Utolsó előtti fordulójához érkezett a közmédia komolyzenés tehetségkutatója, mindhárom korosztályból kiválasztotta a zsűri a továbbjutót, így mostantól a közönségen a sor: jövő hét péntekig smsben és az applikációban lehet szavazni arra, ki nyerje a 12 milliós fődíjat. A helyzetet kicsit bonyolítja, hogy a három középdöntő során a közönség három kedvence lett a zsűri három kedvence is, így aztán lehetetlen megjósolni, hogy melyik ujjába harap jövő héten a közönség: Boros Misit, Lugosi Dániel Alit vagy Gyöngyösi Ivettet szavazza meg nyertesnek és a 12 millió forint tulajdonosának. Na de vegyük végig, hogyan is jutottak ők tovább.
3x3-as turnusban zajlott a döntő: először a kicsik, aztán a tinik, végül a nagyok adták elő a produkciójukat, majd a zsűri értékelt, és kiválasztotta azokat, akik jövő hétig a 12 milliós fődíjért küzdhetnek. A válogatók során szólóztak a zenészek, a középdöntőben kamarazenekar kísérte őket, a döntőben pedig a Magyar Rádió szimfonikus zenekarával léptek fel - a zongoristák is! Sőt, a különdíjat is ők adták ki, nem pedig a “sztárvendég” a Piano Guys. A zenekar kedvence, és így a különdíjasa természetesen Boros Misi lett.
A műsorban egyébként is csúcsra járatták a sztárcsinálást, minden versenyző profi imidzsfilmet kapott, az MTI kiadott egy 16 képes galériát arról, ahogyan Boros Misi reggelizik és úszik, és ez a héten csak durvulni fog. A felkészüléshez meglepetésvendéget is hívtak minden versenyzőhöz, ez nem mindenkinél sikerült ugyanolyan erősre, gyerekkori barátok, rég nem látott nagyszülők és bálványozott példaképek egyaránt látogatták a versenyzőket a próbafolyamat során.
A hegedűsöknek nem volt szerencséje: Kiss Zoltán sérüléssel játszott, egy szörnyen hangzó ujjbegygyulladás kínozta, ami valahogyan a játékára is (Jean Baptiste Accolay) átragadt, és egészen hullámzó volt, főleg a középdöntős parádézásához képest. Sándor Zoltán, a zsűriben ülő Szenthelyi Miklós tanítványa nekem most rendben volt (Pablo de Sarasate), mestere az összeférhetetlenségre hivatkozva nem értékelte, a többiektől egy kicsit azért kapta az ívet. Viszont ahhoz képest, hogy mennyire odavolt a zsűri mindkét hárfás lányért, végül egyikőjüket sem juttatták tovább, pedig most én is elismerem, hogy lehengerlően jól játszottak mindketten, Szauer Bianka még dobolt is a hangszeren, és a darabválasztás is nagyon szerencsés volt, (Szauer Bianka - Deborah Henson-Conant, Tóth Bettina - Reinhold Gliere).
Az operaénekes Foki Dániel Pierrot táncdalával érkezett, de az egész produkcióból egyértelmű volt, hogy ő most nem fog továbbjutni, Miklósa Erika utalgatott Foki fiatal korára az értékelésben, de a napnál is világosabb volt, hogy a hangképzése még nem tart ott, ahol a hangszeres versenytársak tudása. A zsűrinek egyébként sokszor inkább az arcára van írva a véleménye: kedvesek és buzdítóak próbálnak maradni az értékelések során, de igazság szerint főleg vigasztalni és gratulálni szoktak.
És most azért volt bőven kinek gratulálni. Az, hogy a zongorista Boros Misi továbbjut, már a válogatók óta egyértelmű volt, és Gyöngyösi Ivett zongorajátéka is minden alkalommal elbűvölte a zsűrit. Újdonság volt a korábbiakhoz képest, hogy mostmár nem léphettek fel szólóban, őket is kísérte a szimfonikus zenekar. Szenthelyi Miklós zokogott Boros Misi játéka láttán, Gyöngyösi Ivett pedig végre megint Chopint játszott, hány hete kellett már nélkülöznünk!. Gyöngyösi tényleg nehéz eset olyan értelemben, hogy végeredményben már egy kiforrott művész, aki önálló koncerteket is ad, így mondjuk a korcsoportos nyeremény (lemezfelvétel és külföldi fellépési lehetőség) neki a legnagyobb érték. Eddig főleg az őrült zseni imidzset nyomta, most ebben az adásban már kicsit emberibbnek tűnt, talán azért is, mert tudja, hogy mostantól a közönség dönt a sorsáról. A harmadik továbbjutó a klarinétos Lugosi Dániel Ali lett, aki ismét nagyon jól játszott a hangszeren is, a közönség szimpátiáját is elnyerhette, amikor megmutatták, hogyan reagált arra, hogy példaképével, Benkó Sándorral találkozhatott a próbák során.
És akkor jött Demeniv Mihály, aki megint megmutatta, hogy a tangóharmonika az egyáltalán nem az a hangszer, amit az aluljárókból ismerhetünk. Legutóbb a Vivaldival aratott, most egy Zubitskyt nyomott, de úgy, hogy közben ő is verte a tamtamot hangszeren, sőt énekelt is, és ha ez nem lett volna elég, a próbára a rég nem látott nagypapáját hozták el. Ha csak egyetlen cuki momentumot akar látni az adásból, akkor az az legyen, amikor a papa ad az unokának egy Tofifeet, majd szabadkozik, hogy ilyen kicsi ajándékot hozott, ennél sokkal többet érdemelne az unoka. A zsűri Liszt Ferenchez és egy vadászó oroszlánhoz hasonlította, de az élet pont olyan igazságtalan, hogy Demeniv ugye Gyöngyösi "új Fischer Annie" Ivettel van egy mezőnyben, így nem lehetett továbbjutó. A Virtuózok zsűrije viszont nem igazságtalan, úgyhogy Demeniv Mihály is kapott különdíjat, nem is akármit, egy Los Angeles-i koncertet.
Jövő héten tehát befejeződik a tehetségkutató: Boros Misinek lassan háromszor annyi lájkolója van a Facebookon, mint Gyöngyösi Ivettnek és Lugosi Dániel Alinak, ami azért jelzi a közönség szimpátiáját. Ja, az adásban a Piano Guys volt a sztárvendég, de talán már kiderült rólam, hogy nem vagyok oda a crossoverért, úgyhogy próbálok úgy tenni, mintha ez nem is történt volna meg.
December 19-én élő adással folytatódik a Virtuózok, a comment com is ott lesz a stúdióban. Mostantól egészen jövő hét péntekig lehet szavazni a döntősökre SMS-ben vagy a Virtuózok applikációban.
Transylvanianmixedgrill 2014.12.13. 11:35:15
Ritkánvanvéleményemdeakkorvelős 2014.12.13. 11:45:10
benőjenő 2014.12.13. 11:53:10
Fehérlapos 2014.12.13. 11:55:42
2014.12.13. 12:02:09
Teljesen igazad van, mert egyetlen nézhető műsor.
Egyszerűen fantasztikus volt. Biztos vagyok benne, hogy ezek a gyerekek sztárok lennének e műsor nélkül is. Ez a műsor nekünk szól, hogy érezzük, hogy részesei vagyunk az életüknek, a kezdeti lépéseiknek.
Hosszú évek múlva is fel fogjuk kapni a fejünket, ha a nevüket meghalljuk, mert ugye mi ott voltunk az legelején.
A karmester verseny győztesei már lassan nyugdíjba mennek, mégis ha valahol meghallom a nevüket, a magaménak érzem, hogy én tudom, én láttam őket akkor is amikor még nem voltak sztárok.
Nagyon szép volt, az egész, úgy ahogy van. A gyerekek, a muzsika, minden. Nem kellett ahhoz nagy komolyzene rajongónak lenni valakinek, hogy a műsort élvezni tudja.
2014.12.13. 12:09:37
Valóban az egyetlen értelmes műsor.
candusrocks 2014.12.13. 12:21:04
kobrakutya 2014.12.13. 12:36:14
vamivan 2014.12.13. 13:18:15
csiberibe 2014.12.13. 14:40:22
Advanced Flight 2014.12.13. 17:38:11
sandrativadar · http://queenfan.gportal.hu 2014.12.13. 17:41:01
Megdobbent 2014.12.13. 19:26:02
Amugymeg hudejo.
Urban Gorilla · http://urbangorilla.blog.hu/ 2014.12.13. 20:15:54
Steve the Great 2014.12.13. 20:53:58
Amúgy meg szerintem a Röpülj pávával együtt az egyike a nem sok jónak, ami a köztévével történt az elmúlt években.
Steve the Great 2014.12.13. 20:57:10
fofofo 2014.12.13. 21:10:44
csibapeter 2014.12.13. 22:13:39
Ami nem tetszik, az a zsűri szakmai hozzáállása. Értem, hogy a műsort nézhetővé kell tenni laikusok számára is, de az értékelések lehetnének szakmaibbak is. Lehetne egy picit magyarázni az előadásokat. Nem okoskodni, nem unalmasan, csak egy picit.
Most pedig a lényegre térek: harmonikásként elképesztőnek tartom a szakmai tudatlanságot ezzel a hangszerrel kapcsolatban. Itt jegyezném meg a cikkírónak, hogy ha már komolyzenéről cikket ír, akkor legalább a hangszer nevének utánanézhetne. Demeniv Mihály harmonikájának köze nincs a tangóharmonikához. Az egy billentyűs koncertharmonika, még konkrétabban egy bayan konverteres billentyűs koncertharmonika. A brácsára sem írjuk, hogy "olyan nagyobbacska hegedű", meg a hárfára sem, hogy "pengetős zongora". A tangóharmonika létezik, a világ többi részén bandoneon néven fut, akit érdekel, nézzen utána, a különbség óriási.
A harmonika fiatal hangszer, sorozatgyártása 1892-ben kezdődött Olaszországban, a mai kialakítású harmonikákat az 1930-as években kezdték gyártani az oroszok, az 1950-es években az olaszok. A harmonika azóta óriásit fejlődött, és fejlődik ma is, mert borzalmasan bonyolult hangszer, és a gyártástechnológia fejlődése a hangszer azonnali fejlődését is jelenti. Viszont Oroszországban a 30-as évek óta napjainkig az első számú klasszikus hangszer, a 70-es évek óta világszerte elismert klasszikus koncerthangszer, saját - igen széles - irodalommal, rengeteg átirattal. Ma is Oroszország és Olaszország a harmonikagyártás két nagyhatalma. Magyarországon a német harmonikamárkák ismertek, de az általános vélekedéssel ellentétben ezek többségében gyenge minőségű, minőségtelen hangú hangszerek. Talán hangosak, de ugye a flex is az, mégsem szól jól rajta egyetlen Bach fúga sem.
Hogy ezekkel egy blog.hu-s cikkíró nincs tisztában, az tulajdonképpen nem gond, most majd tisztában lesz, ha szeretne. De hogy ebből a zsűri egy büdös betűt nem tud, az probléma. Szintén probléma, hogy a hangmérnök stábnak fogalma nincs, hogyan kellene egy harmonikát hangosítani, és egy hangosított harmonikának hogyan kellene szólni, különös tekintettel itt basszus oldalra. Anno Szabó Ádám hangszerét sem tudták normálisan hangosítani, és most ezt sem. Arra már csak legyintünk, hogy a Zubitsky darabnál a vonósok hangolhattak volna a harmonikához.
Demeniv Mihállyal kapcsolatban annyit, hogy ma ő a legtehetségesebb harmonikás növendék az országban. Pár év múlva egyébként lesz egy hasonlóan tehetséges növendék, de nem lövöm le a poént.
Még egy kritika. Ezt a minőségű zenét nem lehet ebben a formában objektív skálán osztályozni. Ha viszont szubjektív az osztályzás, akkor mennyire szakmai a dolog? Tudom, a műsor felépítése megköveteli a győztest, meg helyezéseket, de ez az a színvonal, ahol nem tartom korrektnek ebben a formában, hogy győztest hirdetnek, főleg úgy nem, hogy a résztvevők más hangszereken játszanak. Ugyanis nem összevethető. Például egy Chopin mazurka vagy impromptu varázsát harmonikán nem, vagy nem igazán lehet visszaadni, csak zongorán. De zongorán meg ha belezöldül, akkor sem tud egy Zubitsky, Zolotaryov vagy Vlasov vagy más originális harmonikadarabot egyáltalán lejátszani sem. Hogy vethető össze a kettő? Csak kvázi laikus szintű szubjektivitással. Ez el is tünteti a szakmaiságot. Én ugyan messze nem harmonikázok akadémiai szinten, de három másodperc alatt mutatok harmonikán olyan technikát, hogy semmilyen más hangszeren nem játsszák utánam. Ahogyan megteheti ezt egy zongorista, hegedűs, klarinétos, sőt, bármilyen hangszer játékosa. Félreértés ne essék, részemről ez nem rinyálás, csak arra utalok, hogy attól, hogy X nyerte a verseny x hangszerrel és Y a második y hangszerrel, még nem biztos, hogy X x hangszeren jobban játszik, mint Y y hangszeren.
Az amiatt kesergőknek, akik 3 perces számokat akarnak... először is ezek nem számok, hanem darabok. Másodszor: ez nem rádióbarát popzene, hanem klasszikus zene, ahol a mondanivaló nem feltétlenül fér bele 3 percbe, van olyan, hogy 30-ba sem. A darabválasztásnál pedig fontosabb az, hogy az adott darab mennyire passzol az előadó egyéniségéhez, mennyire tud azonosulni vele, mennyire tudja megélni a darabot, minthogy belefér-e 3 percbe. Elég szomorú dolog, hogy az átlagember zenei értelmezőkészsége 3 percre van kalibrálva, ennél hosszabb művet nem tud egészében értelmezni. Aki számára megerőltető egy 6-7 perces darab meghallgatása, az ne hallgassa, annak való az X-Faktor és a Csillag Születik, ott vernyákolnak vagy playback-elnek 3 percet, utána fél óra ováció. Nincs vele semmi baj, csak ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye.
Összefoglalva: a kezdeményezés jó. Mit jó, zseniális. De akkor a kivitelezés is legyen profi, egy ilyen jó ötlet megérdemli, hogy valóban komolyan csinálják.
anyo05 2014.12.14. 07:00:25
Crusaider 2014.12.14. 10:10:01
Steve the Great 2014.12.14. 10:14:09
Ez szerintem igaz lenne kb. minden zenei "tehetségkutatóra" - ideértve az X-faktort és társait is. Csak azokban ugye rámennek a bulvárvonalra, azon és a dalválasztáson keresztül befolyásolják a nézőket és az eredményt. Ezért aztán jó sokáig elrugdosnak olyan "énekeseket", akiknek a tehetséghez sok köze nincs, de jól pörög a neve a Blikkben. Itt meg nyilván nem mondják a versenyzőnek, hogy cintányéron játsszon el egy Bach h-moll misét, miközben a nehéz gyermekkoráról mutatnak be filmösszeállítást.
Itt meg úgy gondolom (bár semmilyen mértékben sem vagyok szakértő), hogy a zsűri korrektül válogatta ki a legjobbakat, aztán hogy a végső sorrend mi is lesz, azt tkp. már mindegy is.
az_igazi_trebitsch 2014.12.14. 10:16:40
aaabbbccc 2014.12.14. 14:12:28
Chuck Νorris 2014.12.15. 06:51:48
Remélem lesz folytatása, mert kell egy ilyen "komoly" müsor is, és annak ellenére hogy nem mindig vagyok képes végighallgatni minden elöadást, én több müvészi értéket látok bennük, mint a "tucatpopsztár félékben"
heimdall 2014.12.15. 10:26:31
heimdall 2014.12.15. 10:28:14
funfun 2014.12.15. 17:44:59
Amit Boros Misi csinál, az igazi örömzene, mert nagy örömmel zenél, és nagy öröm hallgatni. Látszik rajta, mennyire szereti. És tényleg elvarázsoló a személyisége, igazi JÓ (nem magatartásra gondolok) ember, függetlenül a zenei tehetségétől.
Küldtem rá egy sms-t, ami érdekes módon függőben van dél óta. Pedig jövő péntekig lehet szavazni.