Rég láttam ilyen puding Elementary részt, mint amivel a harmadik évad indított. A második évad befejezése nem volt kifejezetten rossz, de jó se, és itt még annak is bőven sikerült alámenni. Boncolgatják az évadzáróban ott hagyott cliffhangert több kevesebb sikerrel, akad új karakter is, de valahogy az egész olyan álmos lett, mint egy rosszabb parlamenti tudósítás.

Pedig az elején még reménykedtem: egészen addig, amíg Joan egyedül nyomja az ipart, és vívja egyszemélyes háborúját egy drogkartell női vezetője ellen, egészen jó a rész. Lucy Liu izgalmas, jól hozza a karakterét, tök rendben volt minden. Aztán megjelent Sherlock egy idióta sisakban, és minden összeomlott, mint egy lefingott kártyavár.

Onnan kezdve ugyanis kőkeményen ömlik az, amit máskor párkapcsolati drámának lehetne definiálni, de hát itt nincs párkapcsolat, csak a rinyálás. Joan meg van sértődve, a kapitány tesz mindenkire, Sherlock bocsánatért esedezik a maga furcsa stílusában - és magával hozott egy Joan 2.0 modellt, a harcias kedvű, brit akcentussal és viperával(?) hadonászó Kitty-t, akiről nem igazán tudtunk meg semmit, csak hogy ő volt Joan, amíg Sherlock Angliában verette, Joan nélkül. Na,bumm.

Az ügy viszonylag érdekes... lett volna, csak épp nagyon a háttérbe volt tolva maga a nyomozás. Ez a hátránya annak, hogy teli torokból erőltették a párkapcsolat-nélküli párkapcsolati drámát. Szóval, mit kaptunk ettől az epizódtól?

Egy új karaktert (Kitty), aki vagy jó lesz, vagy nem. Egy még mindig morcos Joant és Sherlockot, aki pontosan ugyanolyan, mint eddig. Erre kár volt cliffhangert építeni, mert a mostani epizód minden baja az volt, hogy az évadzáróban csinálni akartak valami drámait, és most próbálták helyrehozni. Hogy minden ugyanolyan legyen, mint volt. Hadd gratuláljak.

Csak egy rész kevés volt rá, úgy tűnik. Remélem a következő már jobb lesz.