóan nincs jól, így behálózzák, ő meg a lelki megnyugvásért cserébe jó nagy összegekről szóló csekkeket ír nekik. De legalább cserébe megmentik a lelkét, az is valami. Megkeresztelik, és rávezetik a Jézushoz vezető útra. A bíró és Isten között kialakul egy olyan kapcsolat, ami onnantól kezdve az egész életét befolyásolja és irányítja majd. És onnantól válik érdekessé a dolog, hogy a karakter igyekszik a pragmatikus énjét és a spirituálist egyensúlyban tartani. Ez valami elképesztően nehéz színészi feladat, imádtam is.

Önnek van kapcsolata Istennel?

Hát, remélem. Tőle kellene megkérdezni, mert ami engem illet, jóban vagyunk.

Mennyire szerette vagy gyűlölte a Sons of Anarchy Clay Morrowját?

Eleinte nagyon kedveltem, mert volt integritása és megértettem, mit miért tesz. Azt, amivé vált, viszont meggyűlöltem, és nagyon kényelmetlenül éreztem magam a bőrében. Nézze, ezt már sokszor elmondtam sok helyen: a sorozat negyedik évadától kezdve kurvára nem értettem egyet azzal, amit csináltak belőle, és ezt jeleztem is Kurt Sutternek, a sorozat alkotójának, de persze ez nem jelent semmit. Az is idegesített, hogy gőzöm nem volt, merre halad a sorsa, ő volt az egyetlen, akinek a fejében összeállt a sorozat összes szála, és ennek megfelelően alakította a sorsokat. Azt mondjuk nem bántam volna, ha egy kicsivel hamarabb szól, hogy kinyírja Clayt, de a tévé már csak ilyen. Cseppet sem bántam, hogy nem kell többé ezt a figurát alakítanom. Hat év elég volt belőle. Másrészről viszont tökéletesen megértem, hogy az alkotók nem vehetik figyelembe az én érzéseimet, és azt, mennyire kényelmetlen az a szerep, amiben vagyok éppen - a Hand of God-ban a bíró szinte csak olyan dolgokat művel, amikkel én, Ron, rohadtul nem értek egyet, és nagyon nehezen tudok elszámolni a lelkiismeretemmel, de pont ettől lesz érdekes.

Van egyébként kedvenc karaktere?

Mindet nagyon szeretem, de Hellboy közelebb áll a szívemhez, mint a többi. Gondolom rá akart kilyukadni, hiszen a második filmet Budapesten forgattunk.

Ja, valami ilyesmi.

Tudja, rém idegesítő, hogy annak idején, amikor Guillermo Del Toróval leültünk megbeszélni a Hellboyt, és ez ugye nem ma volt, hanem vagy tíz éve, akkor arról volt szó, hogy ez egy trilógia lesz. Így is mentünk neki a dolognak, ezt kommunikáltuk, erre készítettük fel a közönséget, itt az első, az a bevezetés, jön majd a második, ami szétver mindent és emeli a tétet, és majd a harmadikban mindent lezárunk, és az lesz a legnagyobb, leglátványosabb darabja a trilógiának, akkor kapja meg azt a lezárást a néző, amire várt. Erre elkészítettük az első kettőt, és azóta csak csend és hullaszag. Személyes küldetésemnek tartom, hogy a harmadik film moziba kerüljön, és nem nyugszom addíg, míg ez meg nem történik.

Mi hiányzik ehhez?

Na vajon: pénz. De ez nem fog megakadályozni abban, hogy elkészüljön a film, eddig sem zavart, ha csak pénz kellett valamihez, mert megszereztem.

Miért ilyen fontos a Hellboy 3?

Mert Hollywood mostanában szinte csak szart gyárt. Futószalagon jönnek a felejthető, sok száz millió dollárból összerakott, de teljesen felejthető popcornfilmek. Szükség lenne valami igazán szépre, nemesre, és a Hellboy 3 pont ilyen lesz. Olyan érzésem van, mintha a római birodalom bukását nézném, 3D-ben. Az ösztönös reakcióm, hogy ettől olyan messze eltávolodjak, amennyire csak lehet, és azon dolgozzak, hogy a mozi megint olyan legyen, mint amilyen volt, hogy ismét egy művészeti ágnak lehessen tekinteni. A filmekben minden megvan, ami a többi művészeti ágban: képek, mint a festészetben, hangok, mint a zenében és ehhez jön egy olyan dinamika, ami a többiek fölé emeli. Óriási élmény valami olyat alkotni, amit utána megoszthatsz emberek millióival, akik mind más és más érzéssel hagyják el a termet - ez utolérhetetlen.

Mi a helyzet a tévével?

A világ televíziózásáról nem tudok nyilatkozni, mert nem ismerem, de az USA-ban a tévé újabb aranykora köszöntött be nem is olyan régen, és most fogjuk a csúcsra járatni. Egyre több csatornán érhető el a jobbnál jobb tartalom, a Hulu, a Yahoo, az Amazon és a Netflix is folyamatosan gyártja a sorozatokat, de ott a kábeltévé, az AMC, az FX, a fizetős kábeladók, csak győzzem sorolni. Ebből a masszából csak kiváló tartalommal lehet kiemelkedni, és a tévében erre egyre több a jó példa, míg a moziban a filmek egy kaptafára készülnek, és egymást majmolják. Ha igazán eredetit akar látni az ember, bekapcsolja a tévét - ez húsz éve még nem így volt, sőt. Mindenki tévézik, aki igazén szabadon akar alkotni.

Szentségtörés lenne azt felvetni, hogy a Hellyboy 3-ból egy minisorozatot forgasson?

Igen.

Miért?

Mert nem ugyanaz a médium. A Hellboy 3-at moziban, nagy vásznon kell megnézni, és olyan eszközökkel megvalósítani, melyek a kis képernyőn egyelőre nem működnek, vagy csak iszonyú drágán. Ha valaki tévére akarja adaptálni, hajrá, de én abból nem kérek, és nem is fogok benne részt venni.