Ejj, de nagyon fasza epizóddal zárta harmadik évadát a Chicago Fire (nem, továbbra sem lesz Lángoló Chicago): hatalmas raktártűz, tomboló hormonok, kakaskodás, tűzoltóhajó meg talán először szerepelt a sorozatban, és még egy holttest is borzolta a kedélyeket. Dick Wolf csapata kiváló munkát végzett, nem mellékesen pedig összehozott magának egy újabb sorozatot (Chicago Med) is: lesznek itt jövőre négyes crossoverek! Folytatás a reklám, akarom mondani a hajtás után.

Tartozom egy vallomással: az évad elején igencsak bosszús voltam Shay halála miatt (szegény Lauren Germant minden sorozatból kiirtják), de szerencsére utóda, Sylvie nagyon is szerethető karakter lett. Ha már karakterek: a harmadik évadban Cruz figurája ment át a legnagyobb fejlődésen: kezdve a Sylvie-vel való románcán át a zseniális zumbás jelenetig, végül az évadzáró előléptetése . Ahogy az várható volt, Matt és Gaby kapcsolata zátonyra futott, hogy aztán egy egyéjszakás „egyesülés” után az utolsó képsorokból kiderüljön: itt bizony gyerek jöhet!

Nagyon jól működtek a crossoverek is: a Chicago Med karaktereit bemutató részből a Vészhelyzet legjobb pillanatai ugrottak be, ráadásul a díszlet is több helyen emlékeztetett arra a kórházra – nyilván nem véletlenül. Ha már crossover: Casey eltűnése és a halott kelet-euópai escortlány(?) a lakásában nyilvánvalóan megalapozza a következő évad első pár részét Voightnak és csapatának főhet a feje – egyrészt azért is ,mert Caseyt ők próbálták beépíteni a simlis extűzoltó klubjába, másrészt Casey és Voight múltbéli nézeteltérései nyilvánvalóan ismét előtérbe kerülnek majd.

Főszereplő is távozott: Mills karakterére szerintem ráfért a pihenő, láthatóan nem tudott fejlődni a figura, kilépésével pedig helyet csináltak egy egyelőre kellően idegesítő mentős lánynak - meglátjuk, hogy a folytatásból mi sülhet ki. Szeptemberig van idő felzárkózni – akár mind a három évaddal.