Igen, tudom, már múlt héten, de csak most jutottam hozzá. 12 évad és 262 tulajdonképpen tökegyforma epizód után Chuck Lorre elengedte a tévében látható négy sorozata közül annak a kezét, amit a legrégebb óta készített, és pár éve már eleve csak púp volt a hátán. A finálé egy 44 perces fan service volt, azaz minden pillanata a rajongóknak szólt, és aki nem követte a sorozatot, a poénok felét nem értette, de lehet egyet sem, és csak nézett ki a fejéből, hogy ez meg mi. Ez a baj a negyedik fal ledöntésével és az olyan elemek sorozatba építésével amiket csak a leghűségesebb nézők értenek, viszont pont ettől lett személyes, és különleges a záróepizód.

Mivel én hivatalból követtem az eseményeket (nem néztem, de olvastam róluk), és nagyjából képben voltam, és örültem annak, hogy ilyen önironikus, saját marhaságaiknak beszólós katyvasz lett a vége, amire Charlie Sheent is felkérték, de érthetően nem vállalta, hiszen saját magából, és nem a sorozatbeli karakteréből kellett volna hülyét csinálnia. A folyamatos kikacsintás persze azt idegesíthette, aki szeretett volna valamiféle rendes lezárást kapni, vonósokkal meg érzelmekkel, de Chuck Lorre inkább egy zongorát hajított Sheen és a saját fejére is, és ezzel végérvényesen lezárta a sztorit. Azt persze lehet vitatni, mennyire volt elegáns 44 percen át baszogatni Sheen-t úgy, hogy nem tud rá reagálni, de ez legyen más baja.

Nem is bánhatja senki, hogy vége a sitcomnak, hiszen Sheen kiszállása és az azt követő rém gusztustalan médiabotrány után az Ashton Kutcherrel megerősített sorozat más hangvételű volt, de ez a nézettségén csak az utolsó 3 évben látszott meg, a 9. és 10. évaddal ilyen szempontból semmi baj nem volt. Aztán a nézők kezdte elpárologni, a tavalyi évad már csak a 27. legnézettebb volt 10,6 millió nézővel, és a CBS jelezte az alkotóknak, hogy az utolsó kanyar jön.