Nem vagyok boldog. Elégedett meg pláne nem. Ideges az igen, de nem feltétlenül azért, amiért Scott M. Gimpl és Robert Kirkman szeretné, nem a vasárnap esti epizód utolsó 10 perce miatt, nem bizony. Hanem azért, mert az írók nem tanulnak semmiből, és ugyanazt a hibát követik el, amit oly sokszor már, és ahelyett, hogy egy feszes, izgalmas és valóban sokkoló részt tettek volna le elénk (mint amilyen például az évadnyitó volt), csak parasztvakításig jutottak. Spoileresek leszünk, mint az AMC Facebook-oldala.

Szóval annyi lett Beth-nek, és ha volt a vasárnapi epizódban őszinte pillanat, az az volt, amikor Daryl majdnem elsírta magát, mert ez ott nem a karakter sajnálkozott, hanem a színész, és ez tökre át is jött, mármint az egész természetessége. De az, hogy az írók mennyire látványosan ki akartak valakit, bárkit nyírni a szereplők közül, de kínosan ügyelve arra, hogy a franchise húzónevei közül senkinek ne legyen baja, az nagyon felbaszta az agyamat. Így nem lehet edgy, kurrens sorozatot írni. Beth vesztét az okozta, hogy tulajdonképpen kurvára nem hiányzik a történethez, ott téblábol a fontosabb karakterek körül, viszont a nézők jobban szeretik, mint az új arcokat. És valami kis hatást ki lehet váltani a halálával, biztos lesznek majd felháborodott levelek, de csak két napig, aztán meg minden megy tovább.

Ha Abraham vagy Rosita hullott volna el, a nézők fel sem néztek volna a tabletből, jó, meghalt az a vörös, szakállas pasi, OSZT? Beth ebből a szempontból jó választás volt, viszont a karakter súlytalansága miatt a halála csak azért kellett, mert félévadzáró van, fel kellett hypeolni, buzzfeedes felszopóval, mély hangon eldörmögött szlogennel, jön az évad legsokkolóbb pillanata, satöbbi, satöbbi. Pedig ki lehetett volna nyírni Carolt is. Vagy Tyrese tesóját, Sachát. Vagy akár Maggie-t is, és komolyan beszélek, lehetett volna egy tényleg sokkoló rész, amiben tétje van a dolgoknak, amiben azt érezzük, hogy valóban nincs senki biztonságban.

Ráadásul annyira arra koncentráltak, hogy Beth odakerüljön Dawn közvetlen közelébe a DRÁMAI PILLANATBAN, hogy aztán majd az jól lelője, hogy az utolsó harmadot jobban összecsapták, mint egyszeri kormány a netadójavaslatot. Az epizód elején még kómában fekvő Carol hipphopp már ott is ült a kerekesszékben, Beth meg egy körömollóval akar kárt tenni valakiben, mert nem volt más, kicsit is logikus megoldás arra, hogy egy olyan fegyvert adjanak a kezébe, amivel komolyabban megsebesíthetett volna akár csak egy mókust is. Az egész jelenet béna volt, kezdve a kisollóval Dawn mellé lépő, majd elborult aggyal bökő Beth-szel, majd az azonnal nem tüzet nyitó többiekkel, akik eddig mindig habozás nélkül toroltak és gyilkoltak (lásd még a Bobburgerezés utáni hentelést a templomban), most meg csak álltak, mint fasz a lakodalomban, kivéve Darylt.

Már látom magam előtt, ahogy a húga halála miatt kiboruló Maggie-ből berzeker lesz, és a februári második epizódban lesz egy olyan jelenet, amiben üt vág minden ellent (milyen ellent, kérdezi a nyájas olvasó, hát nem mindegy, majd lesz valaki), és az utolsót is gyakná le egy macsetével, de az utolsó pillanatban Glenn fájdalmas arcot vágva majd rászól, hogy de hát emberek vagyunk, vagy miafasz, és Maggie arcán az érzelmek járnak vitustáncot, végül könnyes lesz a szeme, és maga elé ejti a nagy kést, és nem öl, Glenn átöleli, hogy everything’s gonna be fine, de ekkor Rick odalép a földön fekvő, és kés után kapirgáló nyikhajhoz, és fejbe lövi, mert Rick már csak olyan, mint Piszkos Fred, és mindent tönkretesz, aminek a környékére kerül.

Nehogy így legyen.