A TV2 tegnap útjára indította a harmadik generációs tehetségkutatók zászlóshajójának hívott Rising Start (amiben a néző applikáción keresztül szavaz, élőben azt hívják így), amiről a 2 óra 45 perces műsorfolyam végére sem tudtam megállapítani, hogy minek került képernyőre. Jó, azt a részét értem, hogy ha már elköltöttek a díszletre egy rakás pénzt, egy másik valagnyit meg a licensztulajdonosnak adtak, akkor nem maradhat dobozban, de az első élő adás akkor sem győzött meg arról, hogy ennek a műsornak van-e
- értelme
- bármiféle létjogosultsága.
Az is érthető valahol, hogy a talent show műfajban a Megasztár 4 óta sorra alulmaradó csatorna miért akar magának kétségbeesetten újabb és újabb formátumot, miért költött el állítólag egymilliárd forintot a The Voice-ra majd közel ugyanennyit (vagy többet) a Rising Starra, az RTL Csillag születik—X-Faktor-párosát akarták/akarják lenyomni. Csak nem nagyon jön össze a dolog. A The Voice-hoz hasonlóan a Rising Star is egy parasztvakításra épül, ami viszont annyira sablonos és repetitív, hogy még annyi feszültség sincs benne, mint a forgószékekkel operáló The Voice-ban.
Ez az a műsor amiben az énekes egy bazinagy (négytonnás!!!), íves LED-fal mögött áll, és úgy énekel, hogy nem látja se a nézőket, se a zsűrit, csak a kijelzőket, és rajta az éppen rászavazó nézőket. Ha megkapja a bejelentkezett felhasználók szavazatainak 70 százalékát, akkor felmegy a fal, és mindenki boldog lesz. Adásonként 12 alkalommal. Ha csak ennyi lenne az egész, azaz: kijön a delikvens, énekel, fal felmegy, meghajol, elmegy, akkor a műsor reklámszünetekkel együtt sem nem lenne hosszabb másfél óránál, de nincs ilyen szerencsénk, van még 1óra 15 percnyi üresjárat, amit vagy a két műsorvezető felkonfjai vagy a zsűri értékelése tölt ki. Majka és Ördög Nóra párosa nem rossz, Majka taplóságait az RTL-től átcsábított műsorvezető harsánysága ellensúlyozza, azt mondjuk nem volna hülyeség megtanulni, kinek mikor kell megszólalnia, mert élő adásban egymásra rábeszélni nem annyira kóser.
A zsűri már más lapra tartozik, eleve nem teljesen érthető a szerepük, mert hiába hangsúlyozza állandóan (üvöltve) Ördög Nóra, hogy ebbenaműsorbananéződöntazapplikációval, ha a négy zsűritag szavazata 7-7 százalékot ér, azaz 28 százalékot ők tesznek/tehetnek hozzá az eredményhez. Az üdvösséghez tehát nem 70 százalék kell a nézőktől, hanem optimális esetben 42, a többit majd Keróék megoldják, ugye. A 42 viszont meglehetősen karcsú, az a bejelentkezett felhasználók fele sincs, azaz a nép nem feltétlenül dönt, illetve akár azzal is szavaz, hogy nem jelentkezik be vagy nem nyom semmit. Mert a szavazás úgy megy, hogy minden énekesre külön be kell jelentkezni, és csak akkor lehet szavazni, ha tehát valakire csak tízen csekkolnak be, akkor öt ember plusz a zsűri már elég, hogy “egy ország véleményét” képviseljék. Mint a közvélemény-kutatás vagy a nézettségmérés.
Az sem teljesen világos, hogy a zsűrinek a 7-7 százalékok odaítélésén kívül (amit nem kötelezően adnak, ha nem szavaznak, nincs +7) mi a feladata. Mert ugye a továbbjutásról az áldott nép dönt az applikáción keresztül, amit már 240 000 példányban töltöttek le, satöbbi, és nem ők, ők maximum tanácsokat adhatnak a produkció után, hogyaszongya, legközelebb majd határozottabban, vagy ne akarj a zuhanyzóban énekelni. Az összhang sem az igazi, Keró a kemény megmondóember néha olyan mint egy kiscica, Feke Pál viszont a műsor elején elsütött magyarázkodása után (kb. nincs bajom a melegekkel, de férfi ne vegyen magára női ruhát csak úgy) nekem teljesen kiírta magát a műsorból, vagy felvállalja az ember amit mond, vagy nem, de ne mosakodjon már a tévében főműsoridőben, mert nem elegáns.
Pásztor Anna olyan mint egy hiperaktív rajzfilmfigura, így igazán komolyan venni sem lehet, Mező Misi meg mindenkit tovább akart juttatni az első nem hamis hang után, ami megint nem mérvadó. Ráadásul a zsűritagok “spontán” táncolása, vagy az Anna and the Barbies énekesnőjének széles mozdulatai, amikkel jelezte a közönségnek, hogy ő most itt éppen igennel szavaz, sőt, azok a momentumok, amikor egymást győzködték, hogy szavazzmárigennel azok végtelenül kínosak és vállalhatatlanok voltak.
Azért foglalkozunk annyit a külsőségekkel, az ötpercenként elismételt szavazási instrukciókkal, mert a versenyzők sajnos nem nagyon emelték meg a vérnyomásunkat. Voltak persze ígéretes hangok, Takács Tamás fia jó lehet még, mint ahogy a 26 évesnek kinéző, de csak 15 éves Gyopár nevű csaj is, aki szinkronúszás és színészkedés mellett énekel, de például a Whitney Houstont gyéren éneklő takarítónő, a kockahassal hódító faszi vagy a békéscsabai hamburgeres az X-Faktorban az élő adásig sem jutna el, mint ahogy a jelentkezők között jópáran nem is tudtak. (És nem hiszem el, de fokmérőnek használtam az X-Faktort. Jézusom.) A könnyzacskókra is rágyúrt persze a műsor, a ránézésre 12 éves, Kökény Attilát éneklő kisfickó, aki egy másféléves gyerek apjaként zongorázott/énekelt, engem is meghatott, jóhogy, pedig tudtam, hogy manipulálnak, csak nem érdekelt.
A díszlet és a megvalósítás, és maga az egész Fal viszont egy vicc. Eleve, mi értelme a falnak, ha csak a versenyzővel tol ki, hiszen a küldő ívén, a bazinagy LED-képernyőkön mindenki látja a versenyzőt, így semmi pláne nincs abban, hogy egyszer csak felemelkedik? Ráadásul a gigantikus díszletelem úgy uralja a színpadot, hogy másnak nem jut hely - a produkciók után Ördög Nórának és Majkának szó szerint rohannia kell, hogy időben odaérjen a versenyzőhöz, és feltehessék neki az obligát, hogy érzed magad most?-kérdést. A hangosítással is akadtak gondok, néha nem hallottam az énekeseket, akik viszont szerintem saját magukat nem hallhatták rendesen - ezen lehet azért változtatni. Azt sem tudom, kinek van lens flare-fétise a csatornánál, mindenesetre J.J. Abrams és Michael Bay hozzájuk jár tanulni, én meg a versenyzőket bemutató kisfilmek alatt megvakultam a tévé előtt, és akkor még a lehető legtolakodóbban a képembe tolt Mexx-parfümökről nem is beszéltünk. A főtámogató termékét ötpercenként bemutatták “természetes” körülmények között, azaz a színpadra készülő énekes az utolsó pillanatban befújta magát velük, én meg sírtam a kanapé szélén az idegességtől.
A Rising Star az első adás alapján egy elhibázott döntés - a Fal nem több egy erőltetett húzásnál, aminek az a szerepe, hogy a műsort kényszeresen megkülönböztessék a többi énekes show-tól. Azt sem látom még, hogy mi lesz a válogató körök után? Akkor is fal mögött énekel mindenki? Az nem lesz unalmas? Hogy aztán a nézők mit gondolnak a műsorról, az majd kiderül - az első adás 18-49-ben mindenesetre verte a Celeb vagyok, ments ki innen!-t, (22,9% vs. 20,3%) de a közönségarány nem túl biztató (a Voice 33,8-cal nyitott és bukott), és az sem, hogy a hazai, izraeli és a portugál piactól eltekintve a nagyobb tévés piacokon a formátum megbukott (a németek levették a műsorról, az amerikaiaknál nyáron kipörgették, a britek be sem mutatják, a franciáknál a második részre közel 40 százalékot zuhant a nézettség).
Az utolsó 100 komment: