Ahogy indult a Gotham, nem hogy nem voltam fan, de inkább a katasztrófát láttam csak magam előtt, az évad végére viszont jelentős változásokkal szerencsére sikerült jó irányba terelni az ifjú Bruce Wayne és társai kalandjait. A tökéletestől persze még messze a sorozat, de ha így marad minden, a DC komoly zászlóshajót kapott, és mindezt úgy, hogy az olcsó adukat ki sem kellett játszania. Kattra szpoilerek, vigyázat!

Az évad elejének, meg talán a közepének is az volt a legnagyobb gondja, hogy teljesen összevissza volt. Semmiből jöttek elő történetek, amik a semmiben is értek véget, mindenbe belekaptak egy kicsit a Batman-univerzumban, hogy megtartsák a nézőket, meg újakat húzzanak be, meg hogy megmutassák, mi minden van a jó öreg feketeruhás igazságtevő körül, amit ha kell, be lehet vetni komolyabban is, de pont ettől lett hatalmas katyvasz, a kevesebb több lett volna. Ott van jó példának a szintén DC-s The Flash, ami a the CW-n megy, ott csomó történetszálat és ellenfelet be tudtak hozni jól, és mindnél azt éreztem, hogy kerek, a Gotham első felénél (kétharmadánál) sajnos nem.

Aztán gyorsan észbe kaptak, hoztak egy kis átívelő sztorit, belassították az egészet és mintha koncepciót is kapott volna minden, ami tök jó alapot adott arra, hogy az utolsó két részben napalmmal gyújtsanak alá egy atombombának, hogy elég várós legyen a második évad.

És ehhez nem nagyon kellett komoly Batman-mézesmadzag sem. Oké, Rébusz megvan, Pingvin is, a kis Méregcsók és a Macskanő, de a sorozat már áll a saját lábán, nem kell minden utcasarkon belebotlanunk valamibe, hogy emlékezzünk, igen, a kis Batman szaladgál fel-alá, maradjanak velünk, mert szuperkúl lesz, amikor felnő. Ebben pedig vastagon benne vannak a színészek. Ben McKenzie nem meglepő, hogy jó, Donal Logue-ot is láttuk már csomó mindenben. Jada Pinkett Smith (Fish Mooney) és főleg Robin Lord Taylor (Pingvin) viszont valami eszelősen jók, úgyhogy kaphatnának több időt a képernyőn.

Az utolsó részre aztán bekövetkezett a végig lebegtetett és felépített maffiaháború, annyi vérrel és erőszakkal, amit ritkán látni azért tévében. Fish is rákapcsolt vagy három fokozattal Sal Maroni kárára, Gordon exe, Barbara meg úgy bekattan, hogy azt öröm nézni, amitől csúcsra hág az egész őrület, ami a Pingvin nagy jelenetével ér véget.

Az igazán izgalmas dolgok viszont nem ott, hanem a zárt térben történik. Bruce apja cuccai között kutat, hogy megtaláljon valami nagy titkot: egy titkos járatot a falban, ami minden bizonnyal a későbbi Batman-barlanghoz vezet. Edward Nygma pedig lebukik a hülye akrosztichonjával, csak hogy ízelítőt kapjunk abból az őrültből, aki valószínűleg a második évad főgonosza lesz.

Volt viszont pár furcsaság is. Például azt sikerült egyetlen betű nélkül elintézni, hogy Fish mégis mit kezdett a helikopteren azzal, hogy gyomron lőtték, vagy hogy miért néz ki úgy, mint aki a Mad Maxet promózza másodállásban a forgatáson. És az sem klappol teljesen, hogy Selina csak azért állt mellé egyetlen kérdés nélkül, mert menőn nézett ki, ahogy a sleppjével elvonult előtte az éjszaka közepén?